Buffalo Bill és társai: amit a cowboyokról tudni kell, A-tól Z-ig

A mint aranyláz. Amikor 1849-ben aranyláz tört ki a vadnyugaton, tömegével indultak szerencsevadászok Kaliforniába. Az amerikai történetírás úgy nevezi őket: negyvenkilencesek (forty-niners). Klasszikus ércbányászattal kevésbé foglalkoztak, inkább tányérokba merték a patakmedrek iszapját, s azt mosták át. Az aranyásók közül kevesen gazdagodtak meg, ennél jóval kifizetődőbb volt az aranyásókkal folytatott kereskedelem: akadt olyan kaliforniai nő, aki süteményeket sütött az aranyásóknak, s egy év alatt 18 ezer dollár haszonra tett szert.

Á mint „árvák előnyben”. Vasútvonalak híján az 1850-es évek egyik legjövedelmezőbb vállalkozása a postakocsi-szolgálat volt. Nem mintha kényelmes utazást kínált volna, kiépített utak híján a kocsi zötyögött és döcögött, utasai pedig egész nap nyelhették a port. Eleinte 25 nap kellett ahhoz, hogy keresztbe átszeljék az Egyesült Államokat, majd jött a Pony Express, amely azt ígérte, hogy Missouriból 10 nap alatt eljuttatja a küldeményeket a több mint 3 ezer kilométerre lévő Kaliforniába. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint a stafétát: a leveleket a nyeregtáskába tették, s a lovasok 80–100 kilométerenként váltották egymást (a lovakat sűrűbben). Az indiánok és a banditák támadásai miatt a postakocsizás nem volt veszélytelen vállalkozás, a Pony Express például ilyen hirdetéssel toborzott futárokat: „Vékony, 18 éven aluli fiatalembereket keresünk, akik jól ülik meg a lovat, és nem félnek a haláltól. Árvák előnyben!”

B mint Buffalo Bill. Polgári nevén William Frederick Cody. Ő volt a vadnyugat sztárja, kalandjairól ponyvaregények százai születtek. A legenda szerint másfél év alatt több mint 4 ezer bölényt ejtett el – így lett belőle Buffalo (Bölény) Bill.

Amikor rájött, hogy a róla szóló történetek jövedelmezők, szakmát váltott, vándorcirkuszt alapított, és Buffalo Bill vadnyugata (Buffalo Bill’s Wild West) címmel látványos show-műsort rendezett, amellyel nemcsak Amerikát, hanem Európát is végigturnézta – így jutott el 1906-ban Magyarországra is. Revüjének óriási sikere volt, Budapesten például 18 telt házas előadást tartottak, mindenki látni akarta az indiánokat, a lasszóvető cowboyokat és a bölényeket. A pihenőnapokon aztán a „vadnyugati hősök” felkeresték a pesti kocsmákat és mulatóhelyeket, s olykor előfordult, hogy túlzásba vitték az italozást: néha a pincérekkel, máskor egymással verekedtek össze. A Pesti Hírlap Verekedő indiánusok című tudósítása szerint például a Kerepesi úton „bicskával rontottak egymásra” a cirkuszosok, de csak egy állatszelídítő sérült meg súlyosabban. A társulat renoméját ez nem tépázta meg, Buffalo Bill celeb volt. Olyannyira, hogy amikor 1917-ben elhunyt, holttestét Colorado és Wyoming állam is a magáénak követelte (a coloradóiak egy ideig tankkal őriztették a sírját).

C mint cowboy. Kikből lettek cowboyok? Elsősorban texasi férfiakból, akik elvesztették a polgárháborút, és pénz nélkül maradtak. Hamar rájöttek azonban, hogy a marhakereskedelem nagy üzlet. A borjúk felnevelése a déli államok végtelen legelőin semmibe sem került, északon azonban sokat fizettek értük. A kérdés már csak az volt, hogyan lehet eljuttatni oda az állatokat. Útvonalakat építettek ki, karámokkal és „marhavárosokkal”, a csordákat pedig fegyveres férfiak hajtották – ők voltak a tehenészfiúk (innen a név: cow + boy). A cowboyok húsz év alatt 10 millió marhát hajtottak észak felé Texasból. Heteket töltöttek a nyeregben, s a terelés közben homokviharral, préritűzzel, indiánokkal és marhatolvajokkal is meg kellett küzdeniük, napi 1 dolláros gázsiért.

