Archívum

„Szigorú szeretettel nevelni”

Már a lénártfalvai orvosi rendelői váróban jól hallani a betegei által csak rimaszécsi doktor bácsinak hívott Dušan Rybár gyermekorvos jellegzetes, érces hangját. Ide beszéltünk meg találkozót. Aznapi utolsó kis páciense szerencsére nem beteg, csak az esedékes szűrővizsgálatra érkezett.
Vasárnap

2015. május 16. 01:26

A rimaszécsi doktor bácsi, akinek 70 évesen sem büntetés a munka

 

 A doktor bácsi azért felír valami kis vitamint, majd megbeszéli az anyukával, hogy a közeljövőben milyen oltásokra vagy egyéb vizsgálatokra lehet szükség. Dušan Rybár 1969 óta a gyógyításnak szenteli életét, idén hetvenéves lesz, és sajnos nem tud maga helyett utánpótlást találni a rimaszécsi gyermekorvosi körzetbe. „Kénytelen vagyok addig húzni, míg nem akad valaki, de nem lesz könnyű: ez itt nehéz terep” – mondja mosolyogva.

 

Lágerek, partizánok, és némi szerencse

Anyai nagyapja rimaszécsi születésű volt. „A nagyanyám itt élt, és sajnos, egészen fiatalon halt meg tuberkulózisban. Az özvegy nagypapa, aki kereskedelmi utazó volt, lányai egzisztenciájára gondolva jó iskolákba, Brünnbe küldte őket. Onnan édesanyám Kassára került, majd az érettségi után Prágába a Károly Egyetem orvosi karára jelentkezett. Sajnos azt a tervet, hogy orvos lesz, átírta a történelem.” 1939-ben a zsidótörvények életbe lépése után egyedüli élő rokonaihoz, a nagybácsihoz költözött Csacára. Hónapokat töltött Illaván internálótáborban, aztán 1939-ben állandó rendőri felügyelet alatt kellett élnie. „A család arizált pékségében dolgozott, könyvelt vagy kisegített. Itt ismerkedett meg édesapámmal, aki szintén zsidó származású volt, és állatorvosként praktizált Csaca környékén. Neki hét testvére pusztult el Auschwitz lágereiben.” Zsidó származásúak voltak, de a doktor úr tudomása szerint nem voltak aktívan hitgyakorló zsidók. „Apámat a szakmája mentette meg annak idején a munkaszolgálattól. Akkorian a hadseregben még rengeteg ló volt, és az élelmezésben, állatok rekvirálásakor is szükség volt állatorvosokra, így maradt életben. 1944 augusztusában a szüleim azonnal jelentkeztek a szlovák nemzeti felkelés adminisztrációjánál, és aktívan részt vettek a felkelésben. Édesapám tudásával és fegyverrel is, édesanyám pedig összekötő, ápoló, élelmiszer- és gyógyszer-ellátmányozó volt a Jegorov Partizánbrigádban. A felkelés bukását Breznóbánya környéki bunkerekben élték túl” – meséli Dušan Rybár, aki a béke első évében, 1945-ben Pozsonyban született, majd 1950-ig Ipolyságon gyerekeskedett. Akkor még csak magyarul tudott. Innen Rózsahegyre került alapiskolába, és ott – ma már nevetve meséli – már az első napon alapos verést kapott iskolatársaitól a magyarsága miatt. Aztán hamar megtanult szlovákul, s mint az ilyen esetekben gyakori, majdnem elfelejtette anyanyelvét. 1951-ben az első nyári vakációra hazatérve Ipolyságra, már szinte alig tudott magyarul. Kicsi korától jól tanult; sokáig érdekelte a történelem és földrajz, a tanítói pálya meg az orvosi hivatás egyszerre. Aztán a gyógyítás mellett döntött. Első nekifutásra elutasították, mert nem volt elég jó káder. Így egy évig munkásként dolgozott, hogy káderlapja megfeleljen az akkori politikai elvárásoknak. „Amikor érettségikor mégis az orvosi pályát választottam, tulajdonképpen édesanyám álmát is valóra váltottam. Kezdettől fogva a gyermekorvosi pálya lebegett a szemem előtt” – mondja.

 

