SZERELMES LEVELEK

Bálint-napi felhívásunkra annyian vallottak nyilvánosan szerelmet kedvesüknek, hogy épp elég gondot jelentett a válogatás. Sorrendet végül nem határoztunk meg. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a legszebb emberi érzés közvetítői lehetünk ez alkalommal is. És mint mindig, most is a hölgyek a bátrabbak, a beszédesebbek, a kezdeményezőbbek!

Szia, drága Zoli!
Nem is tudom, hogy kezdjem, vajon mit ír le remegő kezem. Sok idő telt el, mióta egymás szívét fogva tartjuk. Alig hiszem el, s mégis teljesen betöltöd életem minden percét. Végre van, aki úgy szeret, s én úgy szeretem, ahogy mindig is vágytam szeretni s szeretve lenni. Ezt neked köszönhetem, s most meg is teszem: Köszönök minden eltöltött boldog percet, minden érzést, a szép életet s a legfontosabbat: szerelmedet. Kezemet bátran nyújtom, és tudom, Te mindig ott leszel, s fogod majd, jöhet bármilyen mostoha sors. Nem számít, hogy gazdag vagy-e, vagy szegény, én akkor is Téged, csak Téged akarlak. Végezetül nem kérek mást, csak így szeress, mint most, míg világ a világ. Szeretettel: a Te kis Manókád! Köszönöm hogy elküldhettem. Kiss Angelika

Csak neked
Te vagy, akit sohasem láttam, Te vagy, akire rátaláltam. Te vagy, akit örökké látok, Te vagy, akire örökké vágyok! Hiszen te vagy a nagy, az élet, Te vagy, akiért élek! Te vagy, akit forrón szeretek, Te vagy, kihez mindig hű leszek! Szeress tehát, szeress engemet, Szeretni, amíg szeretni lehet! Jöhet idő, mikor sírni fogsz, – csapodár voltodat átkozod! – S eszedbe jut, hogy szerettelek, De te kinevettél engemet! Szeress tehát, én a tied vagyok, Legyek én az egyetlen csillagod. Antal Éva, Újbást

Egyetlen kincsem, Szabolcs!
2005. február 3. – ez volt életem legszebb napja. A mai napig ünnep ez számomra, a mi ünnepünk. Amikor négy évvel ezelőtt megfogtad a kezem, amikor először megcsókoltál, amikor átöleltél, és megérintetted szívemet, s közben fülembe súgtad: „SZERETLEK”, azt hittem, elolvadok. A szívünk között szikrák pattogtak, és lángra lobbant bennünk a szerelem. Elvarázsoltál, elkábítottál, éreztem, közös jövő vár ránk. Egy gyönyörű világ kapuja nyílott ki előttem, én beléptem e csodálatos világba, és abban a pillanatban az életem tündérmesévé vált. Örülök, hogy rám találtál, úgy érzem, mindig Rád vártam. Amit most érzek, azt soha nem éreztem, ilyen boldog, mint most Veled, még soha nem voltam. Nekem Te jelented az életet, Te vagy életem értelme! Én Hozzád tartozom, a szívem a Tiéd, és soha nem lesz másé. Szeretettel teli szívből és örök boldogsággal őrzöm és minden rossztól óvom a Te pici szívedet. Örökké vigyázok rá, és szeretni fogom, amíg csak élek. „Nekem Te vagy az igazi!” Amit érzek, mindig azt fogom érezni, őszintén, teljes szívemből, tiszta lélekkel és hű szerelemmel, mindörökké. Nagyon szeretlek, és ha tudnám, ezt minden percben elmondanám. Örök szerelmesed: Anita

Szeretlek, mert mindenem lettél, Mert magányomból magadhoz emeltél, Mert csókkal melengeted zúzmarás szívemet, Vagy mert téged csak szeretni lehet. Garamkövesdre Jankónak Melitől

Drága Egyetlenem!
Ha csendes alkonyatkor elolvasod levelem, Megtudod, mennyire fáj nélküled a szerelem. Fáj minden perc, és fáj minden óra. Nem vágyok másra, csak egy szerelmes csókra. Oly keveset látlak a munkád miatt téged, S te nem is képzeled, ilyenkor mit érzek. Kis szobámban csend van, csak az vigasztal engem, két kis katicabogár melengeti lelkem. Játszanak vidáman, néha ölembe ülnek. Karomba vágynak, de egyszer elrepülnek. S én itt maradok egyedül, mindig rád várva, Szerelmes levelem hát ne küldjem hiába. Férjemnek, Péternek Marika és a két kis katicabogár, Veronika és Viktor

