Felsőfokon, magyarul - 20 éves a Selye Egyetem!

A felvidéki magyar politika legnagyobb eredménye valószínűleg a Selye János Egyetem létrehozása volt. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – már alapításának a tervét is sok támadás érte. Hosszú évekig, sőt évtizedekig hiú ábrándnak tűnt a magyar egyetem létrehozása (Cseh)Szlovákiában, egész egyszerűen azért, mert a magyarok nem voltak „pozícióban”. Ám amikor 1998-ban kormányra került a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a helyzet megváltozott. 

Politikai alku? 

„Ez a szlovákok számára is új helyzet volt – idézi föl Bugár Béla, aki az MKP elnökeként és a parlament alelnökeként sok fenyegető üzenetet kapott akkoriban. – Egyes szlovák polgármesterek például azon aggódtak, hogy a települései majd nem kapnak támogatást egy olyan minisztériumtól, amelynek magyar politikus áll az élén. De négy év alatt sikerült csitítani ezeket a hangokat.” 

A 2002-es parlamenti választásokon az MKP több mint 320 ezer szavazatot kapott (hasonlítsuk ezt össze a Magyar Szövetség tavalyi 130 ezer szavazatával…), s a második legerősebb kormánypárt lett. 

„A szokásjog az volt, hogy a kormánykoalíció legerősebb pártja adja a kormányfőt, a második legerősebb párt pedig a parlament elnökét” – meséli Bugár. Az MKP ezt a pozíciót áldozta be, hogy létrejöhessen a magyar egyetem, s a politikai alku részeként Pavol Hrušovský (KDH) került a parlament élére. 

Csáky Pál, aki azokban az években kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes volt, ilyen alkut nem említ. Szerinte a második Dzurinda-kormány idején már „csont nélkül” ment át a Selye Egyetem tervezete, bár arról hosszan kellett vitázni, hogy bekerülhet-e a törvénybe az a kulcsmondat, miszerint az oktatás nyelve a magyar. 

„Ezután viszont sokáig semmi nem történt, Martin Fronc oktatási miniszter jegelte a témát. A szokásos eljárást megkerülve írtam egy törvénytervezetet, elküldtem tárcaközi egyeztetésre, ami nagy mediális visszhangot kapott, így már sem a kormány, sem a kormányfő nem tudta többé megkerülni a kérdést” – emlékszik vissza Csáky. 

Ellenszélben 

Az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a Szlovákia területén élő, nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok jóval alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkeztek, mint a többség. „Az önbecsülés hiánya is ott van ennek hátterében. A saját környezetemben is tapasztaltam, hogy azok, akik nem bíztak szlováknyelv-tudásukban, meg sem próbáltak egyetemre felvételizni” – tárja fel az előzményeket Bauer Edit, aki MKP-s parlamenti képviselőként néhai férjével, Bauer Győzővel együtt sokat tett az egyetem ügyéért.  

„A rendszerváltás után sorra alakultak a szlovák egyetemek, például Nagyszombatban, Eperjesen vagy Rózsahegyen. A kétezres évek elején, amikor a törvényjavaslatot benyújtottuk, nagyjából 250 ezer lakosra jutott egy felsőoktatási intézmény. Akkor az ötszázezres magyar kisebbségnek miért nem lehetett egyeteme?” – teszi fel a kérdést Bauer. 

Ki nem mondott szabály, hogy a kormánykoalíciónak illik megszavazni egy koalíciós párt által beterjesztett törvénytervezetet. „A Selye Egyetem esetében azonban érezhető volt, hogy néhány koalíciós képviselő nem fog rábólintani, ezért az ellenzékből is kellett támogatókat keresni – meséli Albert Sándor, az MKP akkori parlamenti képviselője, akit a magyar egyetem ügye sodort politikai vizekre. – Tudtam, hogy az egyetemalapításnak most van itt az ideje, hiszen a magyarok döntéshelyzetben vannak, márpedig egy egyetem megalapítása – tetszik vagy sem – politikai döntés kérdése. Régen az uralkodók hívtak életre egyetemeket, most ez a jogkör a parlament kezében van.” 

