Kártérítés foci közben okozott sérülésért?

Olvasónk egy nagyon érdekes jogi kérdést vetett fel, melynek lényege, hogy a futball játékszabályainak megsértése automatikusan azt jelenti-e, hogy sérült a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 415. §-a is, amely szerint mindenki köteles úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor az egészség károsodására. Amennyiben valaki nem tartja be az idézett preventív polgári jogi rendelkezést, kártérítésre kötelezhető.

A bírói joggyakorlat az adott témában abból indul ki, hogy a labdarúgó mérkőzés során megszegett játékszabályok nem vonják maguk után automatikusan a Ptk. 415. §-ának megsértését, mivel a labdarúgás (is) egy kockázatokkal járó sportág, és a károsult ezeknek a (a foci természetéből adódó) kockázatoknak a tudatában úgymond bele is egyezett az esetleges károsodásba. Más viszont a helyzet, ha szándékos vagy olyan extrém károkozásról van szó, amely nem egyeztethető össze a futball jellegével.

A bíróságok, amennyiben a labdarúgót játék közben egészségi kár érte, általában két szempontot vizsgálnak. Egyrészt, hogy az egészségben okozott kár a játékszabályok megszegésével történt-e, illetve, hogy a károkozás szándékos volt-e.

Olvasónk rövid leveléből csak az tűnik ki, hogy unokája sérülése a játék hevében történt, ami hozzá tartozik a labdarúgáshoz, annak természetéhez. Igaz, hogy kemény becsúszásról volt szó, sajnálatos következménnyel, de az ellenfél, ahogy olvasónk írja, a labdát vitte el. A fociban rendszeresen ütköznek a játékosok, egyáltalán nem kivételes eset, hogy a játékot szabálytalanságok miatt a bíró megszakítja. A játékosok pedig már a pályára lépésükkor tudatosítják a játék jellegéből adódó kockázatokat. Ami a szándékosságot illeti, ismét csak a rövid levélből állapíthatjuk meg, hogy az ellenfél adott esetben nem támadott a csatárra játékon kívül, nem rúgott utána, nem támadta meg őt sípszó után. Tipikus esete a szándékosságnak a labdarúgó berkekben jól ismert eset, amikor a 2006-os futball világbajnokság döntőjében Zidane lefejelte Materazzit – bár komolyabb károkozás az említett esetben nem történt, annak a támadásnak kétségkívül semmi köze nem volt a foci jellegéhez.

Nagyon nagy kár, hogy egy fiatal labdarúgónak olyan komoly sérüléseket kellett elszenvednie, mint olvasónk unokájának, de az idevágó jogesetekből kiindulva (pl. az Alkotmánybíróság III. ÚS 21/2021 sz. határozata) úgy látjuk, hogy a focimérkőzés során elkövetett szabálytalanság révén elszenvedett sérülés – akkor is, ha sárga lapot kapott az ellenfél játékosa – a játékkal járó kockázati körön belül marad, és a károsult beleegyezése folytán kizárja a károkozás jogellenességét.