Sok a beteg, kevés az orvos

A Gömörben, Árvában és a Nyitrai kerület déli, magyarlakta részén némely településeken évek óta üresen állnak a rendelők. A kelet-szlovákiai falvak egyetlen szerencséje pedig az, hogy az ukrán orvosok közül sokan inkább vállalják a diplomájuk honosításával járó tortúrát, mint az otthoni besorozást.

Kevés az általános és gyermekorvos

A legnagyobb hiány körzeti és gyermekorvosokból mutatkozik, de egyes városokban már kardiológushoz, immunológushoz vagy endokrinológushoz is csak több hetes várakozást követően lehet bejutni. A hiány ismét csak korrupciót szül, na meg azt a sokak által megtapasztalt tényt, hogy egy orvos két teljes állásban is dolgozik, vagy a körzeti orvosok akár négy-öt rendelőt is megvásárolnak, és mindegyikben a hét egy-egy napján fogadják a betegeket. A többi napon a nővérke írja a recepteket és a beutalókat a szakorvosokhoz, de a azok, akiknek a harmadik faluba kellene utazniuk orvoshoz, ezért is hálásak. Az INEKO gazdaságkutató intézet adatai szerint az orvosok egyötödének van legalább két állása, és a körzeti ambulanciák egynegyedében csak a hét némely napján rendel az orvos. Hogy hány olyan település van, amelyen már hónapok, sőt évek óta nincs körzeti és gyerekorvos, azt pontosan még csak tudni sem lehet, mert az egészségbiztosítók nem közlékenyek a témában. Az általános Egészségbiztosító (VšZP) és a Dôvera is azt állítja, hogy a minimális egészségügyi szolgáltatást biztosítják ügyfeleik számára. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy minden megyében a lakosság száma, életkori megoszlása és egészségi állapota szerint kellene biztosítani az elérhető általános és szakorvosi ellátást. A gyakorlatban pedig úgy működik a dolog, hogy a táblázatokat addig alakítgatják, amíg pont annyi orvos elég, amennyi van, és olyan távolságban, ahogy sikerül. Tény, hogy a megyei tisztiorvosok abban az esetben is elosztják a betegek kartotékjait, ha egy rendelő megüresedik, tehát elméletben senki nem marad orvosi ellátás nélkül. De főleg a mélyszegénységgel küzdő régiókban – márpedig épp ott a legnagyobb az orvoshiány – nem mindegy, mennyit kell utazni a szociális segélyből vagy minimális nyugdíjból élő betegeknek, naponta hányszor jár a busz, és hány órát töltenek a váróteremben, amíg sorra kerülnek. Arról pedig, hogy az elhagyatott falvakban munkát vállaló orvosoknak többet fizessen, egyik biztosító sem akar hallani.

Ki szeretne általános orvos lenni?

Szlovákiában mintegy háromezer általános orvosi hely van, ebből ötszáz betöltetlen. A körzeti orvosok átlagéletkora 55 év, harminc százalékuk már a hatvanat is betöltötte. Ha a nyugdíjas orvosok nem dolgoznának, az állam a törvény által garantált minimális ellátást sem tudná biztosítani, és ugyanez a helyzet a gyermekorvosokkal is. Szakemberek szerint a hiba a kilencvenes évek elején történt, amikor magánosították a körzeti rendelőket, mert arra senki nem gondolt, hogy az általános orvoslás iránt érdeklődő fiatal végzősöknek nem lesz hol megszerezniük a kötelező szakmai gyakorlatot és a szakvizsgát. A kórházak számára ebben nem volt biznisz, hiszen az általános orvosok nem maradnak náluk, a már praktizáló körzeti orvosokat pedig senki és semmi nem motiválta, hogy utánpótlást neveljenek ki. Ezen próbál változtatni az egészségügyi minisztérium két éve elfogadott rezidensprogramja, melynek keretén belül az általános orvoslás iránt érdeklődő rezidensek két és fél évet dolgoznak le egy kórházban – különböző osztályokon –, majd fél évet töltenek egy körzeti ambulancián az ott dolgozó orvos felügyelete alatt. A program, amelyben a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem, valamint a turócszentmártoni és a kassai orvosi kar vesz részt, ősszel kezdődött 135 jelentkezővel és 5,6 millió eurós EU-támogatással. Az első végzős általános orvosok három, a gyermekorvosok négy év múlva kezdhetik el önálló praxisukat, addig az egészségügyi minisztérium biztosítja a szakvizsga nélküli orvost megillető bérüket – havi 1000 eurót. A kezdet tehát ígéretes, kérdés, hogyan fogja elérni a szaktárca azt, hogy a programban részt vevő orvosok valóban oda menjenek dolgozni, ahová senki sem akar, vagy egy-két év után ne lépjenek le onnan.

