A szemorvos tanácsa: Nézzünk minél többet távolba!

Mikor kell először elvinni a gyereket szemorvoshoz?
Ha hunyorog, kancsalít, fehér a pupillája, túl közelről nézi a tévét vagy a mesekönyveket, akkor minél előbb. Egyébként 3 éves korban ajánlott az első szemvizsgálat.

Melyek a leggyakoribb szembetegségek?
A leggyakoribbak a fénytörési hibák. Ide tartozik a rövidlátás, vagyis amikor a szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Ilyenkor a fénysugarak a retina előtt metszik egymást. Az a rövidlátó, aki nem hordja a szemüvegét, nem élesít, nem fókuszál. Ez a ciliáris izom elcsökevényesedését okozhatja. Mivel ennek az izomnak a csarnokvíz elfolyásában fontos szerepe van, elgyengülése a csarnokvíz halmozódását idézi elő a szemgolyóban, ami a szemnyomás emelkedéséhez, vagyis zöld hályog kialakulásához vezethet. Fontos, hogy a rövidlátó gyerekek mindig hordják a szemüvegüket, mert ha nem, az a dioptriájuk emelkedéséhez vezethet. Emellett nagyon fontos az is, hogy legalább napi két órát töltsenek a szabadban, természetes fénynél.

Az emberek tíz százaléka rövidlátó és mintegy fele távollátó. Mit  jelent a távollátás?
Távollátás esetén a szemgolyó túl rövid, így a szembe jutó fénysugarak az ideghártya éleslátásának helye mögött metszik egymást. Az asztigmatizmus vagy szemtengely-ferdülés azt jelenti, hogy a szaruhártya vagy a lencse nem szabályosan kerek, így a szembe érkező fénysugarak nem egy pontban metszik egymást.

Gyógyítható a kancsalság?
A kancsalság többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire az a jellemző, hogy a két szem tengelye nem párhuzamos, vagyis a két szem két különböző képet lát. A gyerekek agya ezen úgy segít, hogy a gyengébb szemből érkező képet kiszűri. Ezt amblyopiának, tompa látásnak nevezzük. A szemüveg korrigálja a fénytörési hibákat, és segít a szemek párhuzamos állásának fenntartásában, de súlyosabb esetekben a szemmozgató izmokat műtéttel kell helyreigazítani. Azok esetében, akik felnőttként váltak kancsallá, az agy már nem képes a korrekcióra, az érintettek kettős látásra panaszkodnak, amit leggyakrabban ideggyógyászati betegségek okoznak.

A makuladegeneráció önálló diagnózis, vagy más szembetegség következménye?
Különálló betegség. A szem ideghártyáját, közelebbről a sárgafoltot károsítja. Ez a terület az éleslátás helye, ahol a látósejtek pusztulása látásromlást, vakságot okoz. Kóros anyagcseretermékek rakódnak le a makula és az azt tápanyaggal ellátó érhártya között, ami rontja a látósejtek táp-anyagellátását, és az elhalásukhoz vezet. A rossz vérellátás miatt új erek képződnek. Sajnos ezek érfala törékeny, ezért bevérzések keletkezhetnek, amik nagy mértékű és tartós látásromláshoz vezetnek.

Mire kell ügyelniük azoknak, akik számítógépen dolgoznak, és naponta órákig a monitort nézik?
A képernyő lejjebb legyen, mint a tekintetük, legalább 40 cm távolságban üljenek a monitortól, és óránként tartsanak tízperces szünetet. Ilyenkor nézzenek távolba, például ki az ablakon. Szemünk egészsége érdekében naponta négy óránál többet nem lenne szabad képernyő előtt tölteni, de ezt kevesen tartják be.

Okozhat komoly problémát, ha valaki túl sokáig fókuszál közelre?
Közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik, a lencsét felfüggesztő rostok ellazulnak, és a szemlencse természetes rugalmasságánál fogva előredomborodik, törőereje fokozódik. Ha valaki sokat néz közelre, a folyamatos fókuszálás miatt ciriális görcs keletkezhet, ami szemfájdalmat és fejfájást okozhat. Nézzünk minél többet távolba, a világ nem a számítógép képernyőjét jelenti.

