A vénák legnagyobb ellensége a hosszú ülés és állás

venak k

Bizonyos kor felett a népesség 60-70 százalékának visszértágulatai vannak. Mi a szerepük a visszereknek, s egyáltalán szükségünk van-e rájuk? Mi a különbség a visszerek és visszértágulatok között? Kérdéseinkre dr. Zsemlye Zsolt sebész, mellkas- és érsebész válaszol.

Annyit mindenképpen fontos tudni, hogy a verőerek a vért a végtagokba szállítják, a visszerek pedig a szövetekből, az izmokból irányítják vissza a szívbe. Ez az alsó végtagok keringése. A visszértágulat már kóros elváltozás az érfalon: a vénák kitágulnak – ez a krónikus vénás elégtelenség, aminek hat stádiuma van. A szubjektív és objektív kórkép alapján állapítja meg az orvos, melyik stádiumról van szó. A visszértágulat már betegség.

Kevesen tudják, hogy mennyire ártalmas, ha valaki keresztbe tett lábbal ül...

A keresztbe tett láb csak egy része annak, ami árt a vénáknak. A hosszú ülés vagy az állás is ide sorolható. A gravitációt leküzdve kell a vért visszajuttatni az alsó végtagokból a szívbe. Elsősorban az európai és észak-amerikai népesség körében gyakori a vénás elégtelenség.

Találkozott már doktor úr olyan beteggel, akinek alapos kivizsgálás után is teljesen rendben találta a visszereit?

Nagyon kevés ilyen beteg van, de előfordul, hogy valakinek még egészségesek az erei, nem találni rajtuk sem klinikai vizsgálattal, sem ultrahanggal semmilyen elváltozást. Bizonyos kor után viszont, amikor a szövetek elöregszenek, már egyre gyakoribb ez a betegség.

Sokan mondják: amikor nézegetik a lábukat, látják a kék ereket, nem „fodrosak”, csak jól láthatóak. Ez már visszértágulatnak tekinthető?

Attól függ, hogy milyen alkatról van szó. Egy vékony betegnek, akinek szervezete kevés zsírt tartalmaz, a bőre vékony, jobban láthatók az erek. Ebben az esetben ultrahangos kivizsgálást kell végezni. Azzal már meg tudjuk állapítani, hogy az alsó vénák billentyűi jól zárnak-e. Ha állva vizsgáljuk ki a beteget ultrahanggal, látjuk, hogy a vér normálisan folyik-e vissza a szív felé, vagy esetleg a vénák felé halad. Ilyenkor a billentyűk nem működnek, nem zárnak jól, s a vér visszakerül az alsó végtagokba.

Köztudott, hogy a kevés mozgás nagyban hozzájárul a visszértágulatok kialakulásához. Milyen tényezők játszanak még közre?

Az elsődleges visszértágulat kialakulásában nagy szerepet játszik a genetika, az öröklött hajlam, ezt születésünkkor magunkkal hozzuk. Ilyenkor gyengébb az érfal, de a külső körülmények is elősegítik kialakulásukat, például az, hogy milyen életmódot folytatunk, s milyen más diagnózisaink vannak.

A hajdinától állítólag erősebbekké válnak az érfalak, és nem alakul ki visszértágulat. Van erre bizonyíték?

Ez mostanában nagyon divatos téma, sok vizsgálat folyik róla, de még nemigen tudjuk megítélni, hogy igaz-e az állítás. Sok növényi eredetű szert – például szőlőmagkivonatot – ajánlottak már az érfalak megerősítésére, de igazából nem tudjuk megakadályozni a betegség kialakulását. Inkább csak kiegészítő hatása van az említett készítményeknek. Én nem tudok a hajdina érerősítő hatásáról. Táplálkozással semmiképpen sem lehet gyógyítani a visszértágulatot. A megelőzés szempontjából inkább a kompressziós harisnyát említeném sportoláskor, gyalogláskor, hosszú üléskor, álláskor. Bizonyos tevékenységeknél van értelme a harisnyának, például hoszszú repülőútkor mindenképpen ajánlott a viselése, mert javítja az alsó végtagok vérkeringését.

Ezek szerint bizonyos sportokat nem is szabad végezni azoknak, akiknek gyenge az érfaluk...

Főleg azokra a sportokra vonatkozik ez, ahol erős fizikai megterhelés éri a lábat, például ha valaki súlyokat emel. Ilyenkor a hasüregben nagy nyomás keletkezik, ami a kismedencén keresztül átjut az alsó végtagok vénáiba. A kompressziós harisnya viselése mindenképpen ajánlott. Elsősorban azok a mozgásformák hasznosak, amelyek során jól működik az izompumpa. Megemlíthetném a futást, a gyaloglást, a kerékpározást, az úszást.

Néhány évvel ezelőtt csak a hagyományos műtét létezett, amikor az ember hosszú időre munkaképtelenné vált. Milyen kíméletesebb módszerek vannak most?

