A meteorológusok minden kánikula idején elmondják, hogy ez életünk hátralévő részének leghűvösebb nyara. Bármilyen furcsának tűnik is a megállapítás, igazuk van, mert a hőmérő higanyszála évről évre emelkedik. Panaszkodni ugyan lehet a melegre, de nem érdemes, inkább alkalmazkodni kell hozzá. Hogy hogyan, arról Laczkó Balázst, a dunaszerdahelyi kórház aneszteziológiai és multidiszciplináris intenzív osztályának főorvosát kérdeztük.
Intenzív osztályon találkozott már olyan beteggel, aki a túlhevülés miatt került oda?
Ez gyakori, főleg a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők esetében. Olykor elég lehűteni a beteget, infúziós oldatot adni neki, de nem szabad ezt lebecsülni, mert a szervezet túlhevülése fatális következményekkel járhat, leállhatnak a vesék, a máj, a tüdő és a szív is.
Hogyan hűtik le a túlhevült beteget?
Van, hogy az is elég, hogy hűvösebb környezetbe kerül, de ha nagyon túlhevült, akkor fokozatosan, infúziókkal kell hűteni a szervezetet maximum egy fokkal óránként. Akkor van nagy gond, ha a test maghőmérséklete, amelyet nyelőcsőből vagy végbélen keresztül mérünk, felmegy harminckilenc fok fölé.
Hány fok felett és milyen környezetben fenyeget leginkább a túlhevülés?
Harminchat fok felett, és nem kell hozzá az, hogy valaki a tűző napon tartózkodjon. Ilyenkor először napszúrást kap az ember, amely átmehet hőgutába, de hőguta érheti árnyékban is, ha túl magas a hőmérséklet. Fokozottan veszélyes a nagyon párás környezet, ahol a szervezet nem tudja leadni a verítéket. Nálunk ez legfőképp az üvegházakban, nagyüzemi konyhákban dolgozókat érinti, de az esős időszakok utáni nagy melegben is fullasztó a levegő.
Mindenkinél harminchat fok a határ?
A szervezetünk harminchat-harminckilenc fok között tudja szabályozni a testhőmérsékletet. Akinél az autonóm véredényrendszerrel, az erek kitágulásával és összehúzódásával van gond, azoknál gyakoribb a passzív hőguta, amikor a szervezet hőszabályozó mechanizmusai sem működnek megfelelően. A kimerüléses hőguta pedig olyan egészséges embereknél is előfordulhat, akiknél a kompenzációs mechanizmusok működnek, de extrém hőterhelésnek vannak kitéve.
Mely betegségek esetében veszélyes leginkább a nagy hőség?
Elsősorban a szívpanaszok és minden olyan kór esetében, amelyben az erek összehúzódási és kitágulási képessége sérül – ilyenek az autonóm idegrendszer megbetegedései, mint a diabétesz és az autoimmun betegségek.
Melyek a hőguta figyelmeztető jelei?
Az első stádiumban a bőr kipirosodása, fokozott verítékezés, a második stádiumban pedig már nincs verítékezés, a bőr sápadttá, szederjessé, hűvössé válik, a pulzus megemelkedik, a szívműködés rendezetlen lesz. A szervezet ilyenkor sokkos állapotba kerül, próbálja menteni a menthetőt, centralizálni a vérkört, szélsőséges esetben a szív leállhat. Ha az érintett személy ateroszklerózisos, azaz érelmeszesedésben szenved, a szélsőséges körülmények miatt szekundáris infarktus is bekövetkezhet.
Hogyan reagál a szervezetük az extrém hőségre?
- Bőrünk elkezd felmelegedni, és jelzéseket küld az agynak.
- Az agy jelzéseket küld a testnek, hogy kezdjünk izzadni.
- Ha túlságosan felhevült a testünk, felgyorsul a pulzus, nem izzadunk, nem tudunk koncentrálni.
- Károsulnak a vesék, a máj és az agy, izomgörcs, hányás, kóma is bekövetkezhet.
- Hosszan tartó túlhevülés esetén – például ha valakit a tűző napon az autóban hagynak – károsulnak a belső szervek, és beállhat a halál.
Az általános tanácsokon kívül, hogy húzódjunk a hűvösre, és igyunk sok vizet, mire kell figyelnünk?
