Egyre gyakoribb az allergia – de van rá megoldás?

Jön a tavasz és az allergiaszezon. Mennyire gyakori a gyerekeknél az allergia? Kevésbé az, mint a felnőtteknél? 

Az allergia az immunrendszer fokozott/túlzott válaszreakciója egyes környezeti tényezőkre. Az allergiát okozó anyag több úton is bekerülhet a szervezetbe (belégzés során, táplálék elfogyasztásával, rovarcsípés által/bőrön át). Az allergénnel (antigén) való találkozást követően a szervezet antitesteket termel, melyek beindítják az immunrendszer sejtjeit (hisztamin és egyéb vegyi anyagok szabadulnak fel). Válaszreakcióként rövid időn belül testszerte különböző tünetek jelentkeznek (csalánkiütés, orrfolyás, hasmenés, a legsúlyosabb esetben pedig anafilaxia). 

A gyermekkori allergia előfordulása egyre gyakoribb, az utóbbi húsz évben 50%-kal nőtt az allergiások száma. Amennyiben a közeli hozzátartozók körében is előfordult allergia, a gyermeknek nagyobb esélye van a betegség kialakulására. A legtöbb esetben ételallergia jellemző, melyet főként a tojásfehérje, tej, szója, mogyoró, eper és halak fogyasztása okozhat. A gyermekkori allergia egy betegségcsoport, ide soroljuk többek között az ekcémát, az atópiás dermatitiszt, a szénanáthát és az asztmát is. 

Mely növények okozzák a legtöbb problémát a tavaszi, és melyek a nyári időszakban? 

A szezonális allergiás tünetekért a különböző növények virágporának (pollen) belégzése a felelős. Az enyhe telek miatt korábban virágzanak a növények, ezáltal az allergiaszezon is előbb indul. Tavasszal megnő a levegő pollenkoncentrációja, amely az allergiás nátha és allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit súlyosbítja. A pollentérképet megtekintve láthatjuk az egész éves pollenszórás adatait, és a pollenjelentéseket követve ismerhetjük az aktuális aktivitást. Tavasszal a fák (nyír, tölgy, fűz, jegenyefenyő, hárs) pollenjeit messzire juttatja a szél, kellemetlen tüneteket okozva az allergiásoknak. Nyáron (májustól szeptemberig) a fűpollen, a pázsitfűfélék közepes-magas koncentrációja jelenti a legnagyobb terhelést. A parlagfűszezon pedig augusztustól általában október közepéig tart – az időjárás függvényében akár tovább is. A gyomok pollenjére többnyire ősszel fordulnak elő allergiás reakciók. Párás körülmények között penészgomba jelenik meg a levegőben, száraz, meleg időben pedig a poratka súlyosbíthatja az érzékeny egyének tüneteit. 

Milyen tünetei vannak az allergiának a kisgyermekkorban? Hogyan ismerjük fel a betegséget? 

Szülőként fontos ismerni az allergia tüneteit és kezelését, illetve azt is, hogy vészhelyzet esetén mi a teendő. Első jelei sok esetben már csecsemőkorban megmutatkoznak, és megijeszthetik a szülőket. Gyakori jelenség a könnyező, kipirosodott, viszkető szem. Az allergiás náthát orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, könnyezés jellemzi. A nehézlégzés, légszomj, köhögés, mellkasi szorító érzés, fulladásérzés és sípoló kilégzés hátterében allergiás asztma állhat. Az ételallergiák esetén sokszor hasi fájdalom, haspuffadás, hányás és hasmenés jelentkezik. Lokális tünetek közé soroljuk a bőrkiütések, csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma megjelenését, melyek viszketéssel járnak. Az anafilaxiás roham az allergiás reakció legsúlyosabb esete, melynek tünetei között szerepelhet a vérnyomásesés, szapora pulzus, ájulás, hideg, verejtékes bőr, fulladás, légzésleállás.  

Mit tegyünk, ha gyermekünknek allergiás tünetei vannak? Azonnal forduljunk orvoshoz? 

Az allergia vizsgálatának menete függ a gyermek életkorától és a panaszok jellegétől. Az orvos vérvizsgálatot végez. Nagyobbaknál (2 éves kor felett) bőrpróba, Prick-teszt is végezhető. Fontos, hogy a szülő megtanulja felismerni és megfelelően kezelni az allergiás reakciót, szükség esetén pedig haladéktalanul orvosi segítséget kérjen. Az anafilaxiás reakció (allergiás reakció, amely ételallergiás, gyógyszerallergiás vagy rovarméregre allergiás gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhet) kezdődhet ártalmatlannak tűnő, enyhe jelekkel, viszont igazoltan allergiások esetében komolyan kell venni őket, nyomban orvoshoz fordulni, mivel gyorsan rosszabbodhatnak a tünetek. Anafilaxia esetén indokolt a kórházi ellátás és 24 órás orvosi megfigyelés. 

