Igazi feltöltődés – Öt módszer a jobb és több pihenésért

Dr. Saundra Dalton-Smith pszichiáter szerint a pihenésnek legalább hét különböző formája létezik: fizikai, mentális, érzelmi, társasági, érzékszervi, kreatív és spirituális. A legtöbb ember kizárólag a test alvás közbeni regenerálódására koncentrál, pedig a fáradtság gyökere sokszor más területen keresendő. Ha például folyamatosan emberekkel vagyunk körülvéve, lehet, hogy társasági pihenésre van szükségünl – egy kis csendes időre magunkban. Más esetekben éppen a kreatív kimerültség állhat a háttérben, amit új élményekkel vagy inspiráló környezettel lehet feltölteni. Ne csak aludni próbáljunk – figyeljük meg, valójában mire van szükségünk.

A modern világban szinte erénynek számít a túlhajszoltság. Sokan annyira megszoktuk a folyamatos pörgést, hogy amikor végre lenne lehetőségünk pihenni, bűntudatot érzünk – mintha lustálkodnánk. Pedig a pihenés nem jutalom, hanem alapvető szükséglet. Alex Soojung-Kim Pang kutató szerint éppen azok képesek hatékonyabban dolgozni, akik tudatosan és rendszeresen pihennek. A jól megérdemelt lazítás nem ellentéte a produktivitásnak – inkább annak előfeltétele. Ha nehezünkre esik lelassulni, kezdjük kis lépésekben: például engedjük meg magunknak, hogy egy hétköznapi estén is csak legyünk, mindenféle cél nélkül.

Lehet, hogy furcsának tűnik naptárba írni a pihenőidőt, de sokszor ez az egyetlen módja, hogy valóban megtörténjen. Használjuk ki tudatosan az ebédszünetet, alakítsunk ki egy esti „levezető” rutint, vagy teremtsünk egy olyan apró pillanatokat a napunkban, amikor senkinek és semminek nem kell megfelelnünk. Dr. Dalton-Smith a mini „szabadságok” bevezetését javasolja: legyen szó akár egy 10 perces sétáról a természetben, egy könyv feletti elmélyülésről, vagy csak néhány csendes percről egyedül. Ezek az apró rituálék hosszú távon nagyban hozzájárulhatnak a kiegyensúlyozottság érzéséhez.

Az élet nem mindig egyenes vonalúan halad. Katherine May Wintering című könyvében arról ír, hogy időről időre mindannyian átesünk ún. téli időszakokon – olyan élethelyzeteken, amikor vissza kell vonulnunk, hogy begyógyítsuk sebeinket, és újra összerakjuk önmagunkat. Ezeket a szakaszokat nem szégyellni kell, hanem elfogadni – és használni a belső növekedésre. Ugyanígy Alex Soojung-Kim Pang is hangsúlyozza a tudatos pihenés fontosságát: ha nem csak kimerültség esetén pihenünk, hanem rendszeresen időt szánunk a feltöltődésre, az agyunk és idegrendszerünk is jobban fog működni.

A pihenéshez való jog nem luxus, hanem emberi alapjog – mégis sokan érzik úgy, hogy mindig elérhetőnek kell lenniük. David Eccles sportpszichológus szerint a pihenés egyik legfontosabb eleme, hogy szabadnak érezzük magunkat – mentesnek a külső elvárásoktól és nyomástól. Érdemes tudatosan határokat húzni: ha letelt a munkaidőnk, ne válaszoljunk e-mailekre este, és ne érezzük kötelességünknek, hogy mindig online legyünk. Jó hír, hogy egyes országokban már törvény is védi ezt a jogot – például Ausztráliában nemrég elfogadtak egy rendeletet, amely szerint a munkavállalók jogosultak „kapcsolatmegszakításra”, és a munkáltató nem zaklathatja őket munkaidőn kívül.