Egy megszállás krónikája, 2. rész: hogyan került Pozsony, Komárom és Kassa Csehszlovákiához?

Egy megszállás krónikája, első rész.

75 éve, 1946 decemberében kezdték meg a csehszlovák hatóságok az akkori Párkányi járásban a magyar lakosok Csehországba deportálását. A perbetei származású, ma Bécsben élő Tóth Erzsébet Fanni évek óta kutatja szülőfaluja múltját, a kitelepítéssel kapcsolatos emlékanyag egy része novemberben egy ifjúsági regény formájában látott napvilágot.

Százöt éve történt a herceghalmi vonatbaleset, amelyet máig a legnagyobb magyar vasúti szerencsétlenségként tartanak számon. A figyelmetlenség és a véletlenek összjátéka mellett szándékos robbantás és nyelvi nehézségből fakadó kommunikációs hiba is okozott Magyarországon vonatbalesetet a korban, amikor a vasút a közlekedés legmodernebb eszközének számított.

Kérészállamnak is nevezik a száz évvel ezelőtt létrehozott Lajtabánságot, amely az egyetlen komolyabb fegyveres és államjogi kísérlet volt a friss trianoni magyar határok revíziójára. Bár mindösszesen egy hónapig létezett, mégsem volt teljesen eredménytelen.

A 19. században a britek, a 20.-ban a szovjetek, a 21.-ben pedig az amerikaiak és szövetségeseik töltöttek huzamosabb időt Afganisztánban. Majd belátták, hogy nincs értelme maradni, és kivonultak. Az ország történelmében jó néhány olyan epizódot találunk, amely a jelenlegi helyzetet idézi.

280 éve született és 235 éve hunyt el a 18. század egyik legeredetibb alakja, Benyovszky Móric, aki verbói kisnemesből lett Madagaszkár kormányzója. Rövid, de eseménydús életének talán nem is volt olyan mozzanata, amiről ma ismerhetnénk az egyetlen és kizárólagos valóságot.

Sziasztok! Képzeljétek, a múlt héten írtam nektek, hogy apuval keresünk egy jó kis uszodát, és már találtunk is!

Sokan figyelmeztették, Sztálin mégsem akarta elhinni, hogy a németek már 1941-ben Moszkva ellen indulnak. A világtörténelem egyik legnagyobb és legátgondoltabb hadművelete nemcsak a szovjetek harckészségét becsülte alá, hanem az orosz telet is.

Hatvan éve, hogy Izraelben kezdetét vette a történelem egyik legfontosabb pere, amelyben a vádlottak padján egy üvegkalitkában Adolf Eichmann, a náci hóhér ült. A vád hatmillió zsidó deportálása, az ítélet kötél általi halál.

Annyi titka tud lenni ennek a városnak! Ezekről mesélnek Rozsnyó zegzugos utcái, vaksi ablakú, monumentális régi épületei, amelyekről már csak elvétve tudják az emberek, mi célt szolgáltak. A térre néző ódon házak homlokzatán a megkopott faragványok, a hiányos festések, tornyok és árnyékok, szűk kis átjárók, és itt-ott szobrok.

Benyovszky Móric kamcsatkai száműzetéséről.

Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhőse, Buttler János az 1800-as évek elején még kénytelen halottnak tettetni magát, hogy megszabaduljon a csellel és erőszakkal rátukmált Dőry Mariskától, mert az egyházi törvényszék az egyértelmű csalás ellenére nem hajlandó érvénytelennek nyilvánítani a frigyüket. A történet valós alapú, azokban az években még szinte lehetetlen volt felbontani egy házasságot. Olyannyira, hogy az érintettek sokszor bele is fáradtak a küzdelembe, és feladták.

Veres István néhány éve megemlékezett Pozsony egyik leghíresebb erkélyéről, amelyen 1848-ban még Kossuth Lajos is mondott beszédet.

Nem mindennapi eset, hogy az utolsó 48-as honvéd valakinek a földije. Na jó, nem is az utolsó, mert erre a címre többen is pályáztak. Lebo István története következik.