D mint dollár. 1785 óta az Egyesült Államok pénzneme. Mindegyik érmén és bankjegyen az „In God We Trust” (Istenben bízunk) felirat olvasható. A dollár szó eredete Csehországba vezethető vissza: a jáchymovi ezüstbányákban vert pénzt nevezték németül Joachimsthalernek, ennek önállósult a második eleme, a német tallér (taler), s ebből lett végül az angol nyelvben a dollár (dollar). Az amerikai bankjegyeken csak egyszer szerepelt nő, 1886-ban az első First Lady, Martha Washington portréja került az egydollárosra.

E mint Earp fivérek. Négyen voltak: James, Virgil, Morgan és Wyatt. Békebírók, csendbiztosok, city marshallok. Wyatt Earpöt egyenesen a vadnyugat leghíresebb rendfenntartójának tekintették. Szálegyenes, higgadt, határozott hangú férfi volt – a legismertebb westernszínész, John Wayne bevallottan az ő hűvös és nyugodt magatartását próbálta utánozni. Élete vége felé Wyatt Earp szerencsejáték-felügyelettel foglalkozott, bokszmeccseken bíráskodott, vendéglőket működtetett, s egy lakossági listán az volt feltüntetve a neve mellett foglalkozásként: kapitalista. Életéről több film is készült, s olyan színészek alakították őt a filmvásznon, mint Henry Fonda (My Darling Clementine, 1946), Ronald Reagan (Törvény és rend, 1953), Kurt Russell (Tombstone, 1993) vagy Kevin Costner (Wyatt Earp, 1994).

F mint fegyver. Milyen lőfegyvert használtak a vadnyugaton? Például a Henry-féle ismétlőpuskát, amelyet az indiánok „soklövetű szellempuskának” neveztek. Ennek a továbbfejlesztése volt a 100 méter hatótávolságú Winchester, amellyel újratöltés nélkül 15 lövést lehetett leadni, nagyvadra azonban nem volt megfelelő – arra ott volt a Remington-féle egylövetű, amely leterítette a grizzly medvét is.

G mint Go West! Menj Nyugatra, ez volt a címe Buster Keaton 1925-ös börleszkfilmjének, amely a cowboyok világát parodizálta. Az eredeti szlogen a vadnyugat meghódításának egyik jelszava volt, és Horace Greeley tette közzé a New York Daily Tribune című lapban („Menj Nyugatra, fiatal!”), így biztatva a telepeseket a területszerzésre.

H mint hegyi ember. Ők voltak a prémvadászok (trapperek), de jobban szerették a hegyi ember (Mountain Man) megnevezést. Magányosan járták az ismeretlen erdőségeket, és az elejtett állatok prémjével kereskedtek. Akkoriban a hódprém volt a „szőrös bankjegy”, úgyhogy elsősorban hódok után kutattak a folyók és a patakok mentén. Lőfegyvert nem használhattak, mert a golyó tönkretette volna az értékes prémet, ezért inkább csapdákat helyeztek el a part menti sekély vízben. A prémvadászokat messziről meg lehetett ismerni – nemcsak bozontos hajukról és szakállukról, hanem elsősorban a szagukról, ruhájukat ugyanis hónapokig viselték mosás nélkül. Történelmi szerepük jelentős: ők találtak rá elsőként a Nyugatra vezető ösvényekre és hágókra.

I mint ital. A westernfilmek úgy ábrázolták a cowboyokat, mint akik szoros barátságban álltak az alkohollal. S ez így is volt. A kocsmák sörfőzdékként is üzemeltek, de mindig akadt gin, whisky és pezsgő is. Ha pedig egy cowboynak a foga fájt, laudanumot kért (alkoholos ópiumtinktúrát).

J mint Jesse James. Foglalkozására nézve bank- és vonatrabló. A minnesotai Northfieldben majdnem megütötte a bokáját, a helyi bankfiók páncélszekrényének ugyanis időzárja volt, amit Jesse James nem akart elhinni, s addig értetlenkedett, míg a seriff majdnem elkapta. Végül egy vasúttársaság elégelte meg Jesse James garázdálkodását, és 5 ezer dollár vérdíjat tűzött ki a fejére. Ez lett a bandita veszte: egy bizalmasa, Robert Ford megegyezett a hatóságokkal, és lelőtte Jesse Jamest (orvul, hátulról) – lásd még a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford című filmet, Brad Pitt főszereplésével.

