A Nagyléli-sziget és ökofarm: ahol igazán közel lehetsz a természethez

Miláčková Miriam a BROZ Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója. Egy nagy múltú természetvédelmi szervezetről beszélünk, amely 1997 óta törekszik arra, hogy minél több értékes élőhelyet megőrizzen, illetve felújítson – benőtt és kiszáradt Duna-ágakat élesztenek újjá, Szlovákia-szerte több helyen is újraindították a legeltetés hagyományát, kihalófélben lévő fajokat mentenek, és még sorolhatnánk. A Nagyléli-szigetet 18 éve bérlik, és fokozatosan, lépésről lépésre haladva hozták helyre azt, ami a múlt század végére hanyatlásnak indult.

Fenntartható környezetvédelem
A BROZ egy pozsonyi székhelyű szervezet, de mára országos lefedettsége van. Miriam is Pozsonyban él, mégis magyarul beszélgetünk, hiszen Gútán nőtt fel, és örül, hogy a szigethez kapcsolódó munka révén újra gyakrabban beszél magyarul.
A Nagylél-projekt tulajdonképpen két részből áll. A dunai töltésen innen található a Sziget Ökofarm. „Az ökofarmon azok az állatok vannak, amelyek állandó gondoskodást igényelnek, mint például a tehenek vagy a kecskék, a tejből pedig sok-sok házi finomság készül – ugyanis sajtkészítő műhely is van a farmon. Tehát, aki itt megáll, akár egyenesen a gyártótól is kóstolhat”, meséli Miriam, és lássuk be, így teljes az ökoturizmus. „Érkeznek időnként gyerekek, akik rácsodálkoznak arra, hogy így készül a sajt. Hiszen legtöbbjük csak a boltban látott ilyet.” 

A régi magtár épülete is felújításra került. A háromszintes épületben van a kiállítás és egy közösségi tér, de a tetőtérben ágyak is helyet kaptak, így természetiskolára, workshopokra, de akár cégek csapatépítő eseményeire is ideális. További szálláslehetőséget kínál a kemping, ahol sátorozásra, lakókocsis kempingezésre vagy faházikós szállásra is van lehetőség. A nyári szezonban pedig büfé is üzemel itt. „Kerékpárkölcsönzés, kenubérlés, lovaglás is van a kínálatunkban, amihez előzetes foglalásra van szükség a weboldalunkon. Szeretnénk, ha idővel ön-fenntartó módon tudnánk működni, vagyis az ökofarm által megtermelt anyagiakat a sziget védelmére tudnánk fordítani”, beszél a további tervekről Miriam. Hiszen a másik – és legfontosabb munka az, ami a töltésen túl, vagyis a Nagyléli-szigeten történik.

Lassú víz partot mos
„18 éve, amikor bérbe vettük a szigetet, csak egy kis részen folyt be a víz, a többi be volt nőve. Ki kellett tisztítani, hogy átfolyjon a Duna vize a területen. A dunai szigetek lényege, hogy legyen elég vizük, akkor lesz ilyen gyönyörű zöld minden. A múlt éven háromszor volt árvizünk. Mi, természetvédők örülünk a nagy víznek, de persze az itt dolgozók annyira nem, hiszen az itt legelésző állatokat át kellett terelni a töltésen túlra. Az a célunk, hogy további ágakat nyissunk meg a szigeten, mert a régi térképeken látszik, hogy valaha több volt itt a víz”, tudjuk meg a BROZ igazgatójától.
A szigeten lovak is legelésznek. „Induláskor hárommal kezdtünk, jelenleg több mint 30 hucul lovunk van. Ez a fajta hegyi munkákra alkalmas, de itt a szigeten jó dolguk van. Általában gyerekek lovagolnak rajtuk, mivel nagyon kezes fajta, ráadásul széles a hátuk, ami kényelmes ülést biztosít. Van, hogy befogjuk őket kocsihúzásra, de egyébként legelésznek – és nőnek. A dunai fű pedig tápláló, ezért most van rajtuk egy kis súlyfelesleg…  A kolléga épp azon gondolkodik, hogyan fogja diétára őket”, meséli nevetve Miriam. Két ló pedig ottjártunkkor épp munkára, vagyis kocsi elé van fogva – körútra indulunk tehát a szigeten.

A végtelen nyugalom és szabadság szigete
A Nagyléli-sziget 250 hektáron terül el. Amint átkocsikázunk Mandaléna hídján, szinte egy másik világban találjuk magunkat. Itt szabadtartásban vannak az állatok, hiszen a BROZ szakemberei igyekeznek úgy fenntartani a sziget egészséges ökoszisztémáját és élővilágát, hogy az minél kevesebb emberi beavatkozást igényeljen. A legelésző állatok nem engedik elburjánzani az invazív növényeket, és így kaszálni sem kell, csupán a télire valót. Menet közben pedig még természetes trágya is kerül ide-oda. Lovak, szürkemarha, vízibivalyok is vannak itt – hiszen annak idején is legelőként használták a szigetet. Na meg aranymosásra. De élnek itt hódok, fekete gólyák, rétisasok – persze őket nem olyan könnyű elcsípni.
„Ha egyedül akarok lenni, kijövök ide, a szigetre”, mondja Miriam. „Nincs wifi, sem térerő, nem érnek el a feladatok. Itt tudsz igazán közel lenni a természethez. Ha kisétálsz hajnali ötkor, jégmadarakat, hódot láthatsz, éjszaka pedig megcsodálhatod a csillagokat – itt ugyanis nincs fényszennyezés. A Duna-part pedig bármelyik napszakban gyönyörű.”