Fejfájás a gyerekkorban. Mit tegyünk ellene?

Mennyire gyakoriak a fejfájásos, migrénes panaszok a gyerekkorban?

Nagyon gyakori panasznak számít gyermekkorban a fejfájás. Az alkalmanként jelentkező gyermekkori fejfájás hátterében gyakran az éhség, folyadékhiány, alváshiány és stressz áll, viszont  a túlzott számítógépezés és tévézés is megfájdíthatja a gyermek fejét. A gyermekkori fejfájások többsége migrén és tenziós fejfájás. A migrén kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Előfordulása pubertáskorban a lányoknál gyakoribb (a hormonális változások is hatással vannak rá: menstruáció kísérő tüneteként is jelen lehet, illetve egyes fogamzásgátlók is provokálhatnak migrénes rohamokat). Provokáló tényezőként kiemelném a fizikai vagy pszichés stresszt – a roham általában a stresszt követő relaxációs fázisban kezdődik. A fájdalom többnyire egyoldali, pulzáló, kalapáló, gyakran hányinger, hányás, illetve látászavarok (pontok, vonalak, csillagok), zsibbadás, akár beszédzavar, bénulás is kísérheti. Jellemző a fény- és zajérzékenység. A fájdalom fokozódik a mozgás által. Gyermekkorban a rohamok rövidebbek, és a fájdalom spontán megszűnhet úgy, hogy a gyermek pl. hányás után megkönnyebbül, elalszik, és panaszmentesen ébred. Kisgyermekkorban hiányozhat a fény-, zajérzékenység, helyette inkább a sápadtság, elesettség, megváltozott magatartás jellemző. Az aurával járó migrén esetén idegrendszeri tünetek (zsibbadás, látászavarok, érzés- vagy mozgáskiesés, tudatzavar, beszédzavar) alakulhatnak ki akár percek alatt, ezt követően kezdődik maga a fejfájás.      

A tenziós típusú fejfájások a migrénnél is gyakoribbak. A fájdalom kétoldali, nyomó, szorító, feszítő jellegű, enyhe vagy közepes erősségű. Hányinger jelen lehet, de hányás, zaj- és fénykerülés nem jellemző, és a fizikai aktivitás sem súlyosbító tényező. Az időtartam nagyon változó: lehet 30 perc, de akár napokig is tarthat. A tenziós fejfájás esetében a genetikai hajlam kevésbé jellemző, alkati sajátosságoknak (szorongó alkat, maximalizmus, túlérzékenység) és környezeti hatásoknak, stresszhatásoknak (iskolai feszültségek, kortárs konfliktusok, labilis családi háttér, terhelt szülő-gyermek kapcsolat, válás stb.) nagyobb szerepük van, mivel a fej- és nyakizmok megfeszülnek, és ez okozza a fájdalmat. 

Mennyire van hatással a migrénre az iskolakezdés?

A gyermekkori migrén egyik legfőbb provokáló tényezője a stressz, és az iskolakezdés sok gyermek számára az egyik legstresszesebb időszak. Ilyenkor az arra hajlamosaknál előfordulhat, hogy heti két-három alkalommal is fejfájástól szenvednek. A kisiskolások és a tinédzserek különösen érzékenyek a migrénes fejfájásra jellemző diszkomfortérzetre és fájdalomra, mikor szeptemberben ismét iskolába kerülnek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben a gyermeknek kiújuló, két óránál tovább tartó fejfájása van. Ha krónikus formában van jelen a tenziós fejfájás, azaz havonta 15 vagy annál több napon is jelentkezik a panasz, mindenképpen gyermekneurológus felkeresése javasolt! A diagnózis felállításában nagyon fontos a részletes információszerzés a fájdalomparaméterekről, illetve egyéb betegségek fennállásáról, melyek kapcsolatba hozhatóak a fejfájással. Hosszú ideje fennálló panasz esetén érdemes fejfájásnaplót vezetni. Ha a kórtörténet és a fizikális vizsgálat indokolja, fül-orr-gégészeti, fogászati, szemészeti és egy általános laborvizsgálat is elvégzendő. Képalkotó vizsgálatok (koponya CT, MRI) csak indokolt esetben jönnek szóba.

Milyen diagnózisok állhatnak a fejfájás hátterében?

Akár vírusfertőzés is indulhat fejfájással, de kialakulhat elhúzódó lázas állapot, magasvérnyomás-betegség, vérszegénység, fogzás, orrmelléküreg-gyulladás, cukorbetegség, koponyasérülés utáni állapot, agyi érbetegség, fejlődési rendellenesség, gyulladások, tumorok, egyes pszichiátriai betegségek stb. esetén is mint kísérő tünet. A rövidlátó vagy egyéb szemészeti betegséggel küzdő gyermeknek is lehet visszatérő fejfájása.

A fejfájás szerencsére ritkán jele életveszélyes állapotnak, de mielőbbi sürgősségi ellátás szükséges, ha hirtelen erős fájdalom jelentkezik nagyon magas lázzal társulva; ha a nyak megmerevedik; ha hányás, kábultság, látás- és beszédzavar lép fel; ha a karok és a lábak petyhüdtek, illetve ha a gyermek járása bizonytalanná válik.

