…aki a fagylaltját maga méri! Hogyan telik a fagyiárus egy napja?

Sorozatunkban a mindennapok hőseit mutatjuk be. Hétköznapi munkahelyek testközelből – úgy, ahogy eddig nem láttuk.

Szombat délelőtt a pozsonyi sétatéren még álmos a hangulat. A KOUN fagyizó ajtaja zárva, de a csupa mosoly tulajdonos, Szalai Barbara beenged. Eperfagyiszínű ruhát visel. Nem először járok itt, ez ugyanis Pozsony egyik legjobb fagyizója.

A konyhában fagyigépek zúgnak, készülnek a friss, finom ízesítések. Egy adag alapfagylalthoz épp fügelekvárt kevernek. Guszta!

Barbara sokáig kereste a saját útját, nem volt egyértelmű, hogy fagylaltkészítéssel fog foglalkozni.

– Édesanyám ötlete volt a fagyi. Látott egy tévéműsort, amelyben egy hölgy fagyit főzött, és nekem is megmutatta.

Barbarának sem kellett több, néhány hét múlva már repülőn ült Olaszország felé, hogy kitanulja a fagyismesterséget.

– Úgy voltam vele, hogy fiatal vagyok, nincs veszítenivalóm. Ha nem ez az én utam, akkor legföljebb egy jó élménnyel gazdagabb leszek. De végül beleszerettem ebbe a szakmába. Bolognában sokat nevettem, még többet fagyiztam. Plusz tíz kilóval jöttem haza.

Jön Barbi, lesz fagyi!

Az olaszországi alapok után sem vezetett még egyenes út a pozsonyi KOUN fagyizó megnyitásáig. Rengeteg gyakorlás, helyszínkeresés következett.

– Édesapám az élelmiszeriparban dolgozik. Az egyik gyárban volt egy régi, vacak fagyigép. Megengedték, hogy azon gyakoroljak. Ananászos-rozmaringos fagyival próbálkoztam. Napokig kísérleteztem. A gyárbéli munkásokon teszteltem a fagyimat. Ahogy telt az idő, egyre lelkesebben mondták, hogy jön Barbi, lesz fagyi!

A fagylaltfőzés ment, már csak kiadó üzlethelyiségre volt szükség. Csakhogy Pozsonyban azt nem olyan könnyű találni.

– Az első fagyizót végül egy kis kapualjban, 40 négyzetméteren nyitottuk meg. Pici volt a hely, alig fértünk el.

A brandtervezéssel egy szakembert bíztak meg. Ő mondta azt, hogy logóra nem lesz szükség, csak egy névre.

– Valami rövidet, könnyen megjegyezhetőt akartunk. Így született meg a KOUN. Ez az angol cone, azaz tölcsér fonetikusan leírt változata. Nem szerettem volna, hogy az én nevem is benne legyen a márkanévben, hiszen hátul vagyok a konyhában, engem nem lát senki.

Kemény meló

Ha valaki fagyizót üzemeltet, a téli szezonra is meg kell keresnie a pénzt. Barbara eleinte főzte és árulta is a fagyit. Nem voltak alkalmazottak, csak a család segített be. Néha úgy túlfeszítette a húrt, hogy mentősök vitték el.

– Napi öt órát aludtam, kora reggel bevásároltam, cipekedtem, majd egész nap gyártottam a fagyit. Sokszor ebédelni sem volt időm, csupán egy kis fagyit kaptam be, hogy bírjam.

Mára átköltöztek egy nagyobb, tágasabb helyiségbe, a Hviezdoslav térre. Barbi már csak ritkán főz fagylaltot, viszont ő intézi a megrendeléseket, a kommunikációt, s ő kezeli a közösségimédia-felületeket. Persze, ha kell, takarít, kávét főz, vagy épp fagyit kanalaz.

– Öt állandó alkalmazottal, illetve brigádmunkásokkal dolgozunk. Az elvárás, hogy beszéljenek szlovákul és angolul. De mindig van olyan is, aki tud magyarul, németül vagy épp franciául, spanyolul. Sőt, az egyik alkalmazottunk kínaiakkal is beszélgetett már az anyanyelvén. Én olaszul tanultam meg az évek alatt.

