História

Temetésről balesetre... A legnagyobb magyar vasúti katasztrófák

Százöt éve történt a herceghalmi vonatbaleset, amelyet máig a legnagyobb magyar vasúti szerencsétlenségként tartanak számon. A figyelmetlenség és a véletlenek összjátéka mellett szándékos robbantás és nyelvi nehézségből fakadó kommunikációs hiba is okozott Magyarországon vonatbalesetet a korban, amikor a vasút a közlekedés legmodernebb eszközének számított.
author
Veres István

2021. december 3. 10:40

Vasárnap
Kép Unsplash

1916. november 21-én, nyolcvanhat éves korában meghalt Ferenc József osztrák császár és magyar király, temetését november 30-án tartották. A nagy pompával megrendezett szertartás Bécsben zajlott, a Burgban zárt koporsóban felravatalozott uralkodótól a korabeli beszámolók szerint kilencvenezren búcsúztak. A temetés napján a gyászmenet a Burgból a Szent István-székesegyházba, onnan a Habsburgok temetkezési helyeként szolgáló kapucinus kápolnához vonult. A gyászmenet elején az új császár és király, Habsburg Károly, felesége, Zita királyné és fiuk, a Ferenc és József keresztneveket szintén viselő négyéves Ottó (a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó) lépkedett, majd a temetésre érkezett uralkodók.

Zsúfolt vágányok

A magyar politikai és társadalmi elit nagy számban képviseltette magát a bécsi szertartáson, Budapestről különvonatok közlekedtek, amelyek a nagy érdeklődés miatt tömve voltak emberekkel, ráadásul a szerelvényekhez különkocsikat is kapcsoltak, bizonyos magas rangú tisztviselők igényeinek megfelelően. A temetési szertartás után, november 30-án este tehát a szokottnál is zsúfoltabb volt a Bécs–Győr–Budapest vasútvonal, hiszen a szokásos, menetrend szerinti járatok mellett a különvonatokkal is számolni kellett, továbbá a késésekkel is, amelyeket a rendkívüli alkalom miatt rendkívüli összetételben közlekedő szerelvények „összeszedtek”.

Bécsből 19.20-kor indult a Győrön keresztül Budapestre tartó gyors, ezen a napon félórás késéssel. A temetés éjszakáján, december 1-jén, hajnali fél egy előtt hat perccel a szerelvény a Pest megyei Herceghalomnál (Bicske és Torbágy között) belerohant abba a különvonatba, amely szintén Győr–Komárom irányából haladt Pest felé, a késések miatt viszont csak öt perc előnye volt a gyors előtt. A gyors mozdonyvezetője csak az utolsó pillanatokban észlelte a helyzetet, a légfék felmondta a szolgálatot, a vészfék pedig kevésnek bizonyult: a 75 km/órás sebességgel haladó gyors az előtte haladó, alvó emberekkel teli személyvonat utolsó két kocsiját leszakította és maga alá gyűrte, a sínekről lefordult az ütközések következtében szétroncsolódott mozdony és a mögötte egymásba csúszó szalonkocsik is.

Vasárnap

Áldozatok és felelősök

Az életben maradt utasok rémülten menekültek a szántóföldekre. Elsőként egy német katonai szerelvény érkezett a helyszínre, miután a herceghalmi állomás személyzete jelezte a MÁV illetékeseinek a katasztrófát. A német katonák orosz hadifoglyokkal láttak a mentési munkálatokhoz, a sötétben úgy próbáltak világítani, hogy felgyújtották a roncsok fából készült részeit.

A tragédia hetvenkét halálos áldozatot követelt (elsősorban az egymásba préselődött, fából készült szalonkocsik utasai közül), további száznyolcvanan megsérültek. A holttestek kiszabadítása napokig tartott. A legmagasabb rangú áldozat Thallóczy Lajos volt, a Monarchia által megszállt Szerbia polgári kormányzója. Szerencséje volt Hazai Samu honvédelmi miniszternek, aki nem akart éjszaka érkezni Budapestre, ezért a bécsi gyorsról Komáromban lekapcsoltatta a kocsiját.

A tragédia okait felderítő vizsgálat arra jutott, hogy több helyen is mulasztás történt. Hibázott a győri forgalomirányító, aki megengedte, hogy a bécsi különvonat és a bécsi gyors mindössze öt perc különbséggel áthaladjon az állomáson. Majdnem ugyanezt a hibát követte el a herceghalmi állomásfőnök is, aki azzal számolt, hogy az állomásról kihaladó különvonat képes áttérni a számára kijelölt vágányra, mielőtt a gyors utoléri. Harmadikként hibázott a gyorsvonat mozdonyvezetője, aki a herceghalmi állomáson nem vette időben észre a tilos jelzést. Ha észreveszi, és a fékek is rendesen működnek, talán le tudta volna lassítani a vonatot.

