Börtön jár a véleményért: Szlovákia visszahozta a kollektív bűnösséget

Az erre vonatkozó cikkely a Progresszív Szlovákia komáromi frakcióülésén elhangzottakra adott heves politikai reakcióként került a „salátatörvénybe”. Az ellenzéki párt határozatba foglalta, hogy olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek megakadályoznák az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat. Szó szerint:

„(...) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnökének rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztették, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”

Indulatból hozott törvény

Ez a szándéknyilatkozat olyannyira felbőszítette a kormánykoalíció tagjait, hogy azonnal törvénybe foglalták a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét és azok megkérdőjelezésének büntethetőségét. A dekrétumokra vonatkozó cikkely a Büntető Törvénykönyv módosításának része, amely többek között tartalmazza a kisebb lopások szigorúbb megítélését, a választási kampány „külföldi hatalom” általi akadályozásának bűncselekményét, valamint azt is, hogy a hatóságokkal együttműködő vádlott – az úgynevezett bűnbánó tanú – vallomását ne lehessen bizonyítékként felhasználni, ha valamilyen juttatásért cserébe nem mondott igazat, vagy nem közölt minden lényeges tényt.

A törvény elfogadása után sokan még abban reménykedtek, hogy a köztársasági elnök megvétózza azt, ám Peter Pellegrininek annyira megtetszett a jogszabály hatóságokkal együttműködő vádlottakra vonatkozó része, hogy végül az egészet aláírta. 

Nem véletlenül: saját tapasztalata is volt a bűnbánó tanúkkal kapcsolatban. František Imrecze és Michal Suchoba vallotta azt, hogy pénzügyminisztériumi államtitkárként 150 ezer euró kenőpénzt vett át az eKasa adózási projekt támogatásáért cserébe. Az ügyben végül nem emeltek vádat az elnök ellen, de nem felejtett. Fontosabb volt számára a bűnbánó tanúk megregulázása, mint a választási kampánya során tett ígérete, miszerint megoldást keres a Beneš-dekrétumok alapján végzett földelkobzások leállítására.

Pellegrini aláírta, Orbán tudomásul vette

Pellegrini ugyan megpendítette, hogy pontosító javaslatokat fűzne a törvényhez annak érdekében, hogy aki bíróságon támadná meg az ilyen földelkobzásokat, azt ne lehessen felelősségre vonni, végül ezt sem tette meg. Mindössze arra szorítkozott, hogy kijelentette: az elfogadott jogszabályért a kormány és a parlament viseli a felelősséget.

A magyar kormányt sem háborította fel a nyíltan magyarellenes szlovák jogszabály. Orbán Viktor nem szólalt meg az ügyben, Szijjártó Péter külügyminiszter is csupán két nappal a törvény elfogadása után adott ki egy nyilatkozatot, miszerint elemzik a helyzetet, egyeztetnek, és minden jogi és politikai eszközt igénybe vesznek annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse bántódás. Az eszközök mibenlétét nem részletezte, de ezek közé nyilván nem tartozik sem a tiltakozás, sem a budapesti szlovák nagykövet bekéretése.

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke ugyanakkor kutasítaná a szlovák nagykövetet. „Ha Szlovákia nem tartja be az uniós jogot, ha a felvidéki magyarságot kollektíven büntető jogszabályokat tart hatályban, ha ezekre hivatkozva elveszik magyar emberek földjét, vagy éppen börtönnel fenyegetik őket, akkor Szlovákia nagykövetének nincs helye Magyarországon!” írta facebook-bejegyzésében. 

Žilinka kifogásolja

Szlovákiában a Progresszív Szlovákia és Maroš Žilinka főügyész is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán, és indítványt nyújt be a jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára. Žilinka leginkább a Büntető Perrendtartásban eszközölt, a bűnbánó tanúkra vonatkozó változtatásokat kifogásolta; a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséről nem tett említést.

Amíg az Alkotmánybíróság nem dönt másként, addig a törvény érvényben van, és a hatóságok kényük-kedvük szerint értelmezhetik, mivel még azt sem részletezi, pontosan mi minősül „megkérdőjelezésnek. 

A nyomozókon, ügyészeken és bírákon fog múlni, hogy egy véleményét kifejtő történészt, az elkobzott földje miatt perre menő polgárt, vagy a kollektív bűnösség ellen tiltakozó politikust vád alá helyeznek-e, netán el is ítélnek.

Forró Krisztián rövid tanácsadói karrierje

Forró Krisztián, a köztársasági elnök magyar nemzetiségi tanácsadója, a Magyar Szövetség korábbi elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy azt fogja tanácsolni Peter Pellegrininek: ne írja alá a törvényt, és ha mégis megteszi, lemond posztjáról. Ezt december 23-án meg is tette.

 Facebook-bejegyzésében így fogalmazott:

„Számomra a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha minden körülmények között összhangban marad az elveimmel: jogbiztonság, tisztelet és közösségünk méltósága.”

Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnökeként támogatta Pellegrinit a köztársasági elnökválasztás második fordulójában. Megválasztása után egy évvel, 2025 májusában Pellegrini nemzetiségi tanácsadójává nevezte ki. Mindössze hét hónapot töltött ebben a tisztségben. Feladata lett volna egy szakértői csoport létrehozása, amely a Beneš-dekrétumok alapján történő vagyonelkobzások kérdésével foglalkozott volna, ám ez a testület végül nem jött létre.

Az Alkotmánybíróság felfüggesztheti

Mészáros Lajos nyugalmazott alkotmánybíró szerint komoly esély van arra, hogy a taláros testület felfüggeszti – azaz hatályon kívül helyezi – a törvényt.

„A második világháború utáni rendezésre, burkoltan pedig a Beneš-dekrétumokra vonatkozó passzus különösen abszurd, és már első ránézésre is súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel” – magyarázta.

Mint mondta, sérülhet a véleményszabadság, a tudományos élet szabadsága és a jogbiztonság elve is. 

Annyira általánosan fogalmazták meg ezt a paragrafust, hogy azt sem tudjuk, pontosan kire vonatkozik. Az egész törvény ezer sebből vérzik: már az sem volt rendjénvaló, hogy tárcaközi egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban fogadta el a parlament.

Véleménye szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság befogadja a felülvizsgálati indítványt, és ideiglenesen felfüggessze a törvény hatályát a végleges döntésig. „Erre akár heteken belül sor kerülhet. A bírák nincsenek könnyű helyzetben: a jog és a politika határán kell egyensúlyozniuk, de nem tehetnek mást – ők is ebben a társadalmi valóságban élnek.”

A második világháború utáni békerendezés megkérdőjelezése. 

Btk. 417 paragrafus, f . cikkely 

Aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a második világháború utáni békerendezést, amely a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviseleti szerveinek jogszabályai alapján jött létre, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő .