Beneš-dekrétumok: a politikusok leveleznek, a civilek feljelentik magukat, a magyar kormány pedig kivár

Egyedül Orbán Viktor nem tisztázta még mindig, miről is van szó.

A jogszabályt, amely alapján a szlovákiai magyarok és németek jogfosztását szentesítő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése fél év szabadságvesztéssel büntethető, karácsony előtt szavazta meg a szlovák parlament. A várakozásokkal ellentétben Peter Pellegrini nem vétózta meg, holott az elnöki kampányban még arról beszélt, mennyire megengedhetetlen, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ma is földeket koboz el az állam.

A legfurcsább – és sokak számára a legnagyobb csalódás – a magyar kormány hallgatása az ügyben

Szijjártó Péter külügyminiszter két nappal a törvény elfogadása után adott ki egy nyilatkozatot, miszerint elemzik a helyzetet, egyeztetnek, és minden jogi és politikai eszközt igénybe vesznek annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse bántódás. Tiltakozás azonban nem történt, a szlovák nagykövetet sem kérették be.

Nincs mi ellen tiltakozni? 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter december végén még arról beszélt, hogy a kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét, de az új szlovák törvényt addig még nem alkalmazták senki ellen, így „nincs mi ellen tiltakozni”.

Orbán Viktor még óvatosabban fogalmazott. A decemberi brüsszeli Nyugat-Balkán-csúcs előtt újságírói kérdésre azt mondta: „A magyar jog nyelvén nem értelmezhető a dolog. Nem lehet megkérdőjelezni valamit, a magyar jogban ilyet nem ismerünk. Egy esetben van ilyesmi, az a holokauszttagadás tilalma, de egyébként a Beneš-dekrétumok létezését senki nem tagadja.

Arról folyik a vita, hogy jó-e, hogy van, így kell-e maradnia, lehet-e rajta változtatni. Én azt gondolom, hogy tisztáznunk kell először is, hogy pontosan miről is van szó.

Arra a kérdésre, hogy tárgyalnak-e erről Pozsonnyal, csak annyit vetett oda: „tele a naptárunk, de biztosan”.

Szili Katalin levelét megírta

Január 8-án Szili Katalin, a magyar miniszterelnök külhoni magyarokért felelős főtanácsadója nyílt levelet intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Ebben arra szólította fel Brüsszelt, hogy lépjen fel a Szlovákiában nemrég elfogadott jogszabály-módosítással szemben.

Szili arra hivatkozott, hogy a szlovák törvény nyilvánvaló ellentétben áll az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkével, amely garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke kiemelt védelmet biztosít a szólásszabadságnak, különösen a múlttal való szembenézés és az állami felelősség kérdésében.

A szlovák kormányhivatal Facebookon reagált a levélre, hangsúlyozva, hogy tiszteletben tartja a magyar miniszterelnök főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.

Sok szó, kevés jogi súly

A langyos reakció érthető, hiszen Szili Katalin nem a magyar kormány, hanem csakis a saját nevében fordult az Európai Bizottsághoz. 

Azt sem tudni, egyeztetett-e a levélről a kormánnyal, mert a sajtónak azt mondta: nincs olyan kötelezettsége, hogy bárkinek szóljon előre, de amúgy „senki nem is támasztott kifogást” a levele ellen.

Kiderült az is, hogy nem egészen azt a levelet küldte el von der Leyennek, amit a közösségi oldalán tett közzé. Utóbbi ugyanis csak a Btk.-módosítást kifogásolja, míg Szili azt állítja, a Bizottság elnökének írt levelében a dekrétumokat is bírálta.

Szili Katalin levelének azonban semmilyen jogi súlya nincs. A magyar kormány indíthatott volna Szlovákia ellen kötelezettségszegési eljárást a jogszabály miatt, de ezt nem tette meg, így a levél legfeljebb arra jó, hogy Orbánék azt mondhassák: Brüsszelnél pattog a labda.

Magyar Péter átvette a kommunikációt

Nem meglepő, hogy a témát kommunikációs szinten teljesen átvette Magyar Péter. Január 3-án részt vett a budapesti szlovák nagykövetség előtt egyetemisták által szervezett tüntetésen, amelyet a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvénymódosítás ellen tartottak.

Január 6-án nyílt levelet írt Robert Fico szlovák miniszterelnöknek. Ebben hangsúlyozta: egy demokratikus jogállamban nem válhat bűncselekménnyé történelmi tények kimondása és megvitatása. 

Szerinte az ilyen jogszabályok nem a jogállamiságot erősítik, hanem félelmet keltenek, megosztják a társadalmat, és nyílt fenyegetésként hatnak a felvidéki magyar közösségre.

A TISZA Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent: közölte, hogy a levelet „helyette is” megírta, és saját aláírása mellett kihagyta Orbán Viktor aláírásának helyét is. Mint fogalmazott:
„Amennyiben nem írja alá a levelet, és továbbra is cserben hagyja a börtönnel fenyegetett felvidéki magyar honfitársainkat, úgy a fennmaradó 96 napra is elveszíti miniszterelnök jellegét.”

A levél végén arra kérte Ficót, hogy kezdeményezze az érintett jogszabály-módosítás visszavonását, és nyisson teret a párbeszédnek.

Fico és Pellegrini válaszai

Fico egy hét késéssel, egy sajtótájékoztatón reagált. Azt mondta: nem akar bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba, és szerinte a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenek.