Az MKP képviselőjeként Albert feladata volt a törvénytervezet bemutatása a parlamentben. „Ez a folyamat rengeteg munkával járt, sokakat kellett meggyőzni. S amikor a szlovák közeg úgy-ahogy hozzászokott a gondolathoz, hogy magyar egyetem lesz Szlovákiában, akkor a szlovákiai magyarok köréből jöttek a kétkedők, és azt mondták, a Selye csak provinciális egyetem lesz, megfelelő szakmai háttér nélkül, nem lesznek tanárok, és így tovább.” 

Kassa vagy Komárom? 

Az ellenvélemények megfogalmazói között volt Mészáros András professzor, aki akkoriban a pozsonyi magyar tanszék élén állt. „Politikai döntés született, amit értek, mert adott volt a lehetőség az egyetem létrehozására – mondja Mészáros. – Én a szakmai aggályaimnak adtam hangot. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy nem lesz elegendő egyetemi tanár, docens vagy professzor, akik garantálni tudnák az egyes karokon a képzéseket, hiszen addigra már beépültek a hazai tudományosságba, s nem szívesen adnák fel a tanszékeiket és a tudományos kutatásaikat. Ez többé-kevésbé így is lett. S bár kaptam felkérést a komáromi magyar tanszék kiépítésére – amihez a szakmai segítségemet fel is ajánlottam –, de nem akartam cserben hagyni a pozsonyi magyar tanszéket, árulásnak éreztem volna a saját alma materemmel szemben. Persze, így is árulónak kiáltottak ki egyesek.” 

Az erőteljes politikai hátszelet, amely az egyetem alapítását körüllengte, többen is kifogásolták. „A szakma úgy gondolta, hogy ez kizárólag szakmai kérdés, csakhogy annak, hogy a javaslat törvénnyé változzon, politikai vonzata van – vallja Bauer Edit. – Egy egyetem alapítását nem lehet pusztán szakmai kérdésként fölfogni. Részben szakmai, részben politikai ügy.” 

A magyar egyetemről végül 2003. október 23-án szavazott a szlovák parlament, s a kijelző 77 igen, 49 nem és 7 tartózkodó szavazatot mutatott. 

„Voltak, akik fogcsikorgatva szavazták meg a törvényt, de nem kockáztathatták meg, hogy széthulljon a kormánykoalíció – emlékszik vissza Csáky Pál. – De a nagy munka, az egyetem kiépítése csak ezután kezdődött.” 

Erre a feladatra Albert Sándor kapott megbízatást. „Komáromban már a Selye Egyetemet megelőzően is léteztek egyetemi konzultációs központok, több magyarországi intézmény – így a budapesti Corvinus Egyetem vagy a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola – kihelyezett tagozata működött a városban. S bár Kassa is felmerült lehetséges helyszínként, Komárom közlekedési szempontból is kézenfekvőbb választás volt” – mondja Albert, az egyetem alapító rektora. 

Kell-e az egyetem? 

Ma az Európai Unión belül egyetemi „szabadpiac” van, a hallgatók és oktatók könnyen választhatnak külföldi képzést. Húsz évvel ezelőtt azonban még nem volt ilyen szabad az átjárás, és sok bonyodalommal járt, ha valaki külföldi egyetemre jelentkezett, mint ahogy a külföldön szerzett diploma utólagos honosítása is hosszadalmas hivatali ügyintézést vont maga után. Átírta-e az EU-ba való belépés a szlovákiai magyar egyetem létjogosultságát? 

„Szerintem nem – állítja Bugár Béla. – Nem mindenki rendelkezik a szükséges anyagi háttérrel vagy nyelvtudással ahhoz, hogy külföldi egyetemen vagy akár Magyarországon tanuljon tovább. Ha pedig az értelmiség nagy része elmegy, akkor a fejlődés ellehetetlenül. Ezért volt fontos az egyetem akkor is, amikor már beléptünk az EU-ba.” 

