Érik a szőlő, hajlik a vessző – Szüreti riport

vasarnap

Sorozatunkban a mindennapok hőseit mutatjuk be. Hétköznapi munkahelyek testközelből – úgy, ahogy eddig nem láttuk.

Napsütötte délelőtt, nyári forróság fogad bennünket Garamkövesden. Szokatlan időjárás a szürethez. Varga Zoltán méhész, borász, a Kövesd borászat egyik alapítója a kalauzunk. Azt mondja, idén egy hónappal korábban kezdődött a szüret, mint az megszokott. Küzdenek a forrósággal.

Mi fán terem a natúr bor?

A pincében fahordók sorakoznak. A Kövesd pincészet ugyanis natúr borokat készít. A projekt két barát, Varga Zoltán és Sánta Attila ötletéből született: úgy készíteni bort, ahogy azt több száz évvel ezelőtt is tették. Ez a mód lehetővé teszi a terület adottságainak legőszintébb kifejezését.
A szőlőtermesztés során nem használnak vegyszeres permetet, a pincemunkákat pedig igyekeznek minimalizálni, hogy a bor a lehető legkevesebb emberi és technológiai beavatkozással készüljön. Zoltán szerint a természet tudja a dolgát, ők csak megteremtik hozzá a szükséges feltételeket.
Natúr bort kevesen készítenek a vidéken, az ínyencek viszont rajonganak érte, a Kövesd pincészet borait például Dániába és Belgiumba is importálják.

Korai szüret

Az udvarra épp frissen szedett szőlőt hoz a traktor, többládányi zöld veltelinit. Zoltán ellenőrzi a termést, egy-két szemet megkóstol. Mézédesek.

‒ Nyáron kevés volt a csapadék, és akkora volt a forróság, hogy néhány szőlőfajta megsínylette: összemazsolásodott a termés.

Azt, hogy a szőlő már elég érett-e a szüretre, a cukor- és savtartalomból állapítják meg.

 ‒ Egész pontosan pH-értéket mérünk, mert ez megmutatja a savak intenzitását, nem csak a mennyiségét a gyümölcsben. 
A nagy meleg azonban kissé összezavarta a különböző fajták szedési idejének ütemtervét.

‒ Először a pezsgőalapnak, majd a rozénak valót szerettük volna feldolgozni, mert ezek magasabb savszerkezetű borok. De most szinte mindent egyszerre kell leszednünk. Minőségben jó a termés, csak nehéz elcsípni a megfelelő szüreti időt. Sejtettem, hogy idén korábban fogunk szüretelni, de azt nem, hogy ennyire korán, s már augusztusban végzünk is.

vasarnap

A borkészítés fázisai

 A zöld veltelinit kétféle módszerrel dolgozzák fel: préseléssel vagy bogyózógéppel, majd héjon erjesztik. Odalépünk a kosaras préshez. Zoltán elmagyarázza a borkészítés fázisait.

‒ A kifolyt lé nagy műanyag tartályba kerül, itt egy éjjelen át hagyjuk állni ilyenkor leülepednek az esetlegesen belekerült szennyeződések, a rovardarabkák pedig felúsznak a tetejére reggel pedig megy is a hordóba. Nem használunk szivattyút, csak a gravitációt.

Következő állomásunk a présház, ahol megfelelő hőmérsékletet kell tartani, de a nagy meleg miatt ezt most csak klímával tudják megoldani. Itt pihennek nagy kádakban a jövő borai. 

‒ A bogyózógép leszedi a szőlőszemeket a szárról, amelyek néhány hétre egy nagy kádba kerülnek, hogy erjedjenek, a szín és cserzőanyagok pedig kioldódhassanak a héjból. 

Így készül a vörösbor, illetve a narancsbor (utóbbinak természetesen semmi köze a narancshoz, a lényege csupán annyi, hogy a szőlő héját és magjait is érintkezésben tartják az erjedő musttal, amely ezektől narancsos színezetet kap).

‒ Igyekszünk minél kíméletesebbek lenni a szőlővel. A minőségi borkészítésnek az a titka, hogy a jó alapanyagot odafigyelve, gyengéden dolgozzuk fel. 

A borok nagyjából tíz hónapot töltenek hordóban.

‒ Minél testesebb végeredményt szeretnénk, annál tovább tartjuk a bort hordóban. Jövő nyáron jöhet a palackozás.

vasarnap

Fel a szőlőhegyre!

Ideje feldolgozni az aznapi utolsó adag leszüretelt szőlőt is. Beugrunk hát Zoltán mellé a furgonba, hogy felvigyen bennünket az egyik szőlőültetvényhez. A másfél hektáros területen zöld veltelini, olaszrizling és pinot noir növekszik.

Annak idején a dédapámé volt ez a terület. Mindig a családom művelte. Most rajtam a sor.

A látvány festői: a szőlőültetvényt erdő veszi körül, minden zajtól távol vagyunk. A szüretelők ügyes kézzel csattogtatják a metszőollóikat, az utolsó vödrök is hamar megtelnek. 

‒ Kicsit későn jön a segítség fogad minket nevetve Marika néni, Zoltán anyósa. Elmeséli, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés gyerekkorától az élete része.

‒ Tízévesen már kapáltam a sorok széleit. Vittem magammal a barátaimat is. Azóta is minden évben szüretelünk, törődünk a szőlővel. Amíg bírunk, segítünk. Holnap a kisunokát is kihozzuk.