Magyar Péter ezt sem hagyta szó nélkül, visszaüzent Ficónak, hogy a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumok semelyik uniós tagállamban sem képezhetik a jogrend alapját. „Innen indul majd az első beszélgetésünk Budapesten, a magyarországi kormányváltást követően” – írta.

Közben kéretlenül a szlovák köztársasági elnök is bekapcsolódott a vitába, amikor egy televíziós interjúban azt sugallta: a Progresszív Szlovákia azért nyitotta meg a Beneš-dekrétumok kérdését, hogy témát adjon a magyarországi választási kampányban Magyar Péternek.

Pellegrini külön kifogásolta, hogy Magyar egy nyílt levélben „felvidéki magyarokról” írt, hangsúlyozva: az ország neve Szlovákia, nem Felvidék.

„Ahogy a szüleimtől tanultam”

Magyar Péter a facebookon reagált Pellegrini szavaira. Azt írta: sajnálja, hogy a szlovák elnök nem reagált érdemben azokra a problémákra, amelyeket Ficónak írt levelében vetett fel. „Ön is tudja, hogy a XXI. században nincs helye a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályoknak” – írta, majd megismételte a vitát kiváltó kifejezést: szerinte a közös Európa célja az, hogy a felvidéki magyarok békében és identitásukat megőrizve élhessenek szülőföldjükön.

Kijelentette: sem Magyarország, sem Európa nem fogja elfogadni, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva Szlovákiában magyaroktól kobozzanak el földeket. Különösen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Pellegrini aláírta azt a jogszabályt, amely akár féléves börtönbüntetéssel is fenyegeti azokat, akik kritizálni merik a dekrétumokat. „Önnek jogában áll és kötelessége minden Szlovákiában élő embert képviselni, beleértve a felvidéki magyarokat is. Az én kötelességem pedig kiállni minden magyarért, éljenek bárhol is a nagyvilágban” – írta.

A „Felvidék” szó körüli vitáról külön fejezetben szólt: 

Ha megengedi (de ha nem, akkor is) a földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk. Ahogy a 11 magyar uralkodó megkoronázásának helyet adó fővárosukat is Pozsonynak hívja minden magyar ember.

A levél végén békülékenyebb hangot ütött meg, hangsúlyozva: Magyarországnak és Szlovákiának egyaránt érdeke a jószomszédi viszony és a Visegrádi Négyek megerősítése. Jelezte: a magyarországi kormányváltást követően Budapestre hívná Pellegrinit és Ficót egy magas szintű egyeztetésre.

Fél év börtön Felvidékért?

Pellegrini „Felvidék”-re vonatkozó kijelentésére Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is reagált egy Facebook-bejegyzésben. Emlékeztetett:„A Felföld egy nagy közös közép-európai állam északi vármegyéit és azok népességét védő végvárrendszert jelölő terület. Így ebben a formában tehát egyáltalán nem sértő Szlovákia mai területére a köznyelvben a Felvidék meghatározást használni, és teljesen indokolatlan a paranoia is, amit ez a regionális fogalom kivált.

Jó lenne ezt is higgadtan kibeszélni, még mielőtt valamelyik okosnak eszébe jut, hogy fél év börtön járjon ezért is. Ha mégis, remélem ezúttal lesz bátorsága a vétóhoz, Elnök Úr!”

Petíció és önfeljelentések

Miközben a politikusok szócsatát vívtak, Szlovákiában petíciót indítottak, és önmaguk ellen tettek feljelentést szlovákiai magyar politikusok és civilek a Büntető Törvénykönyv decemberben elfogadott módosítása miatt.

A petíciót Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, Fiala-Butora János jogász és Stubendek Attila mérnök kezdeményezte és január 20-ig mintegy 7500-an írták alá. A szöveg szerint a háború utáni, kollektív bűnösségen alapuló jogi aktusok nem voltak összhangban sem az alapvető erkölcsi elvekkel, sem az akkor hatályos humanitárius jogi normákkal, és különösen elfogadhatatlanok a jelenre vonatkoztatva. 

Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila a komáromi rendőrkapitányságon tettek feljelentést saját maguk ellen a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése ügyében. Orosz Örsöt január 14-én már ki is hallgatták, Stubendek Attilát január 30-ra idézték be.

„Hivatalos hangnemben, szlovákul hallgatott ki a nyomozó, végezte a dolgát” – mondta Orosz, aki szerint hónapokig is elhúzódhat, mire bíróság elé kerül az ügy. Letöltendő börtönbüntetésre nem számít, de már a felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés is azzal járna, hogy priusza miatt elveszítené városi és megyei képviselői mandátumait.

Tiltakozás helyett jogsegély

Egy hónappal a botrányos törvénymódosítás megszavazása után a magyar kormány is megpróbált aktivitást mutatni.

Gulyás Gergely január 15-én azt mondta: a Beneš-dekrétumok ügye árt a magyar–szlovák kapcsolatoknak, a nemzetiségeket meg kell becsülni.n Állítása szerint 

a magyar kormány már tárgyalt arról, hogy jogi segítséget nyújt mindenkinek, akit emiatt negatív megkülönböztetés ér.

A jogi képviselettel kapcsolatos költségeket átvállalják, és segítséget nyújtanak abban is, hogy az érintettek emberi jogi fórumokhoz fordulhassanak. Arról, hogy a szlovák kormánynál készülnek-e hivatalosan tiltakozni, egy szó sem esett.