Válaszol: Viola Tibor pénzügyi tanácsadó
Ezt a kérdést gyakran megkapom, bár inkább ebben a formában: nekem nincs sok pénzem, azt a kicsit pedig biztos nem érdemes befektetni. Pedig bizony, hogy érdemes, méghozzá rendszeresen, hosszú távon. Csak ez az út vezet oda, hogy legyen passzív bevételünk arra az időre, amikor már nincs ‒ vagy csak kevesebb ‒ a havi bevételünk!
Először szóljunk arról, mibe ne fektesse a pénzét az, akinek csak kevés áll a rendelkezésére. Nem is olyan régen a kedvező hitelkonstrukciók arra ösztönözték még a kis jövedelműeket is, hogy ingatlanba fektessenek, és azt bérbe adják. Akármilyen jó hitelkonstrukciót kaptak is, magasak voltak az induló költségek, amire sokszor a család összes megtakarított pénze ráment. Az ingatlannak magasak, gyakran váratlanok a fenntartási költségei, és nem likvid eszköz, vagyis nehezen és időigényesen lehet eladni, ha sürgősen pénzre van szükség. Az ingatlanpiac ingadozhat, és a befektetés értéke akár drasztikusan csökkenhet. A hitel törlesztőrészletei is megnövekedhetnek ‒ mint a közelmúltban ‒, valamint a bérbeadásnak is vannak kockázatai.
Modern világunk újdonságai az alternatív befektetési formák ‒ például kriptovalutákba is befektethetünk. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan emelkedhetnek és eshetnek. Ez különösen veszélyes lehet azok számára, akiknek kevesebb pénzük van, mert egy hirtelen árfolyamzuhanás jelentős veszteségeket okozhat. A hagyományos befektetésekkel szemben a kriptovaluták piaca gyakran kevésbé szabályozott, nem áll rendelkezésre olyan jogi háttér, mint a hagyományos befektetési alapoknál. A valuták tárolása és használata bonyolult lehet, különösen azok számára, akik nem jártasak a technológiában. Ha valaki elveszíti a hozzáférését a kriptotárcájához, azzal végleg elveszítheti a befektetését is.
Ha valakinek nincs sok pénze, de szeretne befektetni, érdemes figyelembe vennie a következő lehetőségeket:
‒ Az alacsony költségű indexalapok ‒ bár passzívan kezeltek ‒ hosszú távon előnyösebbek lehetnek a hagyományos befektetési alapoknál.
‒ A részvényalapok vagy az ETF alapok olyan befektetési alapok, amelyek több részvényt tartalmaznak. Akár kis összeggel is el lehet kezdeni a befektetést. Az ETF-ek általában sok, akár több száz különböző részvényt tartalmaznak, így csökkenthető a portfólió kockázata. Nagyon alacsonyak a költségeik, átláthatók. A hivatalos befektetési platformokon keresztül könnyen és gyorsan hozzáférhetőek.
Mindkét fenti befektetési formára érvényes, hogy a részvények eladásakor keletkező nyereség általában alacsonyabb adókulcs alá tartozik, mint a hagyományos befektetési alapok esetében. Ez nálunk a hosszú távú befektetéseknél akár a nullát is megközelítheti.
Jó lehetőség az is, ha a kis jövedelműek saját magukba fektetnek, ha nem is pénzt, de időt vagy energiát, hogy fejlődjenek, tanuljanak, képezzék magukat.
A hálózatépítéssel bővíthetjük kapcsolati tőkénket, a kapcsolatok révén hozzáférhetünk új információkhoz, tapasztalatokhoz és lehetőségekhez, amelyek segíthetnek karrierünk előmozdításában. Mentorokat találhatunk, akik segíthetnek a fejlődésben, vagy támogathatnak a nehéz helyzetekben. Növelhetjük a szakmai hírnevünket, ami hosszú távon szintén előnyös lehet. Összességében a hálózatépítés nemcsak a szakmai életben, hanem a személyes fejlődésünkben is kulcsszerepet játszhat.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. szeptember 24-i számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.