Mit tegyünk az őszi betegségek ellen?

Iskolakezdéskor a legtöbb gyerek megbetegszik, mikor közösségbe megy. Mi az oka ennek? 

Nyáron a gyermekek többsége sokat tartózkodik a levegőn, rendszeresen mozog, és sok friss gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt. Így a szülők úgy gondolják, hogy a gyermekük immunrendszere megfelelően felkészült az őszi időszakra. Azonban a szünet alatt a gyermek szervezete „elszokott” az iskolai környezettől, így amint zárt térben tartózkodik sok másik gyerekkel, az immunrendszere védtelen lesz, és szinte biztos, hogy elkap valamilyen fertőzést. Elsősorban légúti vírusbetegségek jellemzőek a tanévkezdést követően. Lappangó betegség esetén (nátha, köhögés) a szülők sok esetben iskolába viszik a csemetét, aki viszont így megfertőzheti a többieket is. Ugyanakkor felgyógyulva, a közösségbe visszatérve újból megbetegedhet a gyermek, hiszen a vírusfertőzések legyengítik az immunrendszert, így amikor a gyógyultnak nyilvánított gyermek másfajta vírussal találkozik, sajnos érkezhet az újabb megbetegedés.  

Hogyan lehet „kivédeni” a betegségeket? Hogyan erősíthetjük meg a gyerekek immunrendszerét? 

Az iskolai közösség egészségének megóvása érdekében a szüneteben érdemes gyakran a szabad levegőre vinni a gyermekeket, az osztálytermet rendszeresen szellőztetni, felhívni a diákok figyelmét a kézmosásra, zsebkendő használatára, a pad és a tanuláshoz használt eszközök tisztán tartására.  

A szülők pedig az egészséges étkezés (beleértve a vitaminpótlást), a megfelelő életmód és a nyugodt családi légkör biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért. Elegendő alvás (iskoláskorúak esetében 9-11 óra) és a szabadban való sportolás is hozzájárul az immunrendszer karbantartásához. Rendelkezésre állnak védőoltások, például az influenza ellen is, amit szintén ajánlunk applikálni még az influenzaszezon kezdete előtt. 

Fontos lenne, hogy a lázas vagy fertőző betegség jeleit mutató tanulók ne menjenek iskolába, maradjanak otthon, hiszen úgysem tudnának bekapcsolódni a programokba, ha rossz a közérzetük és fáradtak. Az akut hasmenésben és kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyerek se menjen közösségbe. 

Melyek azok a vírusos megbetegedések, amik a leggyakoribbak? 

A gyermekek ismétlődő, felső légúti, fertőző megbetegedése nem jelent kórós állapotot, amennyiben más, komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Az óvodáskorúak esetében teljesen normális az évi 10-12 „lázas epizód”, hiszen ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját mutatják. A felső légúti vírusoknak kifejezetten kedvez az enyhébb őszi időjárás és a hőmérsékletváltozás. Főként cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel és szennyezett tárgyak érintése által terjednek. A leggyakoribb légúti vírusok ebben az időszakban a rhinovírusok, az influenza, parainfluenza, az RSV, a koronavírusok és az adenovírusok, és akár több is támadhat egyszerre. 

Mikor érdemes orvoshoz fordulni? 

Amennyiben a gyermek több mint 3 napja lázas, aluszékony, esetleg kiszáradás jeleit mutatja, vagy általános állapota rosszabbodik, görcsrohamai vannak, orvosi ellátás javasolt. Az egy hónapnál fiatalabb csecsemő lázas állapota esetén azonnal forduljon orvoshoz!  

Orvoshoz kell fordulni olyan jellegű köhögés esetén is, amely elhúzódik (3 hétnél tovább tart), illetve súlyos tünetekkel jár (magas láz, nehéz légzés, mellkasi fájdalom, véres köpet, ájulásérzés, elkékülő ajkak). A krónikus köhögés kivizsgálása is fontos, mert súlyosabb betegség állhat a hátterében. A visszatérő, rohamszerűen jelentkező ingerköhögés az egyik fő tünete az asztmának is. 