Ingyen adnák a rendelőt azt önkormányzatok

Az általános orvosoknak egyszerűbb a dolguk, mert nekik a nyilvántartott betegekért, és nem az elvégzett vizsgálatokért fizetnek az egészségügyi biztosítók. Ahhoz, hogy egy rendelő működtetése kifizetődő legyen, a Magánorvosok Szövetségének elnöke, Pásztor László szerint kb. 1700 betegre van szükség, de kisebb településeken sok körzeti orvosnak alig van 1200 betegük. Az orvosok bevételének 80-90 százaléka ez a fejpénz a többi a preventív és műtétek előtti kivizsgálásokért, oltásokért, beteglátogatásért kapott pénz, és a betegektől beszedett adminisztrációs illetékek. Ebből a bevételből fizetik az orvosok a bérleti díjat (az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok településen az önkormányzat ingyen adja a rendelőt, csak legyen a faluban orvos), a nővért, az adót és a kötelező járulékokat, az egészségügyi felszerelést és irodaszereket, a fizetésük annyi, amennyi megmarad. Egy jól működő körzeti rendelő azonban komoly jövedelmet jelent, nem véletlen, hogy az ára 30-50 ezer euró között mozog. Azok az orvosok, akik kevésbé népes körzetekben dolgoznak, általában több rendelőjük is van, vagy magánklinikákon is ügyelnek. Az biztos, hogy veszteségesen egyetlen rendelő sem működik Szlovákiában, valahol minden orvos megtalálja a számításait.

Mennyi fejpénzt fizetnek a biztosítók?

Általános Egészségbiztosító (VšZP): 2,03–2,78 euró

Dôvera : 1,77–3,00 euró

Union: 2,03–2,83 euró

A szakorvosokat az elvégzett vizsgálatok alapján fizetik, de számukra is vannak limitek, tehát hiába mondaná azt pl. egy gasztroenterológus, hogy ő aztán mindenkit ellát és hajlandó estig dolgozni, egyszerűen nem éri meg neki. 

Előjegyzések másként

Július 1-jétől megszűnik a szakorvosoknál az előjegyzés lehetősége, vagyis elméletileg senki sem kérhet fizetség ellenében időpontot. Ez az érintett orvosok számára komoly, mintegy húszszázalékos bevételkiesést jelent, hiszen az előjegyzésért 6-7 eurót kaptak, ami havonta 700–1500 eurót jelentett. A megoldás mindkét fél, azaz az orvos és a páciens számára is előnyös volt, de a törvényalkotók azzal érveltek, hogy emiatt azok a betegek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek az előjegyzésért, túl sokat vártak a rendelőkben. Arról mintha megfeledkeztek volna, hogy ezentúl még többet fognak várni, mert még többen lesznek – vagyis a populista intézkedés az égvilágon semmit nem old meg. A magánorvosok egy része a bevételkiesés miatt kompenzációt követel az egészségbiztosítóktól, és mintegy 3800-an szerződésbontással fenyegetik a Dôvera biztosítót, ha az 20-30 százalékkal nem emeli a vizsgálatokért kifizetett díjakat. Tárgyalnak a VšZP-vel és az Union-nal is, ám egyelőre egyik sem hajlandó többet fizetni. Nyilván nem tartanak attól, hogy az orvosok valóban szerződést bontanak, mert tudják, hogy előbb-utóbb mindegyik megtalálja a megoldást. Leginkább a Penta befektetési csoporthoz tartozó Union tudja, hogy nincs mitől tartania, hiszen a tulajdonában levő ProCare rendelőintézetekben a MyCare társaságon keresztül szedi be a betegektől az illetékeket. A pénzügyekhez az orvosoknak hivatalosan semmi közük, a páciensek menedzselése a MyCare feladata. És olyan ügyesen csinálja, hogy azok még úgy is érzik, mindez az ő érdekükben történik. Minden újonnan bejelentkezett páciensnek 7 eurót kell befizetnie, ami ellenében a következő hónap során bármilyen vizsgálatot ingyen abszolválhat az adott rendelőintézetben. Amivel sokan élnek is, és így újabb bevételeket biztosítanak az orvosoknak, nem utolsósorban pedig a Pentának. Valószínűsíthető, hogy sok orvos ezt a példát fogja követni. Bejegyeztetnek még egy céget, amely nem egészségügyi szolgáltató, és a rendelési időn túli, vagy a biztosítók által nem térített vizsgálatokért beszedi az illetékeket. Vagyis tulajdonképpen semmi nem változik, csak a leleten és a fizetségért kiállított számlán szerepel majd más-más cég pecsétje.