Élménypark, állatkert, ovis és iskolai táborok... De valljuk be, két hónap kicsit hosszú idő arra, hogy költséges programokkal fedjük le. Úgyhogy összeszedtünk pár ötletet, ami a munkába járás és a home office mellett is működhet. 6+1 tipp a hétre, mit csináljunk a kicsikkel nyáron, ha már mindent is kipróbáltunk.
Kiránduljunk... a lakhelyünkön!
Tényleg, mennyire ismerik a gyerekek a lakhelyeteket? Nem kell ahhoz költséges nyaralás, hogy felfedezzünk valami újat. Elő a (rajzolt vagy) Google-térképpel, és fedezzétek fel a közvetlen környezetetek nevezetességeit. Vagy csak azokat a helyeket, amelyek nektek, a családnak valamilyen szempontból fontosak.
Fotózzunk felhőket!
Soha többé nem látjuk őket pontosan ugyanilyennek, ráadásul nyáron úgy kell várni a felhő(cské)s napokat. Úgyhogy ha végre feltűnnek az égen, hajrá, menjünk, vadásszunk rájuk. Mobiltelefonja úgyis mindenkinek van, más meg nem is kell ehhez a programhoz. Fotózzuk le a felhőket, aztán keressünk formákat rajtuk. Este, hazatérve pedig próbáljunk címeket adni a képeknek. Jó játék... felnőtteknek is. De egy idő után függőséget okoz. Kipróbáltuk.
Készítsünk házi jégkrémet!
Nem kell hozzá más, csak friss gyümölcs és joghurt. Minden mehet a turmixgépbe, utána pedig a jégkrémformába, majd egyenesen a fagyasztóba. Mielőtt elfogyasztanánk, készítsünk róla ételfotókat (mostanában úgyis tele ilyesmivel az Instagram), de a kreatívabbak rajzolhatnak szakácskönyvet is.
Irány a vízpart!
Nem kell hozzá aquapark, élményfürdő, óriáscsúszda. Igyekezzetek minél több időt tölteni a vízparton. Gyűjtsetek köveket, aztán rajzoljatok rá képeket – a vonatkozó Bogyó és Babóca részt pedig elolvashatjátok hozzá közösen.
Olvassunk!
Bizony, olvasni nyáron, hőségben a legjobb. Amikor mozdulni se bírunk, csak punnyadunk a kanapén, kimenni nem szabad, a panelben meg olvad a tükör. Ilyenkor a legjobb óvatos mozdulatokkal (nehogy még ebbe is beleizzadjunk a kelleténél jobban) kinyitni egy könyvet, és olvasni. Kicsit kilépni a „van”-ból. Ha a kicsik nehezen bírnak megülni a mese végéig, válasszunk verseket. (Egy extra tipp: A bátrabb felnőttek Márquezzel is próbálkozhatnak, de én azért az izlandi irodalom híve vagyok ilyenkor. Egy stefánssoni tél vagy Térey János A Legkisebb Jégkorszaka csodákra képes a hőérzékelésünkkel.)
Kincskeresés, rajzverseny
Ha egy kicsit elviselhetőbb az időjárás, vagy esténként, rendezzetek a lakótelepen kincskeresést. Rejtsetek el pár dolgot, játékokat vagy akár üzeneteket, és keressétek meg kézzel rajzolt térkép alapján. Utána jöhet a rajzolás – krétával, betonra. És a várakozás, amikor végre elmossa egy hűsítő zápor a színeket, és kezdhetjük elölről az alkotást.
Becsüld meg a nyarat is, hiszen múlandó!
Mennyire sajnáljuk majd télen, ha a nyári napokban csak sóhajtozunk és szenvedünk – vártuk, mikor lesz már végre újra ovi, suli, tábor! Élvezzük ki a meleget, a hosszú nappalokat, várjuk a hullócsillagokat, csapkodjuk a vizet, szedjünk vadvirágokat, ragadjunk a gyümölcsöktől. Csupa klisé, tudjuk. De – bár közhelynek számít ez is – semmi sem tart örökké. Töltsük fel a fény- és reménykészletünket nyáron. Vegyük ki a nyárból, amit csak tudunk, főleg: az együttlétet.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.