Ki lehet kezelni a gyerekkori rövid-látást?
Sajnos nem, csak korrigálni lehet. Az a cél, hogy 19-20 éves korig ne nagyon emelkedjen a dioptria, mert utána már nagy valószínűséggel nem fog. Tíz dioptria felett viszont már nem vezethet járművet az ember, és számos munkahelyre sem veszik fel. Szerencsére sok páciensemnél, akiket gyerekkoruk óta kezelek, sikerült elérni, hogy 19 éves korukig nem jutottak el a tíz dioptriás határig. Egy alacsony dioptriával felnőttkorban mégiscsak több mindent lehet kezdeni. Például lehet a szemet lézerrel műteni olyan esetben is, ha valaki nem viselhet a munkaköri beosztása miatt szemüveget.

Hány dioptriáig lehetséges a lézeres szemműtét?
Lehetséges magasabb dioptria esetében is, de mínusz hat dioptriáig és fiatalkorban optimális. Ötven év felett a tisztességes klinikákon el sem végzik, mert ha később szürke hályogja lesz az illetőnek, a tudomány mai állása szerint rendkívül nehéz bemérni a beültetendő lencse dioptriáját. 50 éves kor felett ezért inkább multifokális lencse beültetését ajánlják.

Mi a csúcs, hány dioptriáig juthat el egy beteg?
Van harminchárom dioptriás betegünk is, de a tizenhat dioptria egyáltalán nem ritkaság.

Ismerőseim körében az a tapasztalatom, hogy negyvenöt éven túl olvasáshoz már mindenki szemüveget visel. Mikor kezd romlani a szem?
Ez nagyon egyedi, függ attól, hogy milyen a szem alapvető fénytörése, de attól is, mit kell nézni, mi az ember foglalkozása. Sajnos egyre apróbbak a betűk, már az is sokat segítene, ha meg lenne határozva egyfajta kötelező betűméret, de erre nincs fogadókészség. Évekkel ezelőtt indítványoztuk ezt egy szemészeti kongresszuson, de senki nem is foglalkozott vele.

Időskorban törvényszerű a szürke hályog?
Nem törvényszerű, de elég gyakori. A szürke hályog a szemlencse lassú elszürkülésével járó betegség. Fájdalommentes, 65-75 éves korban a leggyakoribb. A fokozatos látásromlás miatt az érintett szinte nem is veszi észre, hogy rosszul lát. Van olyan típusa is, amikor a lencse magja duzzad, és átmenetileg javul a páciens közellátása, de előbb-utóbb eljut oda, hogy meg kell műteni. Szerencsére ma már nagyon biztonságosak ezek a műtétek, és jó eredménnyel járnak. Nemcsak a konkrét látás, de a lelkiállapot terén is, mert a szürke hályog miatt fakóbbnak, szomorúbbnak látják a környezetüket, és a betegek kezdenek depresszióssá válni. A műtét után szinte kinyílik számukra a világ, és a közérzetük is jobb lesz.

Zöld hályog előfordul még?
Sajnos a gyakoribb szembetegségek közé tartozik. A látóideg idegrostjainak fokozatos elhalását jelenti, aminek leggyakoribb oka a magas szemnyomás. Lehet elsődleges, okozhatják más szembetegségek, balesetek, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy a pajzsmirigy betegségei. Manapság már a szemnyomás csökkentésére sokfajta szemcsepp áll rendelkezésre. A látóideg rostjainak védelmére nálunk is elérhető a citikolin. Ha a látóideg még nem halt el, akkor a már nem működő idegrostjainak regenerálására a SAVIR-terápia ajánlott, amit már Szlovákiában is alkalmaznak. A szelektív lézer-trabekuloplasztika segítségével szemcseppek nélkül is tartósan csökkenthetjük a szemnyomást.

Milyen más betegségeknek lehetnek a szemre vonatkozóan komoly szövődményei?
Magas vérnyomás, cukorbetegség, a pajzsmirigy betegségei, autoimmun betegségek, mint például a reumatizmus, ideggyógyászati betegségek, különböző fertőző betegségek, mint a toxoplazma, toxocara, borelia, herpeszvírus stb. Ilyen megbetegedések esetében félévente ajánlott a kontroll. Magas szemnyomást okozhat szívelégtelenség és cukorbetegség is, ezért a betegeket mindig elküldöm belgyógyászhoz. Mivel a diabetológusok rendszeresen küldik szemvizsgálatra a cukorbetegeket, a retina elváltozásait időben észre lehet venni. Így a mai kezelési módszerek segítségével a látásromlás tartósan megakadályozható. A már említett fertőző és autoimmun betegségek komoly belső szemgyulladásokat okozhatnak, ami a retina károsodása miatt tartós vaksághoz vezethet.

