História

Zrínyi Ilona házasságai

355 éve hatalmas előkészületek mellett zajlott a két legbefolyásosabb magyar nemesi családot összekapcsoló esküvő. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona tíz évig tartó házasságában nem csak ez volt a kuriózum, ráadásul Ilona második frigye sem volt szokványos.
Veres István

2021. március 3. 08:45

Zrínyi Ilona. Forrás: archívum
Zrínyi Ilona. Forrás: archívum

Magyarország az 1660-as években: a fő téma az ország felszabadítása az oszmán uralom alól. A területi mellett politikai széttagoltság jellemzi az erőviszonyokat, a bécsi császári udvar az 1664-es, a magyarok által kihagyott lehetőségként értékelt vasvári béke után nem siet, mert időt nyert, az ország keleti fele, az Erdélyi fejedelemség a Részekkel és Felső-Magyarország keleti felével együtt a legnagyobb birtokosok, a Rákócziak kezében. Zrínyi Miklós 1664-ben váratlanul meghal, a csalódott magyar főrendek közt fokozatosan szerveződik a rendi felkelés.

A legészakibb birtokon

1665-ben a Trencsén melletti fürdőben kézfogót tartanak: itt találkozik először a huszonegy éves Rákóczi Ferenc és a vele nagyjából egykorú, illetve picit idősebb Zrínyi Ilona (pontos születési évét nem ismerjük, a feltételezések szerint 1643). A vőlegény megválasztott, de tisztségében meg nem erősített erdélyi fejedelem, aki anyja révén a lengyel királyi rokonságot és a Báthory-birtokokat is magáénak tudhatta. A menyasszony (aki már nem számított fiatalnak, hiszen akkoriban tizenöt éves koruk körül már elkeltek a lányok) a délnyugati országrész legnagyobb birtokosainak, a Zrínyieknek és a Frangepánoknak a leszármazottja. Trencsénnél találkoztak először, a házasságkötés időpontját pedig a következő év, 1666. március 1-jére tűzték ki.

Az esemény helyszínéül Zborót (Zborov), a Rákócziak legészakibb birtokát választották (Bártfától északra 9 kilométer, közel a lengyel határhoz). Nyilván nem ez volt az a kastélyuk, ahol a legnagyobb pompával tudtak volna ünnepelni, viszont több szempontot is figyelembe kellett venniük. Egyrészt a keleti és nyugati országrész közé ékelődött hódoltsági területet, a nehéz téli útviszonyokat, valamint a lengyel meghívottakat, Ferenc anyjának, Báthory Zsófiának a lengyel rokonságát.

Meghívták Habsburg Lipót királyt és császárt (őt végül az esztergomi érsek képviselte), valamint a lengyel uralkodót is.

Az anyós kapcsolatai

Az ifjú házasoknak a következő évben fiuk született, György viszont az egyéves kort sem érte meg. Julianna 1672-ben született, ő a felnőttkort is megérte, Aspermont Ferdinánd lotharingiai nemes felesége lett. Báthory Zsófia továbbra is fontos szereplője maradt fia és menye életének. Amikor I. Lipót 1671-ben megtorolta a Wesselényi-féle összeesküvést, I. Rákóczi Ferenc csak anyja hathatós közbenjárására tudta elkerülni a büntetést, így is át kellett engednie jó néhány várat Lipótnak, és váltságdíjat kellett fizetnie. Apósa, Zrínyi Péter (ahogy a többi érintett főnemes) az életével fizetett a szervezkedésben való részvételért.

1676-ban Ilona ismét fiút szült, aki Borsiban jött a világra, és a Ferenc nevet kapta. Apja viszont nem sokáig örülhetett neki, hiszen még azon év nyarán, harmincegy évesen meghalt. A család a továbbiakban leginkább Munkács és Sárospatak várában élt, Ilona pedig elérte, hogy férje örökletes jogai rá szálljanak, köztük Sáros vármegye örökös főispáni címe. Ő igazgatta a hatalmas Rákóczi-birtokokat is. Ennek ellenére anyósával, Báthory Zsófiával nem volt jó a kapcsolata, Zsófia alkalmatlannak tartotta menyét a feladataira, és azt sem nézte jó szemmel, ahogy a gyerekeit nevelte. Az idős Báthory Zsófia élete végére egy jezsuita pap befolyása alá került, és mindent elkövetett azért, hogy megakadályozza menye és Thököly Imre készülő házasságát. Végül 1680-ban meghalt.

Sok jóra nem számíthattak

1682-ben Munkácson (vagy Regécen) megtartották Zrínyi Ilona, és a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imre házasságát. Thököly ugyan nem volt kisebb katonai vagy politikai tényező I. Rákóczi Ferencnél, hiszen gyakorlatilag teljes Felső-Magyarországot kezében tartotta, rangban viszont nem volt a Rákócziak szintjén. A török szultán szövetségeseként a Habsburgok ellenségének számított, és a Wesselényi-összeesküvés utáni felső-magyarországi felkelés bujdosó katonái is az ő szolgálatában harcoltak. A császári sikerek esetén tehát sok jóra nem számíthatott. Az ifjú pár tagjai sokáig nem is élvezhették egymás társaságát.

