Régi májusi szokások, hiedelmek és regulák

Május a természet kibontakozásának, a virágnyílásnak a fő ideje.

Május a természet kibontakozásának, a virágnyílásnak a fő ideje. A régi magyar hagyományok leginkább pünkösd hava névvel illetik (mivel pünkösdöt többnyire ebben a hónapban ünnepeljük, bár idén június 12-ére esik), de kettősök hava, ikrek hava, ígéret hava vagy tavaszutó megnevezése is ismeretes.

A zöld ág mágikus ereje
A májusfaállítás szokása Európa-szerte ismert. A májusi zöld ág, a májusfa az európai népeknél, így a magyarságnál is a természet újjászületésének, a tavasznak és a termékenységnek az örök jelképe.
A szokás régi európai hagyományokra vezethető vissza. Már az ókori görögök, etruszkok, rómaiak is zöldellő fákat tűztek házukra és gazdasági épületeikre ilyenkor, hogy megvédjék a bennük élőket az ártó erőktől és betegségektől. Egészséget, termékenységet reméltek tőlük. A középkori forrásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a magyarlakta területeken is zöld lombokkal, fákkal díszítették a házakat.

Májusfa, jakabfa, hajnalfa
A májusfa az egész magyar nyelvterületen ismert. Májusfát, májfát május elsejére vagy pünkösdvasárnapra virradó éjszaka volt szokás állítani. A székelyek a Fülöp-Jakab napra virradóan állított májusfát jakabfának, jakabágnak, hajnalfának nevezik, s utóbbi névvel illetik a húsvét hajnalán felállított fát is.
Májusfát a legény annak a lánynak vitt, akinek udvarolt. A feldíszített májfával adta a falu tudtára komoly udvarlási szándékát. Mivel a fát leggyakrabban az erdőből lopta, a hatóságok a szokást szigorú rendeletekkel tiltották.
A legény az erdőben napokkal előtte kiválasztott egy szép, sudár – általában nyár- vagy jegenye- – fát kedvese számára. Éjszaka társai segítségével kivágta, megtisztította, és hajnalra a lány kapuja előtt felállította.
A májusfát színes papírszalagokkal, zsebkendőkkel, hímes tojással díszítették. Gyakran egy üveg bort is kötöttek rá, tetejére virágcsokor, orgonavirág került. Egyes palóc falvakban a legények csak magát a fát állították fel, aztán a leány az édesanyjával együtt díszítette fel.
Az, aki állította, egész éjjel őrizte, sőt még a következő napokban is, nehogy egy másik legény esetleg ellopja. Ahol május elsejére állították, ott május utolsó vasárnapján vagy pünkösdkor bontották le. Kidöntése különböző versenyekkel, tánccal egybekötött mulatozással, a fa körültáncolásával történt.

Időjósló fagyosszentek
Pongrác, Szervác, Bonifác – május 12., 13., 14. – napján népi megfigyelés szerint az időjárás általában hidegebbre fordul, sőt a szentek gyakran fagyokat is hoznak – innen a közös nevük. Viszont ha ilyenkor a várhatónál melegebb az idő, hűvös nyárra lehet számítani.
Fagyosszentekig nem volt ajánlatos a palánták kiültetése. A fagyok a gyümölcsösökben és a szőlőkben is nagy károkat okozhattak. A gazdák, hogy virágzó gyümölcsfáikat megvédjék, éjjelenként füstölték őket.
„Szervác, Pongrác, Bonifác,
mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon,
füstöljenek kendtök!”

Zsófia (május 15.)
A néphagyomány szerint Zsófia is hozhatott fagyot vagy hideget. Ő az egyedüli női fagyosszent. Gyakran hidegebb tudott lenni, mint három említett férfi társa.
Napja a gazdasági élet szempontjából fontosnak számított. A juhokat tartó gazdák ekkor választották el a bárányokat, utána megkezdődhetett a fejés.
Helyenként a kender- és a len vetőnapjaként tartották számon. A néphit szerint azért kellett ezen a napon vetni a kendert, hogy a szára majd olyan hosszú legyen, mint a szent haja.

Orbán (május 25.)
A néphagyomány őt is a fagyosszentek közé sorolja. A szőlő védőszentje. Gyakran emeltek neki szobrot, kápolnát a szőlőhegyeken.
A gazdák a neve napját megelőző éjjel tüzet raktak a szőlőben, és a szenthez imádkoztak, hogy a fagy ne vigye el a termést. A szőlőnek ugyanis leginkább az Orbán napi hideg árt.
Ha Orbán meleget hozott szobrát virággal díszítették, megkoszorúzták, még borral is megöntözték, de ha a fagy elvitte a termést, kövekkel dobálták meg.
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva, kényes.
A szőlőtermesztő vidékeken szokás volt ezt a napot a szőlőhegyen tánccal, mulatozással tölteni. Egész családok vonultak ki oda ilyenkor borral és kaláccsal, gyakran zenészeket is fogadtak.

Varázserejű eső és harmat
A májusi eső aranyat ér – tartja a magyar néphagyomány. Ha május első hetében esett, jó termésre számítottak a gazdák. A lányok a májusi esőtől frissességet, szépséget vártak. Kibontott hajjal kiálltak az udvarra, arcukat felfelé tartva, hogy hamvas legyen az arcbőrük, hajuk pedig jó hosszúra nőjön. Közben háromszor elmondták a varázsigét – a gyermekmondókák is utalnak erre:
Ess, eső, ess,
Holnap délig ess!
Az én hajam olyan legyen,
Mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
Mint a tenger hossza!
A néphagyomány a harmatnak is mágikus erőt tulajdonított. A májusit, de főként a május elsejit szinte minden fájdalomra ellenszerként alkalmazták. A hajnali harmattal megmosták a szemüket. Hasznos volt mindennemű bőrbetegségre is.

*Mécs László: Vadócba rózsát oltok

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?