Június eleje, Komárom. Egy tízéves kisfiú és barátja azon versenyeznek, hogy ki tud tovább a víz alatt maradni. Az egyikük túl sokáig nem jött fel, a vízimentő kimentette, de a fiú már nem lélegzett. Egy órán keresztül próbálták újraéleszteni, akkor még úgy tűnt, sikerrel járnak, de néhány nappal később a gyermek életét vesztette. Június közepe, Dunaszerdahely. Egy tizenéves lány tisztázatlan körülmények közt elmerült a fürdő úszómedencéjében. Percekig víz alatt volt, ugyanis senki sem sietett a segítségére. Végül kihúzták, újraélesztették, de később a kórházban meghalt. Június utolsó napja, Rudnok. Egy húszéves lány és egy tizenéves fiú beleugrottak a helyi bányatóba, de nem jöttek fel a víz alól. Élettelen testüket órákkal később hozták fel a felszínre. A haláluk pontos okát még vizsgálják.
Csak három eset a sokból. Tragédiák, amelyeknek nem kellett volna bekövetkezniük. Mind a nyári szünet előtt történt, és mindegyik esetben kiskorúak haltak meg. Most, hogy elkezdődött a vakáció, még több fiatal élete kerül veszélybe, ugyanis sokan töltik szabadidejüket víz mellett, és nem mindig megfontoltan fürdőznek…
Pedig a vízbe fulladás az egyik legnagyobb nyári veszély: szinte minden hétre jut egy-egy tragikus hír vízben eltűnt gyerekekről, tavakból és folyókból kihalászott holttestekről. Némi önismerettel és óvatossággal elkerülhető lenne a fulladásos esetek legnagyobb része.
Nagy Gábor a Vöröskereszt tagja, évekig dolgozott mentősként, jelenleg bevetési tűzoltó, s a vágai önkéntes tűzoltók parancsnoka. Nyitrán tanult mentőtisztnek, s a képzés része volt a vízi mentés elsajátítása is.
„A fulladás a legtöbb esetben csendes folyamat. A tévhittel ellentétben a fuldoklók csak ritkán csapkodnak és kiabálnak. A bajbajutottnak csak annyi levegő van a tüdejében, hogy néhány másodpercig fenntartsa magát a víz felszínén, mielőtt végleg elmerülne. A gyerekek és azok, akik nem tudnak úszni, néhány másodperc alatt a víz alá kerülnek, a felnőttek pedig maximum egy perc alatt merülnek el.”
Mit tegyünk, ha fuldoklót látunk?
Azonnal hívjunk segítséget! Ha van a közelben úszómester, őt értesítsük, esetleg egy tapasztalt, jó úszó is a segítségünkre siethet. Rögtön tárcsázzuk a segélyhívók számát, a 112-t!
Mi csak abban az esetben ugorjunk be mások után, ha bízunk a képességeinkben, és jó úszók vagyunk. Ha ez nem érvényes, akkor a saját életünket is kockáztatjuk. Ebben az esetben inkább a partról próbáljunk meg segíteni.
Ha elég bátrak vagyunk, és nincs más, aki segíthetne, így húzzuk ki a bajbajutottat:
- úgy ússzunk felé, hogy folyamatosan szemmel tartjuk (ha lebukna, akkor látjuk, hol merült el);
- hátulról közelítsük meg, hogy ne rántson le minket is;
- ha van bármi a közelben, ami úszik a vízen, azt dobjuk oda, hogy az illető meg tudjon benne kapaszkodni: úszógumi, mentőmellény, de akár egy kétliteres műanyag palack is segíthet.
Elsősegély, újjáélesztés
Ha a fuldoklót sikerült kihozni a szárazföldre, fordítsuk az oldalára, hogy a lenyelt vizet könnyedén kiköhöghesse. Ha elveszítette az eszméletét, ellenőrizzük, hogy lélegzik-e. Egyik kezünket tegyük a homlokra, a másik kezünkkel emeljük meg az állat, majd óvatosan hajtsuk hátra a bajbajutott fejét, fülünket tegyük szorosan a sérült orra elé (így hallhatjuk a légzőmozgásokat), szemünkkel figyeljük meg a mellkas mozgását!
Ha nem lélegzik, azonnal kezdjük el az újjáélesztést: fulladás esetén érdemes öt belégzéssel kezdeni (ezt kihagyhatjuk, ha idegenről van szó, és nem tudjuk, hogy hordoz-e fertőzést), majd jöhet harminc szívkompresszió és újabb két befújás. Ezt a mentők kiérkezéséig folytassuk. Ha felhívtuk a mentőegységeket, ők segítenek, hogy mikor mit csináljunk, még a lenyomások tempóját is diktálják. Fontos, hogy akkor is csináljuk, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy jól csináljuk! A nem tökéletes elsősegélynyújtás is jobb, mint a semmilyen.