1683-ban az események elkezdtek felpörögni, a törökök Magyarországról való kiűzése hirtelen reálissá vált. Az említett évben ugyan az oszmánok még nagy erőkkel Bécs alá vonultak, a várost viszont nem tudták bevenni, ráadásul menekülni kényszerültek a Duna mentén. A Bécs megsegítésére érkezett Sobieski János lengyel király üldözőbe vette őket, és bár Párkánynál meggondolatlansága miatt először egy kisebb vereséget szenvedett tőlük, másnap, október 9-én itt került sor arra a vérfürdőre, amely megsemmisítette az oszmán haderőt, és Párkányi csata néven vonult be a történelembe. A törökök ugyanis nem számoltak azzal, hogy a Sobieski után fokozatosan Párkányhoz érkező Szent Liga seregei további ütközetet szeretnének vállalni (már csak azért sem, mert üzenetet kaptak a Léván állomásozó Thökölytől, hogy a segítségükre siet). Miután viszont a lengyeleket másnap beérték Lotharingiai Károly csapatai, ismét ütközet kezdődött a Duna vonala és a Garam torkolata között, aminek eredményeképp a török sereg nagy részét a Dunába szorították (a hajóhíd pedig leszakadt az Esztergom felé menekülők alatt). Bár Thököly megtehette volna, az ütközetbe nem avatkozott bele (ahogy erről a szándékáról János lengyel királyt korábban levélben is tájékoztatta), hanem visszavonult.

 

A figyelem középpontjában

Zrínyi Ilona munkácsi várvédése folytán európai hírnévre tett szert, a „rebellis gróf” Thökölyvel kötött házassága szintén kedvelt téma volt az uralkodói udvarokban, és nem csak a jelentős korkülönbség miatt. Két gyermekük is született (1683-ban István, 1694-ben Zsuzsanna), de egyik sem élte túl a csecsemőkort. II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiben képmutatónak ábrázolta mostohaapját, aki szerinte csak anyja vagyonára vágyott.

Thököly értékes győzelme

1685 végén a kegyetlenkedéseiről hírhedt Antonio Caraffa, akit a következő évben a felső-magyarországi hadak császári parancsnokává neveztek ki, már Munkácsot ostromolta. Zrínyi Ilona két gyermekével a várban tartózkodott, és jó két évig sikeresen tartották az erődöt. Miután hírét vették, hogy a császáriak Budát is visszafoglalták a töröktől (1686. szeptember 2.), helyzetük tarthatatlanná vált. Végül megadták magukat, de Zrínyi Ilona még itt is olyan feltételeket tudott kiharcolni, hogy a vár védőinek ne essen bántódásuk, és hogy gyerekei megtarthassák a Rákóczi-vagyont. Mindannyian Bécsbe mentek, és bár ez a feltételek egyikének megszegése volt, gyerekeit elvették tőle. Lánya az Orsolya-rend iskolájába került, Ferenc a jezsuitákhoz (apjuk, I. Rákóczi Ferenc még halála előtt Lipót király és császár védelmébe ajánlotta őket). Zrínyi Ilona ekkor látta utoljára a gyerekeit, és jó eséllyel hihette azt, hogy második férjét is (Thököly közben IV. Mehmed szultán fogságába esett).

1690-ben viszont fordult a hadi szerencse, a császáriak törökellenes sikerei megtorpantak. II. Szulejmán szultán (IV. Mehmed már nem élt) egy kisebb török sereg élére a fogságból elővett Thökölyt nevezte ki. Ehhez az utóbbi alakulathoz csatlakoztak még krími tatárokból, moldvai és havasalföldi románokból, valamint Thököly maradék kurucaiból álló csapatok, ez az etnikailag színes hadi alakulat pedig betört Dél-Erdélybe, és 1690 augusztusában legyőzte Heissler császári altábornagy és Teleki Mihály erdélyi generális túlerőben levő egyesült seregét. Heissler Thököly foglya lett, és bár az érkező császári seregek rövid időn belül kiszorították Erdélyből, Heisslerért cserébe feleségét, Zrínyi Ilonát kérte a bécsi udvartól.

Újra együtt, száműzetésben

Az alku megköttetett, 1692 januárjában Zrínyi Ilona és Thököly Imre újra találkoztak. Végül az 1699-es Karlócai béke pecsételte meg sorsukat. Ezzel zárult ugyanis a Szent Liga oszmánok elleni háborúja, amely 1683 óta húzódott, és amely megerősítette, hogy Magyarországon (a Temesköz kivételével) vége a hódoltságnak. A béke részeként a szultán ígéretet tett, hogy nem szövetkezik a magyarországi Habsburg-ellenes erőkkel, és hogy Thökölyéket nem a határ mellett, hanem az Oszmán Birodalom belső területein telepíti le. Így került Zrínyi Ilona második férjével a nikomédiai Izmitbe, a Márvány-tenger keleti partjára, ahol néhány év múlva, 1703-ban meg is halt (férje két évvel élte őt túl). Ugyanebben az évben, 1703-ban Zrínyi Ilona fia, II. Rákóczi Ferenc a Hegyalján formálódó Habsburg-ellenes felkelés élére állt.

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/8. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő sikerként könyvelte el, hogy a magyarországi tárgyaláson nem volt képviselve a szlovák diplomácia ⋌(TASR-felvétel)

A koalícióban is betelt a pohár Gyimesi miatt

Zuzana Čaputová

Čaputová a Szputnyik-szerződés nyilvánosságra hozását kéri

tüdő illusztráció

Poszt-Covid szindróma: Mik a tünetei, és mi a teendő?

időjárás eső

Pár óra leforgása alatt 17–19 fokot zuhant a hőmérséklet

puskas

Foci-Eb: telt ház lehet a Puskásban, három helyszín veszélyben

Fülöp herceg Vilmos

Vilmos herceg: "nagypapám évszázadnyi életét a szolgálat határozta meg"

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.