Gyomorgörcs egy fontos megbeszélés előtt, gombóc a torokban egy kellemetlen rokonlátogatás miatt, vagy épp kimerültség egy nehéz időszak után... Ha ezek a tünetek jelentkeznek, akkor megérkeztünk a pszichoszomatika világába.
Álcázóművészeknek nevezhetjük a pszichoszomatikus tüneteket – valódi betegségeket utánoznak, de a klasszikus orvosi vizsgálatok nem mutatnak ki semmit. A páciensek gyakran szenvednek fejfájástól, hányingertől, migréntől, erős szívveréstől vagy emésztési problémáktól, amelyek bizonyos helyzetekben rendszeresen megjelennek. Dominika Neprašová pszichológus a Zdravie magazinnak elmagyarázta, hogy a testünk hogyan reagálhat a stresszre anélkül, hogy észrevennénk.
„Jártam orvosról orvosra, elvégeztettem minden vizsgálatot, és mégsem tudtam, mi bajom van. Az eredmények negatívak voltak, de én borzalmasan éreztem magam”
– meséli saját tapasztalatait. Csak akkor jött rá a megoldásra, amikor felismerte, hogy a problémáinak hátterében hosszú távú stressz és elfojtott érzelmek állnak.
„Amikor egy lelki probléma testi tünetek formájában jelentkezik, ezt szomatizációnak nevezzük”
– magyarázza a pszichológus. A tudatalattink figyelmeztetni próbál minket egy problémára, és ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a testünk veszi át az üzenet közvetítését. Így alakul ki az ördögi kör, tehát minél jobban aggódunk az egészségi állapotunk miatt, annál rosszabbul érezzük magunkat.
A tartós stressz megváltoztathatja az agy szerkezetét
A stressz nemcsak szorongást okoz, hanem konkrét változásokat idézhet elő az agyunkban is. A krónikus feszültség károsítja a hippokampuszt – a memória és tanulás központját –, ami koncentrációs zavarokat, feledékenységet és mentális kimerültséget okoz.
„Van egy kliensem, aki meg van győződve arról, hogy nem emlékszik semmire. Valójában annyi stresszt élt át, hogy az agya egyszerűen leállt az információk rögzítésével”
– meséli Neprašová.
A jó hír az, hogy az agyunk képes regenerálódni. A mozgás, a minőségi alvás, a kiegyensúlyozott étrend és a stresszkezelési technikák segíthetnek helyreállítani az idegrendszert.
Hogyan különböztessük meg a pszichoszomatikus tüneteket a valódi betegségektől?
A legnagyobb különbség az, hogy a valódi betegségeknek objektív orvosi okai vannak – gyulladás, vírusfertőzés, hormonális egyensúlyhiány stb. A pszichoszomatikus zavarok esetén viszont az összes orvosi vizsgálat normális, mégis rosszul érezzük magunkat.
„Amikor az összes lehetséges vizsgálatot elvégeztettem, és minden eredmény tökéletes volt, de én továbbra is rosszul éreztem magam, rájöttem, hogy a probléma máshol van”
– osztja meg tapasztalatait Neprašová.
A modern orvoslás egyre gyakrabban küldi a megmagyarázhatatlan tünetekkel küzdő betegeket pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Az első lépés annak felismerése, hogy a stressz valódi fizikai hatással lehet a testünkre – és hogy ez nem csupán „képzeletbeli” probléma.
Hogyan szabaduljunk meg a pszichoszomatikus tünetektől?
A pszichoszomatikus tünetek nem múlnak el maguktól – aktívan változtatnunk kell a hozzáállásunkon és az életmódunkon.
Mi segíthet?
– légzési gyakorlatok és meditáció
– rendszeres mozgás és testmozgás
– pszichohigiéné
– beszélgetés barátokkal, érzelmek kifejezése
– vizualizáció
– elképzelni egy biztonságos, nyugodt helyet
„Az agyunk nem tud különbséget tenni a valóság és a képzelet között, ezért ha egy kellemes jelenetet vizualizálunk, a testünk fiziológiai válasza a megnyugvás lesz”
– magyarázza a szakértő.
A legfontosabb a megelőzés – a krónikus stressz csökkentése, a digitális túlterheltség elkerülése és az egyensúly megtalálása a munka és a pihenés között.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.