Neki nem büntetés a munka

Kicsit a véletlennek is köszönhető, hogy Rimaszombatba és környékére került. Egyetemi évei alatt aktívan kosárlabdázott, s amikor egy ösztöndíj elnyerésével Rimaszombatba került mint kezdő orvos, volt egyetemi oktatója azt mondta neki, hogy nehéz terepet kap, részben a nyelv, részben a közeg miatt is, és el se tudja képzelni, mit kezd ott majd magával a fiatal kolléga, kedvenc sportja, a kosárlabda nélkül. Amikor évekkel később találkoztak, a tanár meglepve tapasztalta, hogy Dušan Rybár kitartott a helyén, s abban a környezetben sem érzi büntetésnek a munkát. 1972-ben kezdett el dolgozni az akkoriban bő százezres lélekszámú járást ellátó rimaszombati járási kórházban. Bár gyermekorvosként végzett, más beosztásokban is dolgozott. „Akkoriban hiány volt orvosokból, rengeteget dolgoztunk, sok volt az ügyelet, teljesen más volt még a műszerezettség. A diagnózis megállapítása csak a betegség látható, tapasztalható tünetei alapján volt lehetséges. Gyors és jó diagnosztának kellett lenni, hogy a lehető leghamarabb kezelni lehessen a beteget. 1980-ban kerültem Rimaszécsre, vagyis 35 éve. Ma már van olyan család, amelynek a harmadik nemzedékét gyógyítom gyermekorvosként. Már szívesen nyugdíjba mennék, s meg is tehetném koromnál fogva, de egyelőre nem találtam meg az utódom. Ide erős egyéniség kell, empatikus, de szigorú. Tényleg nehéz terep, de én megszoktam már, és tudom kezelni a helyzetet” – mondja. A kérdésemre, hogy miért is maradt itt, miért nem vállalt máshol jobb, nyugalmasabb körzetet, az a kézenfekvő válasza, hogy az elesetteknek kétszeresen szükségük van segítségre, őt pedig orvosi esküje kötelezi.

 

Mindennapok egy nehéz terepen

Rimaszécsen jelenleg mintegy kétezren élnek, túlnyomórészt romák, és sokan vannak köztük a halmozottan hátrányos helyzetűek. A lakhatási körülményekkel, a higiéniával még mindig sok családnál gondok vannak, a térségben még van mit tenni a felzárkóztatásért. A nevelés, a megelőzés itt kiemelten fontos. Rybár doktor is hangsúlyozza, hogy a problémák az emberek mentalitásából erednek. „Tessék kérem elképzelni, hogy naponta előfordul az, hogy egy lány 14 évesen megszökik otthonról, és rövid időn belül teherbe esik. De miért is? Mert ha nem így tenne, akkor a környezete megszólná, sőt meddőnek nevezné, ami a cigányság körében elég komoly bélyegnek számít. Én az UNICEF szlovákiai szervezetének is tagja vagyok, és ezekre a gondokra szeretném felhívni a figyelmet.” Szerinte a szigorú szeretettel való nevelés, a felvilágosítás, a megelőzés lehet az egyedüli gyógyír az ilyesféle problémákra, de ez nehéz, sok évtizeden át tartó munka, amelyben elég gyakori a kudarcélmény. Jelenleg mintegy ezernégyszáz kis páciense van. 92 százalékuk roma származású. „Magáért beszél az a tény, hogy a körzetemben tavaly született 76 gyermek közül négyen származnak nem roma családból. A hátrányos helyzetű gyerekek megkülönböztetett figyelmet igényelnek. Náluk sokkal fontosabb például az oltások rendszeressége, a megelőzés, az állandó kapcsolattartás, mint másoknál. Egyre nagyobb szükség van arra a munkára, amelyet én is végzek, a szociális pediátriára” – hangsúlyozza Rybár doktor.

A rimaszécsi doktor bácsi, aki kedvesen szigorú, rekedtes hangon hol szlovákul, hol magyarul szól betegihez, kis közösségének egyik motorja. Orvosként, az UNICEF szlovákiai szervezetének aktív tagjaként és közéleti emberként is, hiszen soha nem volt számára közömbös Gömör és az ott élők sorsa. Soha nem tartotta büntetésnek sem a munkát, sem a helyet, környezetet, a „nehéz terepet”, ahová sorsa rendelte. Ez volna a titka? 

 

Kötődés az ősökhöz

Dušan Rybárt nemcsak gyermekorvosként, hanem a zsidó kultúra és hagyományok ápolójaként is sokan ismerik. Ő vezeti a rimaszombati hitközséget, szervezi a rendezvényeket, megemlékezéseket, hagyományos ünnepi alkalmakat, és ő az izraelita temető gondnoka is. Rimaszécsen – abban az izraelita temetőben, ahol Radnóti Miklós nagyszülei is nyugszanak – éppen mostanában sikerült felújíttatnia a régi ravatalozót, de a rimaszombati temető kaszáltatása, düledező sírkövek helyreállítatása is az ő gondja. Szülei soha nem voltak hitüket aktívan gyakorló zsidók, ő mégis azt gondolja, hogy a hagyományokat meg kell őrizni.

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Muzsla

Minőségi muzslai bor készítésére törekednek

Sulík Fico

Elmarad a Sulík leváltását célzó rendkívüli parlamenti ülés

iskola

Idegen nyelvként oktatják a szlovákot a magyar iskolákban

Átadták az M30-as autópálya Tornyosnémetiig tartó szakaszát

Átadták az M30-as autópálya Tornyosnémetiig tartó szakaszát

Közvélemény-kutatást jelentett be Dézsi: megkérdezik a győrieket a parkolásról

Közvélemény-kutatást jelentett be Dézsi: megkérdezik a győrieket a parkolásról

infektológ

VIDEÓ: A járványbizottság egyik tagja maszk nélkül ropta egy piros járásban tartott bulin

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.