Ismeretes, hogy a hagyományos érműtét altatással, vágással jár. Lényegesen modernebb módszer a lézeres termikus abbláció, amit helyi érzéstelenítéssel végzünk. A beavatkozás után azonnal hazamehet a beteg, a felépülés is gyorsabb. Sajnos nálunk ezt a lézeres beavatkozást a biztosítók nem fizetik meg. A két magánbiztosító bizonyos összeggel hozzájárul, de a teljes összeget nem téríti meg.

Mi a véleménye az úgynevezett szklerotizációról, aminek a lényege, hogy speciális folyadékot fecskendeznek az érbe, ami gyulladást vált ki és az ér elzáródik. Manapság is használható ez a módszer?

Az ultrahangos kivizsgálás alapján egytől hatig terjedő osztályba soroljuk a beteget, majd eldöntjük, hogy milyen kezelést kap: kompressziós kiegészítő kezelést, szklerotizációt, esetleg műtétet javaslunk, ami lehet hagyományos vagy lézeres. Tehát a szklerotizációnak is megvan a maga helye a visszértágulat kezelésében, de csak bizonyos betegeknél alkalmazható, ott, ahol nem kimondottan visszértágulatokról, hanem seprűerekről van szó. Vannak betegeim, akik több beavatkozáson vannak túl. Ha valaki hajlamos a visszértágulatokra, a beavatkozás után újak alakulhatnak ki. Ha az orvos nem jól választja meg a gyógymódot, általában az eredmény sem jó.

Mi az, ami tilos annak, aki hajlamos a visszértágulat kialakulására?

Elsősorban a hosszú állást és ülést említeném, de a meleg is árt az ereknek, tágítja őket. Nyáron érfalerősítő étrend-kiegészítőt szoktam javasolni, ami javítja a vér és a nyirokfolyadék keringését, és persze a kompressziós harisnya viselését.

A gyógyszertárakban gazdag a kínálat a visszértágulatok okozta panaszok enyhítésére. Valóban mindegyik hatásos?

Tényleg nagy a kínálat ilyen készítményekből. Évtizedek óta van forgalomban egy gyógyszer, amelyről bebizonyosodott, hogy hőségben, amikor az ember nem visel harisnyát, segít feszesen tartani az érfalakat. A különböző géleknek, krémeknek akkor van értelmük, ha trombózis alakul ki, vagy ha begyullad a visszértágulat. Napi szintű használatuknak nem nagyon látom értelmét.

Van-e összefüggés a visszértágulat és az aranyér vagy a szívpanaszok között?

A szívproblémákat nem hoznám összefüggésbe a visszértágulatokkal, de az aranyérrel igen. Az aranyér tulajdonképpen vérpangás, csak egy másik érrendszerben, amit az erek telítettsége okoz.

Ha rangsorolni kellene a vénás elégtelenség okozta szövődményeket, az első helyen egyértelműen a lábszárfekély állna... 

Valóban. Ám még mielőtt a lábszárfekélyre térnék, szólni kell a kevésbé veszélyes visszérgyulladásról. Ez néha hőemelkedéssel, lázzal jár, megduzzad, kivörösödik az ér, bizonyos érszakasz kemény, fájdalmas. A felületes trombózis könnyen kezelhető, de mélyvénás trombózis esetén már nehezebb a kezelés, több hónapos anti-koaguláns kezelést és rendszeres ellenőrzést igényel. A vérrög leszakadhat, bekerülhet a keringésbe, és akár életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat. Visszatérve a lábszárfekélyre: ha a lábszáron megjelenik egy seb, nem biztos, hogy ennek vénás elégtelenség az oka. Az ilyen betegek rendszerint a bőrgyógyászhoz járnak, ahol nem igazán tudják pontosan diagnosztizálni a bajt. A kiváltó okot kell megtalálni. Ha érbetegség váltotta ki, akkor az ereket kell kezelni. Előfordul, hogy a beteg évekig jár bőrgyógyászhoz, de az eredmény csaknem a nullával egyenlő.

Sokan úgy gondolják, hogy csak akkor betegek az erek, ha láthatóak, ha „fodrosak”. Ám vannak sokkal súlyosabb mélyvénás problémák, amelyek nem látszanak. Ezekre hogyan lehet fényt deríteni?

Az alap az ultrahangos kivizsgálás. Viszonylag egyszerű elvégezni, persze csak annak, aki ért hozzá. Ma már eléggé hozzáférhető, sok rendelőben van ilyen készülék, sőt már hordozható ultrahangos berendezés is létezik. A körzeti orvosoknak is lehetne, csak ahhoz egy tanfolyamot kellene elvégezniük. Nagyon hasznos kivizsgálás, mert megmutatja, hogy milyen állapotban van a vénás rendszer. A mélyvénákat szabad szemmel nem látjuk, de az ultrahang „belát” az izmok és az inak közé is. Látja az egész érrendszert, látja, hogy átjárható-e, nincs-e dugulás, látja, hogyan működnek a billentyűk. A leggyakoribb tünet az esti fájdalom, a dagadt láb, de tudni kell, hogy lábdagadás más diagnózistól is lehet. Ezért olyan fontos az ultrahangos vizsgálat, ha a beteg az említett tüneteket tapasztalja.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?