Csoda dolog a játék, vallotta Juhász Jácint, ám ezzel a megállapítással nem csupán a színészi hivatás örömeire gondolt. Atléta is volt ő egykoron, megszállott futó, igazolt labdarúgó, és nem utolsósorban kitűnő lovas.

Bíró Lajos azon utazók egyike, akinek élete, felfedezései világszenzációnak számítottak.

1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb gettójának színes felvételei, a lengyelországi Łódź szögesdrót mögötti zárt világa volt látható. A 200 ezer emberrel telezsúfolva nyomorgó, német nevén Litzmannstadt gettó hétköznapjai, ezúttal szép fakó színekben, a melleken sárga Dávid-csillaggal, vöröslő horogkeresztes zászlók alatt. Egy osztrák náci tisztségviselő, Walter Genewein képei a gettóról.

A gyűjteményt adatvizualizáció, térkép és további tartalmak teszik még érdekesebbé.

Kortársai közül nem sokan értették munkáját és törekvéseit, amelyek mai szemmel is lélegzetelállítóak. Bartók Béla 80 éve, 1940 őszén emigrált az USA-ba, ahonnan már nem tudott hazatérni.

Kevesen ismerik Huszár Pufit, pedig a színész igazi világhírnévre tett szert.

A 19. században a legtöbb nőnek azzal kellett beérnie, hogy vezesse a háztartást, olvasson, zenét hallgasson. Ám Mocsáry Béláné Fáy Máriának ez nem volt elég.

1956 október végén konvojban érkeztek Hegyeshalomhoz a nyugati újságírók, hogy átlépjenek az éppen széthúzott vasfüggönyön, és tudósítsanak a magyar felkelésről. Így jött át egy svájci fotós, Jack Metzger is, aki a következő napokban Győrtől Budapestig fotózott gyászt, hősiességet, mámort és vagányságot. A forradalom ismeretlen képei: Metzger 1956-os felvételei most először Magyarországon, a Fortepanon.

Néhány éve Magyar utazók sorozatunkban sorra vettük azokat a magyarokat, akik bejárták és felfedezték a világot.

A napok óta hulló rengeteg csapadék miatt talán sokaknak eszébe jut az ötvenöt évvel ezelőtti nagy dunai árvíz.

Szlovákul nem tudott, ám korzózott, és emellett mosodába is járt. Élete roppant érdekesen alakult, egy olyan letűnt világot elevenített meg Késmárkon, ami szinte elképzelhetetlen volt a szocialista időkben. Az utolsó késmárki bárónő életét mindig mások befolyásolták, de legalább holtában elérte, amire vágyott

Az első világháborút lezáró időszakban a szlovákiai magyarság elveszítette értelmiségének jelentős részét, és az utánpótlás kinevelése sem volt könnyű. Ifjúsági egyesületek kezdtek szerveződni, elsősorban az egyetemi városokban, de például Ipolyságon is.

Százhetvenegy éve végezték ki a tizenhárom aradi vértanút, pontot téve az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc végére. A jól ismert eseménynek azonban még mindig akadnak kevésbé ismert részletei.

Mit viseltek a nők és a férfiak az elmúlt száz évben? Hogyan változott a divat az évek alatt?

Amilyen szépen bánt a szavakkal, olyan csúnyán bánt saját magával. Ady Endre életművét áttekintve újra és újra sokkol az adat, hogy ez az ember negyvenegy évesen távozott az élők sorából.