Az internetes újságok vidéken is csábítják az olvasót

A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2021 végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH megbízásából felmérést készített a vidéken élők helyi médiával való ellátottságáról, illetve a helyi újságok, hírportálok, rádiók és televíziók fogyasztásáról. A többrészes kutatássorozat mostani vizsgálatában Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros szerepeltek. 

A felmérés alapján a hazai politikához, az országos jelentőségű eseményekhez képest a helyi történések kevésbé foglalkoztatják az embereket. A vizsgált települések válaszadói között pár százalék az, akit egyáltalán nem érdekelnek a lokális hírek, míg 30-40 százalék közötti azoké, akiket nagyon – az arány Sopronban a legmagasabb. 

Kevesebb helyi tévé, több rádió és nyomtatott lap 

Napi szinten alig néz valaki helyi tévét, heti szinten már inkább. Ha a tévénézési adatokat az országos tévécsatornák (pl. RTL Klub, TV2) összesített nézettségével vetjük össze, akkor nagyságrendi különbségek jelentkeznek mind a napi, mind a heti, mind az összesített eredményekben.  

Miközben országos tévéadót mind a négy településen majdnem 90 százalék néz, addig helyi tévét jóval kevesebben. A legtöbb városban a helyi tévét nézők megoszlása feleakkora, mint az országos adásokat nézők aránya. A vizsgált településeken napi, illetve heti szinten jóval többen hallgatnak helyi rádiót, mint ahányan helyi tévét néznek. (Ez szembemegy az országos trendekkel, ahol a tévé a rádió előtt jár.)  

A vizsgált médiatípusok közül a nyomtatott sajtó az, ahol a helyi újságok erősebbek tudnak lenni az országos terjesztésű lapoknál. Ha a helyi sajtóra vonatkozó adatokat az országos napilapok összesített olvasottságával vetjük össze, akkor mind a négy városban a helyi sajtó vezet.  

Az internetre váltanak az olvasók 

A helyi portálokat nem napi, hanem inkább heti szinten keresik fel az érdeklődők. Heti szinten a helyi médiumok közül az internetes hírportáloknak van a legnagyobb elérésük, szemben a helyi tévékkel, rádiókkal és újságokkal. Napi szinten azonban az országos portálokkal a helyi oldalak nem tudják tartani a lépést. 

A kutatássorozat eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy helyi szinten a hagyományos médiaeszközök visszaszorulóban vannak.

A vizsgált településeken 53-60 százalék között mozog azok aránya, akik inkább az internetről tájékozódnak, és 15-21 között azoké, akik inkább a hagyományos sajtóból. Az újmédia megerősödése általános, országos jelenség, ami az X-generáció alattiak esetében a legerősebb. 

A kutatás szerint a nyomtatott sajtó olvasottsági adatai esnek, de ez nem jelenti, hogy a lapok által elért közönség nagysága is csökkenne. Az olvasók nagy része ugyanis csak platformot váltott, és többségük ma már online követi ezeket a tartalmakat.  

A helyi hírek fogyasztásakor mind a négy városban kiugróan magas a lokális internetes portálok igénybevétele. A hírfogyasztók valamivel több, mint 60 százaléka elsősorban ezen az új médián keresztül értesül a helyi történésekről. Különösen látványos az online forma preferálása a Kisalföld esetében. Miközben a lap online változatát a helyi lakosok kb. fele szokta nézni (Győr: 53%, Sopron: 47%), addig a nyomtatott változatát már csak kb. egyharmaduk (Győr: 36%, Sopron: 27%).