Terítéken a Scooter

Az öt platina- és 22 aranylemezzel büszkélkedő, 1994-ben alakult hamburgi Scooter trió a legnépszerűbb európai slágerlistás zenekarok közé verekedte be magát fennállásának hét éve alatt, és több lemezt ad el, mint bármelyik dance- és technozenekar valaha is tette. Az 1994 novemberében a Hyper, Hyper című gigaslágerrel startoló technojárgánynak (mivel a scooter szó valami hasonlót jelent) csaknem 750 ezer lemeze talált gazdára a német nyelvterületen ebből a ma már legendásnak számító opuszból. H.P. Baxxter, az 1966. március 16-án született frontember jó értelemben vett legenda. A zenekarban ő a felelős az új koncepciók kidolgozásának, és a határidők betartásának, míg társai véget nem érően görnyednek szintetizátoruk kijelzője fölött. Egyszóval igazi véreskezű projektmenedzser. De egyértelműen kiabáló stílusa teszi őt a színpad kultuszfigurájává. „Nem a szavak jelentése érdekel, hanem a szöveg fonetikája, melynek támogatnia kell a ritmust“ – vallja. Kiadója szerint ezt a hangosbemondós technikát az eltelt idő alatt H.P. annyira tökéletesre csiszolta, hogy a színpadon leginkább energikusságával őrjíti meg a rajongóikat.

A ‘80-as évek elejétől zenéket készítő Rick Jordan (született: 1962. január 1-jén) pályája igencsak egybekapcsolódott H. P.-ével. AZ első ok: rokoni szál köti össze őket, unokatestvérek. A második: mindketten a szerény sikereket elérő, az apácákat favorizáló Celebrate the Nunn nevű hannoveri new wave zenekarban játszottak. A banda feloszlása után másfél évre azonban elváltak útjaik. Baxxter Hamburgba költözött, és egy lemezcégnél vállalt munkát, míg Rick klasszikus zongoraleckéket vett, de nem maradt hűtlen az elektronikus zenéhez sem, hiszen ezzel párhuzamosan hangmérnöknek tanult, és felépítette saját házi stúdióját. Mind a mai napig ők maguk írják és veszik fel valamennyi dalukat. 1994-re tehát adottak voltak a feltételek a Scooter létrehozására. A hirtelenszőke H.P. Baxxternek, Rick Jordannek és Ferris Buellernek (született: 1971. szeptember 29-én, Hamburg) sikerült az évek során egyik listavezető dalt a másik után produkálnia, és megtartani állandó, 250 ezer fős rajongótáborát. 1998 nyara azonban fordulópont volt a Scooter életében. Ferris szólókarrierjére hivatkozva kilépett a csapatból. Azóta bebizonyosodott, rossz lóra tett, hiszen néhány sikertelen kislemezen kívül eddig nem sokat hallhattunk róla. Az ő pótlására Alex Coon, a zenekar addigi stúdióasszisztense érkezett, aki tökéletesen beleillett az addigi koncepcióba. Amikor Rick Jordan a hamburgi Kontor Clubban egy izzasztó szombat éjjel megkérdezte őt, hogy volna-e kedve beszállni minden idők legsikeresebb dance/techno csapatába, nem kellett kétszer meggondolnia. A fiatal DJ-nek (született: 1975. március 23-án) nem volt újdonság a dolog, hiszen egyszer már helyettesítette a sérült Ricket egy szilveszter esti bulin, és a dolgot saját bevallása szerint már akkor nagyon élvezte. Persze tőle addig sem volt idegen a szereplés, hiszen évekig dolgozott progresszívhouse lemezlovasként egy hamburgi klubban, ahol Jens Thele (milyen kicsi a világ!) fedezte fel és ajánlott neki szerződést. A Scooterben egyébként Axel feladata a közönségkapcsolatok ápolása, illetve mint egykori lemezlovasra rá hárul a zenék klubhangzásának kialakítása is. Nyilatkozatuk szerint zenéjük olyan ma népszerű stílusok elemeit ötvözi, mint a happyrave, a trance, a hardcore és a breakbeat. Eddig hét nagylemezük jelent meg, amelyek egyenként is több mint 500 ezer példányban keltek el világszerte. Jens Thele producer irányításával a hármas fogat hét év alatt nyolc nagylemezt, 19 maxi single-t és egy dupla válogatásalbumot (Rough and Tough and Dangerous) produkált. Legutóbb 2000 őszén Sheffield című korongjukkal hozták lázba rajongóikat. *