Beváltja az időszakos böjt a hozzá fűzött reményeket?

2013-ban egy brit újságíró és egy orvos egy addig kevéssé ismert étrendi protokollt vezetett be a köztudatba. Az ötlet egyszerű volt: a hét két napján szinte semmit sem eszel — kevesebb mint 600 kalóriát, a hét többi részében pedig normálisan étkezel. 

A szerzők, Dr. Michael Mosley és Mimi Spencer azt állították, hogy ez a fajta diéta segíthet a zsírvesztésben, a 2-es típusú cukorbetegség visszafordításában, valamint az elme és a test öregedéssel összefüggő betegségeinek megelőzésében. Korai tanulmányok szerint az étrend egereknél rendkívüli előnyökkel járt, és a tudósok lelkesek voltak az emberi alkalmazás lehetőségeit illetően, írja a The New York Times.

Ez az egyszerű időszakos böjt (ma 5:2 diétaként ismert) nem volt az első, amely széles körben elterjedt, de nemzetközi szenzációvá vált. Ma már tucatnyi változata létezik, könyvekkel, alkalmazásokkal, viselhető eszközökkel és étrend-kiegészítőkkel támogatva. A talán legnépszerűbb változatban, a 16:8 diétában, a nap nagy részében böjtölsz, és csak egy nyolcórás időablakban étkezel. A módszer hívei azt állítják, hogy könnyebb betartani, mint a hagyományos diétákat, és nagyobb súlycsökkenést, valamint jobb anyagcsere-egészséget eredményez. A kutatók azonban egyre kiábrándultabbak. Ahogy egyre több tanulmány jelenik meg, nő a szakadék az időszakos böjtről szóló állítások és a mögöttük álló bizonyítékok között.

A hívek szerint az időszakos böjt nemcsak fogyást, hanem jobb anyagcsere-egészséget is eredményez. Kutatások kimutatták, hogy cukorbetegek kevesebb gyógyszert igényeltek a javuló inzulinérzékenység miatt, valamint hogy zsírmájban szenvedőknél csökkent a máj zsírtartalma. Egy németországi, a heidelbergi egyetemi kórházban végzett tanulmány szerint a cukorbetegséghez kapcsolódó vesebetegségben szenvedők állapota is javult egy ötnapos böjt után. Ezek az anyagcsere-előnyök azonban nagyjából megegyeznek azzal, amit bármely kalóriamegszorító, fogyást eredményező diétától várnánk, mondta Stephan Herzig kutató.

Több tanulmány arra is utal, hogy a böjt bizonyos formái akár árthatnak is az anyagcserének. Egy 2021-es tanulmány, amely az alternáló napos böjtöt hasonlította össze a hagyományos kalóriamegszorítással, azt találta, hogy mindkét csoport ugyanannyit fogyott - de a böjtölők jóval több izmot veszítettek, ami negatívan hat az anyagcserére.

Összességében a szakértők egyetértenek abban, hogy az időszakos böjt "túl van hájpolva". Nem csodaszer, nem hosszabbítja bizonyítottan az életet, és nem nyújt egyedülálló egészségügyi előnyöket. Ugyanakkor egyesek számára működőképes eszköz lehet a kalóriabevitel csökkentésére - de csak annyira hatékony, mint bármely más fenntartható étrend.