K mint kendő. Hogyan néztek ki a cowboyok? Fejükön kalap, nyakukban kendő, kezükön kesztyű, lábukon sarkantyús csizma. Ez nem külsőség volt, hanem munkaruha. Olyan kalapot kellett viselniük, amely leárnyékolja az arcukat, nincs túl széles karimája (nehogy lekapja a szél), de szükség esetén vizet lehet vele merni. Kendőt sem divatból hordtak, terelés közben az orruk fölé húzták, hogy ne nyeljék a csorda által fölvert port. Flanelingjük felszívta az izzadságot, hosszú kabátjuk pedig megvédte őket az esőtől (hátul fel volt vágva, hogy lóra lehessen ülni benne). Kesztyűre pedig azért volt szükségük, mert olykor lasszóval kellett megállítaniuk a több mázsás marhákat, s anélkül a kötél fölsebezte volna a tenyerüket.

L mint Lincoln megyei háború. Két vállalkozó üzleti harca kissé elfajult, s a csúcspontot jelentő tűzpárbajban közel százan vettek részt. Köztük volt Billy, a kölyök (Billy the Kid), egy fiatal, vékonydongájú, gyerekképű tolvaj, akit a korabeli sajtó az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb bűnözőjének nevezett. Először Arizonában ölt embert, amikor egy kocsmai csetepaté során lelőtte az őt kigúnyoló kovácsot. Hogy összesen hány emberrel végzett, az történészek között is vita tárgyát képezi. Többször elfogták, egyszer halálra is ítélték, de mindannyiszor megszökött. Végül Lincoln megye seriffje, Pat Garrett végzett vele. Életéről Arhur Penn készített filmet, Balkezes pisztolyhős (The Left Handed Gun) címmel, Paul Newman főszereplésével. Fennmaradt róla egy kis, 5 x 7,5 centiméteres fénykép is, amely egy 2011-es árverésen 2,3 millió dollárért kelt el.

M mint Mississippi. Az Egyesült Államok leghosszabb folyója, amely észak-déli irányban csaknem teljesen átszeli az országot. Mellékfolyójával, a Missourival együtt 6270 kilométer hosszú! A Mississippi elnevezés az algonkin indiánoktól származik: messe = nagy, sepe = víz. Akit a folyó kultúrtörténete érdekel, annak Mark Twain Élet a Mississippin című könyvét ajánljuk.

N mint nők. Eleinte főleg férfiak érkeztek a vadnyugatra, felfedezők, kalandorok, vadászok, arany-ásók. Ha volt is családjuk, nem hozták magukkal az ismeretlen és veszélyes vidékre. Azt a kevés nőt ezért annál jobban tisztelték és becsülték – nem véletlen, hogy elsőként az amerikai vadnyugat államai adtak teljes választójogot a nőknek, Wyoming 1869-ben, Utah 1870-ben, Colorado 1893-ban (összehasonlításképpen: Svájc csak 1971-ben). Persze, a zömmel férfiak alkotta városkákban hamar megjelentek a prostituáltak, akikre a legkülönfélébb megnevezést használták. Hahner Péter történész gyűjtése szerint ők voltak a különleges hölgyek (Fancy Ladies), a kintornák (Hurdy Gurdies), a bódés lányok (Crib Girls), a festett hölgyek (Painted Ladies), a bukott asszonyok (Fallen Women), az ínyencfalatok (Tid Bits), az est hölgyei (Ladies of Evening), a hálószoba galambjai (Doves of the Roost), a bűn lányai (Daughters of Sin), a vízszintes dolgozók (Horizontal Workers), az aranyásók (Gold Diggers) és a préri nimfái (Nymphs du Prairie).

O mint Old Shatterhand. Karl May regényfigurája, a becsületes sápadt-arcú, aki földmérőként érkezik a vadnyugatra, félelmetes ökölcsapásokat osztogat, és vérszerződést köt Winnetouval. Egyes feltételezések szerint Karl May a magyar származású etnológusról, a kalandos életű Xántus Jánosról mintázta Old Shatterhand alakját. Xántust az 1848/49-es szabadságharc után Érsekújvárnál fogták el, de sikerült megszöknie, s végül Amerikába menekült a felelősségre vonás elől, ahol volt topográfus, tanító és szanitéc őrmester is, feltérképezte az Arkansas folyó forrásvidékét, és növénymintákat gyűjtött a prérin, hazaérve pedig ő lett a Fővárosi Állat- és Növénykert első igazgatója.