A környéken található fagyizók többségét olyan albánok üzemeltetik, akik olasznak adják ki magukat. Nagy a versengés. Olyannyira, hogy a konkurensek néha Barbi fagyizójában szimatolnak a felhasznált alapanyagok után.

Változó kínálat

Fél órával a nyitás előtt a fagyipult megtelik. Tízféle ízesítés közül lehet választani. Ezek közül kettő mindig sörbet, tehát vízalapú nyalánkság, kettő pedig vegán tejből készült, és mindig van gluténmentes lehetőség, nemcsak fagylaltból, hanem tölcsérből is.

– Több mint százötven ízzel dolgozunk, használunk különleges hozzávalókat is, mint a rózsa, a piros bors, a licsi, a kurkuma, a sáfrány. Volt már például currys-mandulás, gorgonzola sajtos-körtés, piros borsos-fehér csokis fagylaltunk.

Ötletből tehát nincs hiány.

– Sokszor főzés közben száll meg az ihlet. Ha pedig a csapatból valaki elutazik külföldre, mindig megfigyeli, hogy máshol milyen a kínálat.

Mák úr és a többiek

Minden alapanyag friss, szezonális. Ha az alkalmazottak kertjében nő valami finomság, azt beteszik a közösbe.

– Az egyik horvátországi csapattagunk nemrég hazalátogatott, megmetszette a babérlevélbokrokat és a rozmaringot, zsákba tette, és buszon hozta el idáig. Egy másik alkalmazott a mentát, a harmadik a bazsalikomot hozza. Sok-sok hozzávaló pedig a nagyszüleim kertjéből van. Ők készítenek a fagyi ízesítéséhez lekvárokat is.

Közben megérkezik az első vendég. Bár még pár perc van a nyitásig, kiszolgálják.

– Vannak törzsvásárlóink, akik már becenevet is kaptak. Ott van például Mák úr, aki mindig a mákos fagyit keresi.

Persze, mindig vannak trükkös vásárlók is, akik egy kis ingyenfagyiért bármit megtennének.

– Egyszer valaki rátette a haját a fagyira, aztán jött reklamálni. Csak hát az a hajszál göndör volt, és szőke, aznap pedig csupán barna és vörös hajúak voltak szolgálatban.

A pozsonyi sétatér forgalmas hely, így a KOUN-t számos ismert személyiség is látogatja.

– Jönnek ide sportolók, modellek, politikusok. Visszatérő vendégünk Filip Šebo, az egykori válogatott focista, vagy épp Emma Drobná énekesnő.

Mi lesz télen?

Daniel Hevier szlovák író Kam chodia na zimu zmrzlinári (Hová járnak a fagyiárusok télen?) című meséjében „Kornútik úr” az Északi-sarkra megy, hogy elég fagyit tárazzon be nyárra. Teszi ezt úgy, hogy hófelhőket csalogat egy-egy finomsággal teli fazékba. Hasonlóan telnek a téli hónapok Barbi számára is, csak ő nem az Északi-sarkra, hanem Olaszországba jár.

– Október 31-én vagyunk utoljára nyitva. Utána jön a gépek tisztítása, karbantartása, elszámolások… és itt is a karácsony. Aztán januárban megindulunk Olaszországba, egy nagy fagylaltkiállításra. Itt ötleteket gyűjtünk, mintákat vásárolunk. Februárban újra takarítunk, hogy márciusban nyithassunk.

Az ember azt hinné, hogy a legnagyobb forróságban fogy a legtöbb fagyi, de Barbi elárulja, hogy ez nem így van. Ilyenkor ugyanis sokan nyaralnak, vagy inkább a vízparton töltik az idejüket.

Barbi rutinos mozdulatokkal méri ki a fagylaltokat, nekem is jut egy. Fokozatosan mind nagyobb lesz a nyüzsgés: gyerekek érkeznek, nagy hanggal, nevetéssel. Egy adag pisztáciás fagylalt mögül figyelem őket. Egyértelmű felismerésre jutok: nyáron nem is kell több a boldogsághoz, csak egy gombóc finom fagyi!