Én egyetlen Bucikám!
A Vasárnap hetilap jóvoltából szeretném elmondani, hogy mit is jelentesz nekem. „Emlékszel a 19 évvel ezelőtti első találkozásunkra, amikor a tekintetünk találkozott? Te még olyan kisfi ús arccal rám mosolyogtál, de megszólítani nem nagyon mertél. Én vettem a bátorságot, megszólítottalak, s aztán már minden jött magától. Nem lehet elfelejteni azt a pár randit, mert meg kell, hogy mondjam: ripsz-ropsz 1 hónap ismeretség után összeköltöztünk, rá öt hónapra össze is házasodtunk. Sokan féltettek és lebeszéltek volna a házasságról, de én a szívem legmélyén tudtam, hogy Te vagy az életem nagy szerelme.” És lám, az idő mindent bizonyított, hogy mi tényleg egymásnak vagyunk teremtve. Nem múlik el nap, hogy ne simogatnánk, ne csókolnánk egymást, és ne suttognánk szerelmes szavakat. Péntekenként egy szál rózsával vagy bonbonnal lep meg. Mindenben lehet az én Bucikámra számítani. Sokszor voltak nehézségeink, de mi tényleg kitartottunk egymás mellett immár 19 éve. Még mindig nagyon szerelmes vagyok az én Bucikámba, és minden egyes perc nélküle szomorú. Ő életem férfi ja, és egy pillanatra sem bántam meg, hogy őt választottam. Köszönöm, hogy veled lehetek egy életen át, és köszönöm azt a sok jót, amit adsz! Te vagy a nagy ajándék a sorstól. Nagyon szeretlek!!! A te Böbikéd

A következő vers saját költemény, én írtam a páromnak. Az Önök adta lehetőséggel élve úgy döntöttünk, hogy megosztjuk Önökkel (esetleg az olvasókkal is) érzéseinket. Olvassák szeretettel:

Hogyan szeretlek?
Szeretlek, mint a napfényt a virág,
s a pillangót, mikor a szirmára száll…
Szeretlek, mint a szántóföld a lágy hótakarót.

Szeretlek, mint a szabadságot a madár,
mikor távolságot legyőzve a fellegekben száll.
Szeretlek, mert szeretni oly nagyon jó!

Szeretem a hangod, a kezed, az ölelésed,
s szeretem, mikor a szemed mosolyog.
Oly jó érzés, ha átölel karod!

Szeretlek, mert viszontszeretsz,
szeretlek, mert oly jó Veled!
Szeretlek s szeretni foglak, míg élek.

Tisztelettel: Lukáč Ivett és Zoltán

Drága férjemnek, Palkónak! Huszonhatodik éve ballagunk együtt az élet rögös útján. A házasság néha pokol, néha mennyország! Szeretném Neked üzenni: nem bántam meg, hogy hozzád mentem feleségül. Irántad érzett szeretetem egyre nő, és ez csodálatos! A Te Cicuskád

Bálint-napra Neked

Oly rövid az élet, szeress, mert nélküled félek. Neked adom életem, légy velem mindig, mikor nem lesz senki sem. Nézz a szemembe, és a szívembe látsz, ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem, s ne engedj el soha. Te vagy az életemben a legnagyobb csoda. Küldi: szíved

Drága Egyetlen Imádott Szerelmemnek,
Életem Értelmének, Leendő Hitvesemnek, Lovas Ildikó Ágimnak Hálát adok az Istennek, hogy 19 évi keresés gyümölcseként, végre nekem adott, hogy mostantól már mindenestül hozzám tartozol, hogy csak az enyém vagy, és én a tied. Nekem Te vagy a Víz, a Fény, a Levegő, egyszóval a mindenem. Szeretem, ahogy rám nézel, okosságod, őszinteséged, érzékiséged. Szeretem, ahogy beszélsz, ahogy öltözöl és vetkőzöl, ahogy anyaszült meztelenül járszkelsz előttem. Tudom, hogy minden egyes nappal egyre közelebb kerülünk a halálhoz, én mégis várom az idő múlását, hogy gyönyörű hófehérben oltár elé vezesselek végre Magyarország főtemplomában, az esztergomi Bazilikában, és türelmetlenül várjam, hogy megszüld végre gyönyörű, gügyögő, totyogó fiunkat és lányunkat. Minden egyes nélküled megélt perc számomra már csupán kín, gyötrelem és szenvedés. A Te szerető, hűséges Lacid

A pezsgős romantikus hangulatot a Hubert J. E. társaság biztosítja a nyerteseknek, az ajándékot is ők küldik el.