Hasonló véleményen van Csáky Pál is. „Gyakran felmerül a kérdés, hogy minek képezünk annyi pályaelhagyó pedagógust Komáromban és Nyitrán? A válaszom erre az, hogy egyetemet végzett embereket képzünk, mégpedig azért, hogy a felvidéki magyar társadalomban növeljük a felsőfokú végzettségűek számát. Ma már társadalmi elvárás, hogy az ember élete során többször is átképezze magát, a világ gyorsan változik, új munkahelyek létesülnek, s ha valaki egyszer végigment az egyetemi képzésen, az rugalmasabban tud reagálni a munkapiac kihívásaira.” 

Az oktatás nyelve: magyar 

A Selye János Egyetem hallgatóinak zömét a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, az Érsekújvári, részben pedig a Lévai járás adja, kelet felé haladva a távolsággal arányosan egyre csökken a hallgatók száma, de Losonc, Királyhelmec, Nagykapos környékéről is szép számban akadnak hallgatók a Selyén. Sőt: egyre növekvő számban jelentkeznek magyarországi diákok is a képzésekre. Vajon ebből adódóan regionális vagy kisebbségi egyetemről beszélünk? 

„Máshogy teszem fel a kérdést: van kisebbségi közgazdász? – kérdez vissza Bauer Edit. – Szerintem közgazdász van, aki vagy megtanulta rendesen a szakmát, vagy nem. Éppen ezért olyan sincs, hogy kisebbségi egyetem. Egyetem van. Ami a különbséget jelenti, az az oktatás nyelve.” 

Strédl Terézia pszichoterapeuta idén a komáromi egyetemmel együtt ünnepel, jubileumi huszadik tanévét kezdi a Selyén. „Szakmailag mindent meg kell tennünk azért, hogy lépést tartsunk a nagy egyetemekkel. Ez a minőségi elvárás: úgy dolgozni, hogy ha bezárnák az egyetemet, akkor hiányozzunk.” 

Strédl az oktatói munkája során gyakran kér visszajelzést a hallgatóktól azzal kapcsolatban, hogy miért választották a magyar egyetemet. „Erős motiváció számukra, hogy magyarul tanulhatnak. Ez adhat egyfajta provinciális jelleget az egyetemnek, de ilyen alapon provinciális jellege volna a rózsahegyi egyetemnek is. Ott is feltesszük ezt a kérdést?” 

Azok a diákok, akik más felsőoktatási intézményből érkeznek a Selyére, gyakran úgy fogalmaznak, hogy a komáromi egyetem családias. Mit jelent ez? „Ahogy belépnek a kapun, magyarul szól hozzájuk a recepciós a portán, magyarul beszélnek a tanulmányi osztályon, de még a büfében is, s ez biztonságérzetet ad számukra” – magyarázza Strédl. 

Egyetemi város? 

Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét arról kérdeztük, mit jelent a városnak az egyetem jelenléte. „Óriási lehetőséget, hiszen demográfiai problémákkal küzdünk – válaszolja Keszegh. – Az intézmény az alkalmazottakkal és a hallgatókkal együtt nagyjából kétezer embert mozgat a városban. Sok településre az elvándorlás a jellemző, nálunk viszont megjelenik egy fiatal közeg, s ez lehetőség arra, hogy szellemi műhelyek alakuljanak. Sokan itt is maradnak az egyetemi évek után, itt alapítanak családot, mi pedig próbálunk tenni azért, hogy jól érezzék magukat Komáromban.” A polgármester szerint reális vízió, hogy Komárom a szlovákiai magyar közösség szellemi fővárosa legyen. Ehhez az is kell, hogy az egyetemisták felfedezzék a városi sportklubokat és a kulturális lehetőségeket. 

Küldetés 

„El kell ismernem, hogy húsz év alatt az egyetem szép eredményeket tudott felmutatni, színvonalas tanszékek működnek Komáromban, folynak doktori képzések, ami rendkívül fontos a tudományos munkatársak kinevelése szempontjából, hiszen továbbra is több tanulmányi program magyarországi vendégtanártól függ” – mondja Mészáros András, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke.  

Juhász György, a Selye Egyetem jelenlegi rektora bizakodó. „Küldetésünk ugyanaz, mint volt húsz évvel ezelőtt: a következő évekre, évtizedekre biztosítani a szlovákiai magyar közösség számára az értelmiségi réteget.”