Hogyan, mivel kezelhető a fejfájás a gyerekeknél?

A fejfájások kezelésében a gyógyszeres terápián kívül fontos szerepe van a pszichológiai gondozásnak és a megfelelő életmód követésének. A fájdalom fennállásakor érdemes kerülni a felvillanó fényeket (képernyők), az erős napsugárzást, illetve sok folyadék fogyasztása javasolt, és fizikailag is kímélni kell a gyermeket! A vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásosak lehetnek a tünetek enyhítésében, azonban csak átmeneti megoldást hoznak, és fennáll a túlzott fogyasztás veszélye, ami súlyos következményekkel (gyomorvérzés, hasi fájdalom, gyógyszer indukálta fejfájás szindróma stb.) járhat. Éppen ezért tartós használatuk semmiképpen nem javasolt, hosszú ideje fennálló panasz esetén mindenképpen gyermekneurológus felkeresése szükséges a megfelelő terápia beállításához! A megelőzésben a legfontosabb a provokáló tényezők kiiktatása.

Ha a gyermek migrénes, akkor a legfontosabb a pihenés. Elsötétített szobában fektessük le gyermekünket, az esetek jelentős részében gyógyszer adása sem szükséges. Természetesen, ha a fejfájás kifejezettebb, hányással jár, akkor fel kell keresni a gyermekorvost. Pszichés gondok esetén a lelki gondozás és a gyermekpszichológus segítsége nélkülözhetetlen.

Milyen természetes gyógymódok állnak a rendelkezésünkre?

A napirend megváltoztatása, illetve a táplálkozási és életmódbeli szokások is fontos szerepet játszanak a fejfájás megelőzésében és kezelésében. A rendszertelen étkezés, kevés folyadék fogyasztása is provokáló tényező. Migrénes rohamot válthatnak ki bizonyos ételek: a sajtok, a csokoládé, a füstölt húsok, a felvágottak és a szárított gyümölcsök. A kevés alvás és a „képernyőfüggőség” szerepe sem elhanyagolható. Törekedjünk arra, hogy gyermekünk minél kevesebbet üljön tévé, illetve számítógép előtt. Igyekezzünk nyugodt körülményeket teremteni otthon, és hagyjunk a gyereknek szabadidőt – békés környezetben. Ha lehet, minél többet tartózkodjunk a kicsivel friss levegőn. Nagyon fontos a gyermek életkorának megfelelő mennyiségű alvás is.

Milyen testtartás, speciális háttámla, asztalmagasság az optimális ahhoz, hogy a gyerekek minél kevesebbet görnyedjenek a házi feladat felett?

Az iskolába lépő, azaz hat-hét éves gyerekek esetében a standard asztalmagasság 60 cm. A szék magasságának meg kell egyeznie az asztallap magasságával. Az optimális magasságkülönbség körülbelül 25 cm. A megfelelő íróasztal véd a hát- és nyakproblémák ellen (a túl alacsony vagy túl magas íróasztal rossz testtartáshoz és hátfájáshoz vezethet). A kényelmes munkapozíció segít a gyerekeknek jobban koncentrálni. A szakértők azt tanácsolják, hogy az íróasztal magasságát úgy kell beállítani, hogy a gyermek karjai írás vagy olvasás közben körülbelül 90 fokos szögben legyenek, a felkarok párhuzamosak legyenek a padlóval, és a kezek kényelmesen meg tudjanak pihenni az asztal felületén. Ez segít biztosítani a vállak és a nyak semleges helyzetét, elősegíti az ergonómiai szempontból helyes üléshelyzetet. A gyerekszékek esetében az ülésmagasság, a háttámla, az ágyéki terület és az ülésmélység egyénileg állítható, a szék ezáltal alkalmazkodik a test ívéhez, és egészséges kényelmet és komfortot biztosít.

Milyen időközönként pihenjen a gyerek tanulás közben, és mivel töltse a pihenőidőt? (Nyújtás, torna, fekvés, sport szabad levegőn?)

Az agyunk akkor is dolgozik, amikor pihenünk, ezért a rövid szünetek fontos szerepet játszanak a tanulás folyamatában. Az ún. Pomodoro-módszer is jól működik nagyobbaknál: 25 perc tanulás + 5 perc szünet, 4 ilyen kör után jön egy hosszabb, kb. 20-30 perces pihenő. A rövid szüneteket használjunk ki nyújtásra (vállat, nyakat, hátat és karokat átmozgató gyakorlatok, pár guggolás, törzshajlítás), szellőztetésre, ivásra, egy kis járkálással serkentsük az agy vérellátását. Szemtorna: nézzen a gyermek az ablakon át a távolba, vagy váltogassa a fókuszt közelre és távolra (szemfáradás ellen). A hosszabb szünetek alkalmával iktassunk be kinti mozgást: séta, rövid sport (pl. labdázás, ugrókötelezés, bicikli), esetleg könnyű uzsonnát a friss levegőn, fekvést, relaxációt vagy rövid zenehallgatást – ami segíti az információk rögzülését. Érdemes kerülni a szünetek alatt a képernyőhasználatot (telefon, tablet, tévé), hiszen nem ad igazi mentális pihenést, illetve a túl hosszú, több mint 30 perces szünetek kizökkentenek a tanulási ritmusból.