Mit tegyünk a túlhajtás, krónikus fáradtság ellen? 

A fáradtság oka gyakran az életmódban keresendő, de betegség velejárója is lehet. Fáradtságot okozhat mozgáshiány, alváshiány, zsíros ételek fogyasztása, túlsúly/alultápláltság, folyadékhiány, stressz, túlhajszoltság, a légtérben lévő káros vagy mérgező anyagok (otthon, iskolai környezetben, munkahelyen). Viszont fáradtságot okozhatnak vírusos vagy bakteriális betegségek is (mononukleózis, tüdőgyulladás), anyagcsere-betegségek (pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség), vérszegénység, daganatos betegségek, pszichés problémák, migrén, alacsony vérnyomás. Amennyiben az elegendő alvás, pihenés, friss levegőn való tartózkodás, kiegyensúlyozott, vitamindús étrend, elegendő folyadékbevitel nem szünteti meg a fáradtságot, orvosi kivizsgálás javasolt.  

Mennyi tanulás „egészséges”? Hogyan osszuk be a gyerekek napját, hogy ne hajtsuk túl őket? 

Az agy fejlődésének szempontjából a mozgásnak kiemelkedő szerepe van, az új élmények pedig az érdeklődést, valamint a tudás megszerzésére irányuló motivációt ébresztik fel a gyermekekben. Ezért fontos, hogy a nyári vakáció során a gyermeket ne ültessük le a tankönyv mellé, hanem mozgásra, játékra, friss levegőn való tartózkodásra biztassuk. Töltsön sok időt a családdal, barátokkal, hiszen akkor fog tudni igazán jól teljesíteni a következő tanévben, ha kipiheni magát. Év közben sem ajánlatos sok iskolán kívüli programot szervezni a gyermeknek, mert az is fárasztó lehet. A gyerekek napirendje fontos a fejlődéséhez, de nincs egyetlen, mindenkire érvényes „időbeosztás”. Szerintem az a legfontosabb, hogy rugalmas, de rendszeres napirendet alakítsunk ki (étkezés, alvás, játékidő, mozgás, tanulás...), amely az egyéni igényeket is figyelembe veszi. A szülők (és a gyerekek) igényei is idővel változnak, így a napirendet is érdemes folyamatosan ehhez igazítani.  

Vannak valamilyen természetes gyógymódok, praktikák, amelyeket az őszi megfázás, nátha esetén biztonsággal alkalmazhatunk? 

Nátha, orrdugulás kezelésére használhatunk tengeri sós orrspray-ket vagy sós vizes orröblítést, inhalálhatunk vagy alkalmazhatunk infralámpát. Érdemes kerülni az orrnyálkahártyát ingerlő anyagokat: a dohányzást, a vegyi anyagokat és a szennyezett levegőt. A köhögéscsillapító, gyulladásgátló hatású lándzsásútifű-kivonatot tartalmazó szirupok is alkalmazhatók a torokban jelentkező kaparó érzés enyhítésére. Betegen ne sportoljunk, hiszen immunrendszerünknek szüksége van az energiára a kórokozókkal szembeni küzdelemhez. Ügyeljünk a bőséges folyadékpótlásra (szénsavmentes ásványvíz, C-vitamin tartalmú gyümölcslevek, csipkebogyótea citrommal, mézzel). Immunrendszerünknek teljes értékű fehérjére, vitaminokra (A-, B-, C-, D-, E-vitaminra) és ásványi anyagokra (például cink, szelén) van szüksége ahhoz, hogy sejtjei védekezni tudjanak a kórokozókkal szemben. Gyógyhatású, növényi immunerősítőnek számít a fokhagyma, a gyömbér, az echinacea, a homoktövis. A házi gyógymódok alkalmazásával kapcsolatban gyerekek esetében kérjék ki gyermekorvos tanácsát!