A pozsonyi Kossuth Lajos tér

Hogy mi történt akkoriban a Séta téren, arról így írt:

Az egykori Séta téren (ma Hviezdoslav tér), melyet az 1848. tavaszi események emlékére a Monarchia utolsó évtizedeiben Kossuth Lajos térként ismerhettek, szóval ennek a Dunával párhuzamosan kelet-nyugati irányban elnyúló térnek, pontosabban a déli oldalának majdnem a közepén üzemelt a Zöld Fához címzett vendégfogadó. Kossuth Lajos országgyűlési küldöttként vagy egyéb pozsonyi teendői idején többször is megszállt ebben a háromemeletes házban, melyben akkor Palugyay Jakab működtetett kávézót és fogadót. Kossuth leggyakrabban és legszívesebben a Nyerges és a Zöldszoba utca sarkán (ma is) álló épületben szállt meg pozsonyi tartózkodásai során, de tény, hogy Palugyaynál is rendszeresen megfordult.

1848. március 14-én este pedig nagy nyüzsgés támadt a Séta téren. Az eseményekről Kumlik Emil egykori pozsonyi könyvtáros számol be 1908-ban kelt, Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez 1825–1848 című művében.

Március hires idusának előestéjén az ifjuság összegyűlt a Sétatéren. Kisebb-nagyobb csoportokban száznál is több tüzes szónoklat hangzott el azon az estén. Mindenki Kossuthot ünnepelte s végül az utca parlamentje egy szívvel, egy lélekkel elhatározta, hogy a nagy népszónok tiszteletére fáklyásmenetet rendez. Nyomban a városháza elé vonult a tömeg, ahol az ifjuság vezérei a hazafias ünnepségben való részvételre szólították fel a tanácsot és a polgárságot. Városunk hatóságának fejei kijelentették, hogy lelkes örömmel csatlakoznak az ifjuság mozgalmához. Kilenc óra tájban ismét sok ezer ember lepte el a Sétateret. Körülbelül 800 fáklyás verődött össze az országgyűlés, az ifjuság és a városi polgárság minden rang- és rendbeli soraiból. (...) A fáklyásmenet élén négy nemzeti zászlót vittek. Midőn a fáklyások a Zöldfa-fogadó előtt félkörben felállottak, az erkélyen Kossuth Lajos, gr. Battyhyány Lajos, gr. Ráday Gedeon, Bónis Sámuel, gr. Pálffy József, gr. Andrássy Gyula, s a karok és rendek más kiváló tagjai jelentek meg. Köztük sok előkelő lelkes hölgy is volt. Kossuth elragadó ékesszólással, messze hallható hangon köszönte meg a nép kitüntető bizalmát és izzó lelkesedéssel vázolta a felszabadult magyar hon boldogabb jövőjét. Bizvást várja, mondta végezetül, hogy az országgyűlés Bécsbe menő küldöttsége már holnap a felelős magyar minisztérium kinevezését eszközli ki.

Az erkély kalandos útjáról az alábbi cikkben olvashatnak.