Régebben késsel szüreteltek, ma metszőollóval, így azért könnyebb. Szüret közben főleg beszélgetnek.

‒ A régiek mindig azt mondták a szüretelőknek, hogy énekeljenek. Így védték a szőlőt. Mert aki dalolt, az nem dézsmálta meg annyira a termést.

Marika néni férje, Imre bácsi panaszosan mondja, hogy régen minden helyinek volt szőlőültetvénye, mindenki készített bort, de mára elkényelmesedtek az emberek.

‒ Nehéz olyan embert találni, aki rendszeresen eljár kapálni, segíteni.

A nagy munka közben Marika néni még Petőfi egyik bordalát, az Orbán címűt is elszavalja, nagy sikert aratva a többieknél.

A traktort Pista vezeti. Szerinte a bort azért sem lehet megunni, mert minden évben más egy kicsit. Nincs két egyforma évjárat.

‒ Idén nagyon finom, édes a szőlő, kóstold csak meg!

Megtelnek a vödrök, a friss szedést ládákba öntik, és indulhat a traktor. A szüretelők megpihennek a diófa alatt, melyen egy szerencsepatkó lóg.

‒ Néhány éve szántották ki a patkót a földből, azóta itt van, hogy jó legyen a termés. Nem mai darab, még azokból az időkből maradt itt, amikor lóval szántottak.

vasarnap

Visszatérés a présházba

A prés űrtartalma határozza meg, hogy mennyi szőlőt szedhetnek le egy nap. 

‒ Egy nap csak két adag mehet bele, egy reggel, egy pedig délután. Ha délután négykor beleteszünk egy adagot, az csak este tízre folyik le teljesen. 

A szőlőt nem szabad melegen feldolgozni, mert gyorsabban fog erjedni. Ezért van, ahol a feldolgozás előtt fagyasztókamrába teszik, sőt száraz jéggel is szokták hűteni. A legideálisabb az, ha hidegen szedik le a gyümölcsöt, és úgy kerül feldolgozásra, de ez most nem megoldható.

Itt az ideje a csömöszölésnek! Zoltán naponta kétszer-háromszor átnyomogatja a héjon erjedő szőlőket. 

Sok helyen ezt fával csinálják, de én szeretek kézzel csömöszölni, jó hozzáérni a szőlőhöz, a kézi dagasztáshoz tudnám hasonlítani.

A művelet célja a hűtés, illetve hogy azok a bogyók, melyek nincsenek lében, át legyenek áztatva, így ne kezdjenek el ecetesedni. 

Bár a szüreti időszak a leghúzósabb egy borász életében, Zoltán egész évben pörög, a dombon ugyanis borászat épül, s ott is dolgozni kell. De ha egyszer elkészül, megtelik majd élettel: borkóstolókat, kulturális eseményeket terveznek oda.

vasarnap

Kilátás a bazilikára

Az egyik szőlőmunkás az udvaron issza a kávéját. 

‒ Jó étvágyat! mondja neki Zoltán.

Nem értem a dolgot. Elmagyarázzák: ő napközben nem eszik, csak kávézik.

Amíg a többi munkás elmegy ebédelni, Zoltán megmutatja a másik ültetvényüket is. Itt kadarka és kékfrankos növekszik, s a dombról egészen elképesztő kilátás nyílik a tájra: a messzeségben az esztergomi bazilika és a Dunakanyar látható. Pazar panoráma.

Sétára indulunk a tőkék közt. Megtudom, hogy az idei bő termés annak is köszönhető, hogy a szőlő minden nyáron előre bekódolja a rügyeit. Ha egy évben kevés a gyümölcs (így volt ez tavaly), a következő évben sok lesz a termés.

Ez csak amiatt okozott fejtörést, mert féltünk, hogy a tőkék nem fogják elbírni a rengeteg termést az aszályban, ezért annak egy részét leritkítottuk júniusban.

Izzasztó a kánikula. Zoltán azon gondolkodik, hogy lugast von az ültetvény fölé, így védve a szőlőt (és a szüretelőket) a közvetlen napsütéstől. 

‒ Portugáliában és Olaszországban szokás, hogy a szőlőoszlopokat fent összekötik, oda is húznak drótot, és hagyják, hogy felfusson a növény. Hangulatos és praktikus megoldás lenne.

A borásztól azt is megtudom, hogy egy ilyen szélsőséges évben már látni, hogy melyik szőlőfajták fogják bírni a globális felmelegedést: a kadarka ezek közé tartozik. 

– A legnagyobb gondot nem a meleg és az eső hiánya, hanem a légköri aszály, az alacsony páratartalom okozza.

vasarnap

Szüretkor a borász még este tízkor is dolgozik. Ekkorra lefolyik a második adag must, s meg kell tervezni, hogy másnap mit és mennyit szednek le. Az biztos: legközelebb, ha kinyitok egy palack bort, egészen máshogy kortyolok majd az italba. 

Tudta?

A kék szőlőből préseléssel készül a rozé, héjon áztatással pedig vörösbor. A fehér szőlő esetében préseléssel fehérbort, héjon áztatással pedig „narancsbort” kaphatunk.

A cikk a Vasárnap családi magazin 2024/36-os számában jelent meg, 2024. szeptember 3-án.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?