Akinek napközben akad intéznivalója, az keresse az árnyékos helyeket, vigyen magával vizet, és viseljen fejfedőt. Jó megoldás az is, ha pár percre betér egy klimatizált bevásárlóközpontba, kávézóba, ahol megpihen. Amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a huszonöt fokot, az sem mindegy, mennyit, mikor és hol tartózkodunk a szabadban. Kora reggel és este hét után ajánlott sétálni, meglocsolni a kerti növényeket, leszedni a termést.
Kávét ihatunk kánikula idején?
Normális esetben napi egyet vagy kettőt, de ha valaki már kimerült a hőségtől, a kávé biztosan nem segít, inkább ront a helyzeten. Az alkoholt teljesen mellőzném a nagy melegben, és a nehéz, zsíros, fűszeres ételek sem tesznek jót. A könnyű étkezés nagyon fontos, nem véletlenül ettek az eleink is egész nyáron tökfőzeléket, töltött paprikát, lecsót, uborkasalátát.
Ha azt látjuk a környezetünkben, hogy valaki teljesen kipirult, izzad, mit kell tennünk?Ilyenkor még elég hűvös helyre vinni, vízzel itatni, esetleg hideg borogatást tenni a fejére, langyos zuhannyal hűteni. Amikor már nem verítékezik az érintett, és elfehéredik, mindenképp orvost kell hívni.
Tévhit vagy igaz, hogy inkább forró teát kell inni, mint hűsítő italokat?
A forró teának van izzasztó, tehát végeredményben hűsítő hatása, de a legjobb a csapvíz.
A klíma jó megoldás a tikkasztó hőségben, vagy többet árt, mint használ?
Jó megoldás, ha okosan használjuk. Ügyeljünk arra, hová fúj, ne legyünk közvetlenül alatta, és a kinti, valamint a benti hőmérséklet között ne legyen tíz foknál nagyobb különbség. Legjobb, ha csak a szoba lehűtésére használjuk a klímaberendezést, például lefekvés előtt. A ventilátort is mindig a helyiség olyan szegletébe tegyük, ahonnan nem ér bennünket közvetlenül a légáramlat, mert a huzat ízületi fájdalmakat, fejfájást is okozhat.
Kisgyerekeknek és idős embereknek milyen korhatár alatt és felett kell jobban vigyázniuk, mikor nem ajánlott nyáron kint tartózkodniuk?
Két éven alul biztosan csak a reggeli órákban, mindig délelőtt tízig és este hat után, mert a kisebb gyerekek szervezetében még nem működik a hőszabályozás. Hatvanöt éven felül sem ajánlott a tűző napon tartózkodni.
Az, hogy valaki élete során fokozott hőterhelésnek volt kitéve, esetleg hőgutát is kapott már, hozzájárulhat szervi megbetegedések kialakulásához?
A szervezet nem felejt, minden helyzet, amikor olyan terhelésnek tesszük ki, amelyet már nem tud kompenzálni, nyomokat hagy.
A hőguta tünetei
· magas láz (akár 40 Celsius-fokos is lehet)
· megváltozott mentális állapot, zavarodottság, hallucinációk
· ingerlékenység, agresszió, szokatlan viselkedés
· az izzadás hiánya vagy éppen fokozott, rendkívül erős izzadás
· bőrpír, forró, száraz tapintású bőr, később szederjes, sápadt bőr
· mozgáskoordinációs zavarok, izomgyengeség, bénulás
· általános gyengeség és rosszullét
· nehezen érthető beszéd
· hányinger, hányás
· étvágytalanság, intenzív szomjúság
· szédülés, ájulás, eszméletvesztés
· fejfájás, izomgörcsök
· szapora szívverés
· kapkodó, felületes légzés
· kisgyermekeknél erőtlenség, bágyadtság, aluszékonyság
A hőguta és a napszúrás kezelése
· Az érintettet vigyük hűvös, árnyékos helyre, elsötétített, légkondicionált szobába, a szabadban bokrok, fák árnyékába.
· Távolítsuk el a felesleges, szoros ruhadarabokat, kapcsoljuk ki a melltartót.
· A beteget fektessük le, a lábát enyhén polcoljuk fel egy vánkossal.
· A testet igyekezzünk a lehető leggyorsabban lehűteni hideg vizes borogatással, langyos vizes zuhannyal, hideg vízbe mártott törülközővel.
· Tegyünk jeges borogatást a fejre, combhajlatokba, hónaljakba.
· A szervezet hűtését „legyezéssel”, a levegő mozgatásával gyorsítsuk: a bőrt permetezzük be langyos vízzel, és irányítsuk a betegre a ventilátort.
A cikk a Vasárnap családi magazin 2024/27-es számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.