Ha van a közelben defibrillátor, azt használjuk! Kérjünk meg valakit, hogy EZEN a linken ellenőrizze, van-e hozzánk közel ilyen elérhető készülék.
Ha a mentősök kiérnek, ők már tudnak oxigént adni a páciensnek. EKG-t csinálnak, megvizsgálják az illetőt, és beviszik megfigyelésre. Létezik ugyanis az ún. másodlagos fulladás. Éppen ezért ha valaki magához tér is, és látszólag rendben van, akkor is hívjuk ki a mentőket, hogy elvihessék az illetőt megfigyelésre – javasolja a szakember.
Mi a másodlagos fulladás?
A tüdőbe került vizet általában ösztönösen kiköhögjük, de előfordulhat, hogy nem tudjuk a folyadékot maradéktalanul eltávolítani. Így a belélegzett víz felgyülemlik a tüdőben, irritálja a szöveteket, és akadályozza a megfelelő gázcserét, ezzel pedig tüdőödémát és légzési nehézségeket okoz, ami halálhoz is vezethet. Viszonylag ritka jelenség, gyakrabban gyermekeket érint. Tünetei közé tartozhat a köhögés, a mellkasi fájdalom, az extrém fáradtság, a légzési nehézségek, a sápadt bőr, a fokozott izzadás és a viselkedés megváltozása.
Tűzön-vízen át
Kevesen tudják, hogy a vízbe fulladásos eseteknél komoly szerep jut a tűzoltóknak is. Mivel a mentőknek nincsenek csónakjaik, ezért ha valakit ki kell hozni a vízből, vagy nehezen megközelíthető, a tűzoltókat értesítik. Egy-egy vízben eltűnt személy keresésében pedig rendőrök, tűzoltók és önkéntesek is részt vesznek.
Dobrócsy Tamás sokáig úszómesterként dolgozott, most pedig bevetési tűzoltóként dolgozik Galántán. Ő avatott be minket abba, hogy a tűzoltóság hogyan segíthet a vizes baleseteknél.
„Minden egyes mentés egyedi, sok múlik azon, hogy a fuldokló személy folyó- vagy állóvízben van-e. Az is fontos szempont, hogy az illető eszméleténél van-e, kommunikál-e, vagy esetleg eszméletlen. Ha valaki víz alá merül, és nem bukkan fel, keresési akciót indítanak. Ilyenkor a tűzoltók búvárcsoportokkal, speciálisan kiképzett kutyákkal felszerelt keresőcsapatokkal, önkéntesekkel is együttműködnek. Tizenhat éves tűzoltói munkám során sajnos én is többször vettem részt ilyen mentéseken. Sokszor már előre tudtuk, hogy a végkifejlet szomorú lesz, ilyenkor az érzelmeinket háttérbe kell szorítani, szakszerűnek szükséges maradni. De mi is csak emberek vagyunk, és azért ez néha elég nehéz feladat. Főleg ha gyerekekről van szó…”
Milyen jelek utalnak arra, hogy valaki fuldoklik?
- Hátradöntött fej
- Vízfelszínen tartott száj
- Oldalra kinyújtott karok, melyek próbálják lenyomni a vizet (nincs csapkodás)
- Függőleges vagy szinte függőleges testhelyzet
- Egy helyben lebegés, az illető nem halad semerre a vízben
- Kitágult szem, üveges tekintet
- A fürdőző csendben van, nem válaszol
Néhány tipp a vizes balesetek megelőzésére:
Ne becsüljük túl az úszási képességeinket! Az úszni nem tudók kerüljék az olyan vízfolyásokat, ahol könnyen elsodorhatja őket az áramlat, illetve az olyan állóvizeket, ahol kiszámíthatatlanul mélyül a víz!
•Vízbe lépés előtt mindig ellenőrizzük a víz mélységét!
•Ne ugorjunk fejest sekély vízbe!
•Alkohol vagy más bódító hatású szerek hatása alatt semmiképp se menjünk vízbe!
•Ha egyedül megyünk úszni, legalább egy embernek mondjuk el, hogy hová megyünk, mennyi időre. Így ha nem térünk vissza időben, tudnak segítséget küldeni.
A teljes cikk a Vasárnap családi magazin 2024/28-as számában jelent meg, 2024 július 9-én.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.