P mint pisztolyhős. Vagy inkább hősnő. Buffalo Bill cirkuszának egyik sztárja Annie Oakley volt, aki hihetetlenül jól bánt a lőfegyverrel. Tükörből, hátrafelé, vállára fektetett puskával szétlőtte a madzagon forgatott palackot, és 1000 levegőbe dobott üveggolyóból 943-at szétlőtt. Olyan biztosan célzott, hogy a revü egyik műsorszámaként a férje szájából kilőtte a cigarettát.

R mint rodeó. A cowboyok kedvenc szórakozása az volt, hogy ki tudja tovább megülni a bikát. Az első rodeóversenyt a texasi Pecosban rendezték 1883-ban.

S mint stampede. Ez volt a marhapánik, a cowboyok rémálma. Ha sötét éjszakákon valami megriasztotta a csordát, a marhák vágtatni kezdtek, és átgázoltak mindenen, ami az útjukba került: emberen, borjún, karámkerítésen.

Sz mint szerencsejáték. A marhakereskedésből élő városok érdeke az volt, hogy a több hónapos terelés után a cowboyok náluk költsék el a pénzüket (italra, nőre, szerencsejátékra). A kocsmárosok, a prostik és a hamiskártyások aztán néhány óra alatt megszabadították a cowboyokat a keresetüktől. Az egyik legnépszerűbb szerencsejáték az „itt a piros, hol a piros” volt – azt kellett eltalálni, hogy három lefordított pohár közül melyik alatt van a kavics.

T mint Turner. Minek köszönhető az amerikai demokrácia? Az Európából hozott civilizációs normáknak? A törvényeknek? Az elnököknek? Frederick Turner Jackson amerikai történész híres tézise szerint egyiknek sem, hanem a vadnyugati határvidéknek, amely addig szűz terület volt, ezért ott mindenkit a tettei alapján ítéltek meg. A vadnyugaton alakultak ki a mára tipikusnak mondott amerikai jellemvonások: az újítási hajlam, a kísérletezés, a nők megbecsülése, a tradíciók megvetése, a mobilitás, a kemény munka, a magaskultúra iránti érdektelenség és a rendíthetetlen optimizmus.

V mint Volt egyszer egy Vadnyugat. Sergio Leone 1968-as kultuszfilmje, amely a romantikus mítosz helyett megmutatta a vadnyugat erőszakos, kegyetlen oldalát is.

W mint westernfilm. Melyiket ajánljuk? Több remekmű is van. A Kis Nagy Ember (Dustin Hoffmannal és Faye Dunawayjel). A négy Oscarral díjazott Nincs bocsánat (Clint Eastwooddal). Vagy minden idők legsikeresebb westernfilmje, A jó, a rossz és a csúf (Clint Eastwooddal és Lee van Cleeffel). A tökéletességet súroló A hét mesterlövész (Charles Bronsonnal, Steve McQuennel). Vagy személyes kedvencünk, a zseniális Butch Cassidy és a Sundance Kölyök (Paul Newmannel és Robert Redforddal), amelyben a két szűkszavú főhős egészen Bolíviáig menekül a hatóságok elől, de a happy end, sajnos, elmarad.

Z mint zárszó. Amikor Buffalo Bill vadnyugati vándorcirkusza Magyarországon járt, a turné egyetlen felvidéki állomása Kassa volt. A Felsőmagyarország című lap „az évad legfőbb látványosságaként” harangozta be az előadást, amelyre végül 1906. június 26-án került sor, s a több ezres kassai közönség a vakmerő lovas mutatványok mellett láthatott indián támadást, postakocsirablást, s a mintegy 150 fős szereplőgárda eljátszotta a Little Bighorn-i csatát is, amelyben Ülő Bika győzelemre vezette a sziúkat. A kassai lapok tudósítói azonban nem voltak elragadtatva a látottaktól, úgy vélték, a műsor „se nem gazdag, se nem szép”, s a vadnyugati show csak „cirkuszi szemkápráztatás”.

*

Ajánlatunk: Winnetou és társai - amit az indiánokról tudni kell, A-tól Z-ig