Lányoknál ritkább ez a fajta beszédhiba, inkább a fiúkat érinti
Bizonyára mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, hogy elakadt a szavunk, összegabalyodott a nyelvünk, nem sikerült jól megformálnunk a mondandónkat, és csak hebegtünk-habogtunk. Azok, akik gyermekként – a beszéd elsajátításának szakaszában – dadognak, ezeket a helyzeteket hatványozottan élik meg. Lányoknál ritkább ez a fajta beszédhiba, inkább a fiúkat érinti a dadogás: az arányokat tekintve 3:1 a fiúk javára.
S ha a jelenség, amelyet a szakemberek a „beszédfolyamatosság zavaraként” jellemeznek, fennáll még felnőttkorban is, az döntően befolyásolhatja az egyén mindennapjait.
A dadogással küzdő ember rendszerint visszahúzódik, tartózkodik a beszédtől, a kommunikációtól, hiszen gyakran kudarcként éli meg azt. Szélsőséges esetekben logofóbia – vagyis a beszédtől való félelem – is megjelenhet.
De van egy jó hírünk is! Szakember (logopédus) bevonásával jelentős javulás érhető el. Erre utal az a tény is, hogy míg a világon a gyermekek nagyjából öt százaléka dadog, addig felnőttkorra egy százalékra esik vissza ez az arány. Bizonyos egyedi esetekben spontán módon is elmúlhat az ilyen beszédzavar, de fontos, hogy a szülő ne féljen segítséget kérni, ha gyermeke dadog.
TUDTA?
VI. György brit király – II. Erzsébet királynő édesapja – gyerekkorától küzdött a dadogással. Egy kínos beszéde után szakember segítségét kérte, s ez a lépés hatalmas változást hozott az életében – erről szól A király beszéde című film.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. október 22-i számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.