Az ajándékok kiválasztása és beszerzése néha nem egyszerű. Lássuk azt a három klasszikust, amelynek szinte soha, senki nem örül igazán – legfeljebb nagyon udvariasan.
1. A teljesen személytelen meglepetés, avagy „ez akárkié lehetne”
Ez az ajándék rendszerint egy dísztárgy, amelyről nem tudjuk eldönteni, modern-e vagy csak nagyon bátor, és amelynek funkciója annyiban merül ki, hogy „valahova le lehet tenni”. Egy motivációs idézettel ellátott bögre, egy aranyszínű, de semmitmondó dekor vagy egy tárgy, amelyről az ajándékozott az első pillanatban érzi: ez nem neki szól, hanem a helyzetnek. Az ilyen meglepetés a karácsony svájci bicskája: bárkinek odaadható, ezért végül senkinek sem igazán jó. Sorsa általában egy polc felső szeglete, ahol csendben kivárja, hogy jövőre továbbajándékozzák.
2. A túlzottan praktikus ajándék, amely titokban nevelő célzatú
Felmosó, konyharuha, tisztítószer-csomag – mindegyik hasznos, csak éppen nem karácsonyi értelemben. Ezek az ajándékok rendszerint azt az érzést keltik, mintha a Jézuska egy gyors bevásárlást is elintézett volna. Különösen kényes terep ez családon belül, ahol egy ilyen meglepetés könnyedén üzenetté válik. Az ajándékozott ilyenkor mosolyog, megköszöni, majd fejben kiszámolja, hogy ezt a dolgot amúgy is megvette volna januárban, csak akkor nem kellett volna hozzá karácsonyi csomagolópapír.
3. Az ajándék, ami valójában kötelezettség
Egy tanfolyam, egy bérlet, egy élményprogram, amelyhez idő, energia és lelkesedés szükséges – lehetőleg mind egyszerre. Az ilyen ajándék a karácsonyi meglepetések passzív-agresszív változata: „örülhetsz neki, majd egyszer, ha lesz rá időd”. Az ajándékozott ilyenkor már kibontáskor sejti, hogy az ajándék helye egy fiók lesz, ahol a kupon csendesen lejár.
Karácsonyi tanulság
Az ajándék akkor jó, ha személyes. Karácsonykor az ember nem tárgyat vár, hanem figyelmet, mosolyt, egy apró jelet arra, hogy valóban gondoltak rá.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.