A szemüveget viselőknek milyen gyakran ajánlott ellenőriztetni, megfelelő-e még a dioptria?
Gyerekeknek félévente, felnőtteknek évente. Ilyenkor kikérdezzük a beteget, hogyan lát, bemérjük a fénytörést, olvastatjuk közelre és távolra, megmérjük a szemnyomását, majd csöpögtetés után újra fénytörést és szemnyomást is mérünk. Megvizsgáljuk a szem elülső szegmensét: szemhéjat, kötőhártyát, pupillát, szaruhártyát, szemlencsét, üvegtestet. Ezután a szemfenék vizsgálata következik: retina, látóideg, makula. Ha a makulán vagy a látóidegen valami nem tetszik, akkor még optikai koherens tomográfia vizsgálatot, vagyis szem CT-t is végzünk, ez már teljes képet nyújt a látóidegről és a retina mind a tíz rétegéről.

Más szemüveg ajánlott azoknak, akik számítógépes munkát végeznek?
Ha több órát töltünk a képernyő előtt, érdemes olyan szemüveget viselni, ami nemcsak az UV-sugárzást szűri, hanem a kék fényt is. Szerencsére a kék fény szűrésére már egyre jobb lencsék kaphatók.

Hogyan kell helyesen tisztítani a szemüveget?
Folyó víz alatt mosogatószerrel, utána mikroszálas kendővel kell megtörölni. Papír zsebkendővel vagy a pulóverünkkel tilos törölgetni. A vásárolható impregnált papír alapú szemüvegtörlő kifejezetten káros, mivel megkaparja a lencsét. A szemüveget mindig két kézzel kell levenni, mert ha egy kézzel vesszük le, akkor a szár gyorsan letörhet. Sose tegyük a zsebünkbe vagy tok nélkül a táskánkba, mert eltörhet.

Mit okozhat, ha valaki hosszú ideig nem jó szemüveget visel?
Elsősorban fáj a feje, rosszul lát, esetleg a munkahelyi feladatait sem tudja maradéktalanul ellátni. A gyerek iskolai előmenetele is függhet attól, látja-e, mi van a táblán, milyen gyorsan tudja elolvasni és megoldani a feladatot.

Itt a tavasz, egyre vakítóbban fog sütni a nap. Hogyan válasszunk jó napszemüveget?
Manapság már törvény írja elő, hogy minden napszemüveg szűrje az ultraibolya sugárzást. A jobb látás érdekében viszont vegyünk polarizált lencséjű napszemüveget, ami kiszűri a kápráztató, horizontálisan rezgő fénysugarakat is. Ezek a lencsék nemcsak az UV-sugarakat szűrik, de élesebb látást is biztosítanak. Horgászok is szeretik, mivel kiszűrik a vízfelületről visszaverődő fénysugarakat, így jobban látják a halakat a vízben. Az is fontos, hogy a napszemüveg jól takarjon, mellette nem szűrt fény ne jusson a szembe.

Mit nevezne korunk szembetegségének?
Mivel korunkban a jó látásminőség egyre fontosabb, ezért minden betegség, ami rontja a látást, hatványozottan rontja a beteg életminőségét és érvényesülését a társadalomban.

Az orvostudomány jövőjét sokan a génterápiában látják. Ez a szemészetre is igaz?
Egyértelműen. A tapetoretinális degenerációra, ami egy örökletes betegség, és felnőttkorra teljes vakságot okoz, már létezik génterápia, és egyre több gént fedeznek fel a szürke hályog, zöld hályog hátterében is. A személyre szabott orvoslás lesz a jövő a szemészetben is, ezért is vagyok már nyolc éve tagja a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaságnak. Nagyon örülök, hogy a társaság tapasztalt hazai tagjai mellett több fiatal kutatóorvos is visszajött Magyarországra, többek között szemészek is, akiknek kutatási eredményeit a társaság kongresszusain ismerhetem meg, és mindennapi praxisomban hasznosíthatom.