Vasárnap

Mindenről Leó tehet

A következő nagy magyarországi vasúti balesetre csak tizenöt évet kellett várni, és messzire sem kellett utazni Herceghalomtól, mindössze a szomszéd faluba. Kilencven évvel ezelőtt, 1931. szeptember 13-án hajnali fél egykor robbant fel egy házi készítésű robbanószerkezet a torbágyi viadukton (Bia községgel azóta egyesült, így Biatorbágyként ismerjük), a rajta áthaladó vonat mozdonya hat személyszállító kocsival a mélybe zuhant. Huszonkét halálos áldozat, tizenhét sebesült. Mivel a helyszínen előkerült egy levél, amely a kommunistákra próbálta terelni a gyanút, azonnal statáriumot hirdettek, hogy a felelősöket mihamarabb megbüntessék. Ehelyett viszont kezdetét vette egy évekig húzódó, bohózatba illő felelősségre vonási kísérlet, főszerepben Matuska Szilveszterrel és a magyar, valamint az osztrák hatóságokkal. A délvidéki származású vállalkozó, feltaláló és spekuláns Matuska a merénylet előtti évben vagyontalansági esküt tett temérdek adóssága miatt. Egy ideig Budapesten, a merénylet idején pedig már Bécsben élt, ahol szabadalmai eladásával és borkereskedéssel is foglalkozott. A merénylet után kezdettől fogva ő volt a fő gyanúsított, a bírósági tárgyalásokon viszont olyan magabiztossággal vonultatta fel összeesküvés-elméleteit a merénylet „valódi” okairól, hogy a bíróságot és a közvéleményt is megzavarta. Vallomásaiban részletesen beszélt például egy bizonyos Leóról, aki „elektromos ember volt”, értett a hipnotizáláshoz, és állítása szerint ő tervelte ki a merényletet is, rákényszerítve Matuskát, hogy vegyen részt benne. Olyan meggyőzően beszélt, hogy a törvényszék sokáig nem is Matuskával, hanem a kitalált történeteiben taglaltak felderítésével volt elfoglalva. Közben kiderült, hogy egy korábbi ausztriai és németországi vasúti balesetért is ő tehető felelőssé. A magyar törvények értelmében végül halálbüntetést, az osztrák törvények értelmében életfogytiglant kapott, amelyet a váci börtönben kellett letöltenie. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben a németeknél megpróbálta kieszközölni, hogy Matuska halálbüntetését végre tudják hajtani (Ausztria ugyanis az 1938-as Anschluss-szal közben megszűnt), de végül meggondolta magát. A fogoly a váci börtönből 1945-ben orvosként csatlakozott a Vörös Hadsereg alakulataihoz, majd szülőföldjére, a vajdasági Csantavérre került, ahol politikai beszédekkel próbált hatást gyakorolni a lakosokra. Nagybátyja beszámolója szerint egy Újvidék melletti tömegsírba temették, de halála helyéről és körülményeiről nincsenek pontos adatok.

Horvát–magyar „párbeszéd”

Civil áldozat nélkül, viszont hat vasutas halálával végződött az a vasúti baleset, amely 1913. április 7-én hajnali három után történt az akkor még Magyarországhoz tartozó Horvátországban, Tounj és Generalski Stol községek között, Modrus-Fiume vármegyében. Egy Budapestről Zágrábon és Károlyvároson keresztül Fiuméba haladó utasszállító gyors ütközött frontálisan össze egy gyorstehervonattal. A késések itt is megdolgoztatták az állomások forgalomirányítóit, a kommunikációs hibák következtében a két szerelvény azonos sínpáron közeledett egymás felé, a mozdonyvezetők pedig mindössze kétszáz méterre voltak egymástól, amikor a helyzetet felismerve elkezdtek fékezni. A lejtős terep miatt a fékezés is csak mérsékelni tudta a katasztrófát, elhárítani nem: a frontális ütközés következtében a két mozdony egymásnak feszülve felágaskodott a síneken, kazánjaik egymásnak préselődtek. Az ütközés hatására az utasok közül sokan kirepültek a kocsikból, ez mentette meg az életüket. A többiek a roncsokból másztak ki. Köztük volt Éltető Albert, akiről először azt hitték, az ütközés miatt veszítette el fél lábát, de mindenkit megnyugtatott, hogy csak a műlába maradt a roncsok között. A személyvonatot követő utászok és az utasok közt levő orvosok segítségével pánik nélkül, fegyelmezetten zajlott a mentés. Az első hírek Fiuméban és Pesten rengeteg halottról tudósítottak, a segélyvonattal a kikötővárosba érkező túlélők elmondása szerint nyolcan haltak meg. A MÁV másnapi közleménye négy vasutas halálát erősítette meg, ketten viszont csak egy héttel később haltak bele súlyos sérüléseikbe. A hírek hallatán Tumbász Jenő, a tounji állomás forgalmi szolgálattevője főbe akarta lőni magát, a pisztolyt az állomásvezető csavarta ki a kezéből. Végül ellene és egy Viznics Mijó nevű váltókezelő ellen emeltek vádat, halált okozó gondatlanság miatt. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vasutasi állása okán a környékre helyezett Tumbász Jenő semmit nem tudott horvátul, a két falu közti őrházak és váltók horvát személyzete pedig a magyar nyelvet nem bírta, ezért a késésekkel közlekedő vonatok pozíciójáról egymásnak adott telefonos tájékoztatást nem értették.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/48. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
VIDEÓ: Nagy érdeklődés kíséri az 56. Országos Népművészeti Fesztivált Zselízen

VIDEÓ: Nagy érdeklődés kíséri az 56. Országos Népművészeti Fesztivált Zselízen

Peter Visolajský
Frissítve

A tömeges felmondáson kívül nem látnak más lehetőséget az orvosok

New York (képünkön) 339 euróért foglalható, de aki télen szeretne fürdeni, annak Miami is jó választás (499 euró)

Utazásra csábító árak, itt az akciós repülőjegyek télre

Északi Áramlat-1

A Gazprom három napra leállítja az Európába történő gázszállításait az Északi Áramlat 1 vezetéken

dohányzás

A dohányzás és egyéb rizikófaktorok okozzák a rákhalálozások csaknem felét

g

Ha ezt a KVÍZT megfejted, akkor egy ZSENI vagy!

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.