Hogyan és mivel történik a kezelés? Mi a menete? 

Az allergiás megbetegedések kezelése komplex folyamat. A mai kezelésekkel gyakran a tünetek kialakulása is megelőzhető. A kezelés módja az allergia fajtájától függ, és szakértő gyermekallergológus állítja össze az egyéni, személyre szabott terápiát (antihisztaminok, inhalációs szteroidok, immunterápia, súlyos esetben adrenalininjekció), figyelembe véve a konkrét allergéneket, a reakciók súlyosságát és a gyermek életmódját. 

Az allergén elkerülése és a tüneteket enyhítő gyógyszerek beadása esetén teljes értékű életet élhet a gyermek. Az allergia kiváltó okát allergén immunterápiával kezelhetjük, amely pozitív értelemben módosíthatja a betegség lefolyását.  

Előfordulhatnak szövődmények?  

Igen, főként ha figyelmen kívül hagyjuk a betegséget. A gyermekkori allergia tünetei befolyásolják a családok mindennapjait, súlyos esetben akár életveszélyesek is lehetnek. Az éjszakai orrdugulás alvászavart okozhat. A hosszan tartó tünetek maradandó elváltozásokat hozhatnak létre a légutakban, növelve pl. az asztma kockázatát. A krónikus nyálkahártya-gyulladás az arcüreg- és középfülgyulladáshoz járulhat hozzá, orrpolip kialakulása esetén pedig gyakran elkerülhetetlen a műtéti megoldás. A kezeletlen allergiás beteg fogékonyabbá válik a vírusos és bakteriális eredetű légúti betegségekre is. 

Van arra bármi esély, hogy a gyerek kinövi az allergiát? 

A kisgyermekkorban jelentkező ételallergiát a gyermekek többsége 3 éves korára kinövi. Az allergológussal való konzultációt követően otthoni vagy kórházi környezetben fokozatosan visszavezethetőek az adott allergének az étrendbe. Néhány ételallergiára viszont kevésbé jellemző, hogy kinőhető (földimogyoró, diófélék, halak, rák...). A gyermekkori pollenallergia néhány évre eltűnhet, vagy a tünetei enyhülhetnek, de egyénenként változóan visszatérhetnek a panaszok. Az asztma a hörgők fokozott érzékenységével, gyulladásával járó, krónikus légúti betegség. A gyermekkori enyhe tüneteket mutató asztmások nagy része megfelelő terápia mellett a serdülőkor közepére tünetmentes lehet, viszont akár hosszabb szünet után (10-20 év elteltével) is visszatérhet a légúti gyulladás.  

Segíthetjük valamilyen házi praktikával, természetes módszerrel a kezelést? 

Elsősorban ne tegyük ki  gyerekünket az allergia kialakulásának kockázatát növelő tényezőknek  (pl. környezeti tényezők, mint a cigarettafüst, levegőszennyezés, penészgombák spórái, poratkák). A napallergia, hidegallergia elkerülésének érdekében védjük a gyermek bőrét a környezeti hatásoktól. Kutya- és macskaallergia esetén a házi kedvencnek találjunk egy másik szerető otthont. Gyógyszerallergia gyanúja esetén időben figyelmeztessük a kezelőorvost bizonyos hatóanyagra való érzékenységről, és fokozott óvatossággal válogassuk meg, milyen orvosságot adunk be csemeténknek. Általánosan megfogalmazva: az allergiás reakciók elkerülése érdekében kerüljük az allergéneket – bizonyos élelmiszereket és egyéb allergiás reakciót okozó anyagokat. Életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak az allergia kordában tartásában: hippoallergén testápolási és tisztítótermékek, antiallergén takaró, matrac, huzat, rendszeres, alapos portalanítás, gyakori szellőztetés. Magas pollenkoncentráció esetén rövid ideig szellőztessünk, és használjunk párásítót. Szeles, meleg, száraz napokon maradjunk inkább bent, fűnyírás és gyomlálás után zuhanyozzunk le, mossunk hajat, cseréljünk ruhát (hogy megszabaduljunk a ránk tapadt pollenektől). Inkább éjszaka szellőztessük a lakást, ilyenkor kevesebb a levegőben a pollen, illetve használjunk pollenszűrőt. A ruhákat se szárítsuk a szabadban.