Benyovszky Móric kamcsatkai száműzetéséről.

Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhőse, Buttler János az 1800-as évek elején még kénytelen halottnak tettetni magát, hogy megszabaduljon a csellel és erőszakkal rátukmált Dőry Mariskától, mert az egyházi törvényszék az egyértelmű csalás ellenére nem hajlandó érvénytelennek nyilvánítani a frigyüket. A történet valós alapú, azokban az években még szinte lehetetlen volt felbontani egy házasságot. Olyannyira, hogy az érintettek sokszor bele is fáradtak a küzdelembe, és feladták.

Veres István néhány éve megemlékezett Pozsony egyik leghíresebb erkélyéről, amelyen 1848-ban még Kossuth Lajos is mondott beszédet.

Nem mindennapi eset, hogy az utolsó 48-as honvéd valakinek a földije. Na jó, nem is az utolsó, mert erre a címre többen is pályáztak. Lebo István története következik.

Ellenőrizze vagy egészítse ki tudását a legismertebb magyar költőről és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc ikonikus alakjáról! A nyolcnál több helyes választ adóknak nincs aggódnivalójuk, hiszen igazi ismerői a költőfejedelem forradalmárnak.

Furcsán változnak az idők, sok mindenen meglátszik ez. Ami tegnap még fényes, eleven volt, ma már kopott, halott lett. Ami hatalmas volt, mára kicsi, mi kicsi volt, óriásivá nőtt. Így van ez Rozsnyó városával is.

Ma már szinte elképzelhetetlen, hol mindenhol volt lehetőség rágyújtani a 20. század legnagyobb részében, ha valakinek épp kedve – és képe – volt hozzá. Képe, mert bár tiltó törvényeket csak viszonylag a közelmúltból ismerünk, a dohányosok és a nemdohányzók harca azért időtlen idők óta tart. Fotóinkon ez kevésbé szembetűnő, de mi azért tudjuk, amit tudunk, lássunk néhány korabeli sztorit.

355 éve hatalmas előkészületek mellett zajlott a két legbefolyásosabb magyar nemesi családot összekapcsoló esküvő. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona tíz évig tartó házasságában nem csak ez volt a kuriózum, ráadásul Ilona második frigye sem volt szokványos.

Groteszk utcai jelenetek Kereki Sándor 50 év után publikált pillanatképein

Ha egy kosztümös filmhez le kell csekkolni, hogy egy pesti utcasarok hogyan festett a hatvanas években, hogy pontosan hány szögletesek is voltak az újságosbódék a harmincas években, hogy milyen tapéta dívott a hetvenes évek presszóiban, vagy akár az a kérdés merül fel, hogy mivel érdemes kitakarni egy Demszky-karót, a látványtervezők elsőként archív fotók között kutatnak, amihez gyakran használják a Fortepant is.

Báli szezon híján, farsang után utazzunk kicsit az időben, és nézzük meg, milyen is volt egy bál csata közben.

A két világháború közti Magyarországon hivatalos politikai doktrína volt a revizionizmus, a fajelmélet pedig egyre erősebb hátszelet kapott. Aki ezekkel bármilyen formában szembeszállt, könnyen megkapta a kommunista jelzőt. Így járt Móricz Zsigmond író is, akinél kevesen ismerték jobban a paraszti világ nyomorúságát. Fia, Móricz Imre gépészmérnök nemrég, 2021. január közepén hunyt el, 85 éves korában.

Ma már gyár sincs, de a bérszámfejtők mosolya és a női focicsapat pózolása megmaradt. Amikor a szappangyári dolgozók nyilaitól vonyított a dollárfarkú imperialista fenevad: kőbányai munkaverseny és lencsevégre kapott proletariátus Keveházi János képein.

Luxus a hegycsúcson – húsz szédítő év a galyatetői nagyszállóban.

III. András hirtelen halálával 1301 januárjában „az utolsó aranyágacska” is elsorvadt a szent királyok nemzetségéből. Az Árpád-ház kihalásának viszont van két „nem hivatalos” dátuma is, 1290 és 1338. De hogy jutott ide az uralkodóház, amely 300 évig királyokat adott Magyarországnak?