<p>Ez az egyik legszebb regénye. Mikor írja, már túl van a nyolcvanon, s úgy érzi: „<em>feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel megesett, családját behörpölték a temetők, senki érzékenységét nem bánthatja már nyíltságával.</em>” Kétkötetesre tervezte a könyvet, ám csak a Cili című első rész született meg, a második megírásában megakadályozta ezt a nagy mesélőt a halál.</p>
A cím Beethoven egyik kis mesterműve, amelyhez külön titok fűzte Magdolnát és örökbe fogadott, fiatalon elhunyt testvérét, a trianoni árva Bogdán Cecíliát. Az életregény, ahogy az írónő művét nevezi, Szabó Elek négytagúra nőtt családja történetét meséli el az 1917--39 közötti időszakban attól a pillanattól kezdve, hogy Budapesten egy nagy, közös hálóteremben a debreceni tanácsos meglátja a csapzott hajú, bekötött fejű, alvó, menekült négyéves kislányt. S mivel az adoptálás lehetősége megvan, azonnal bejelenti igényét Cilire. Szíve vágya beteljesülését látja meg a kicsiben: egy szőke kislányt, akire vágyott, ám akivel szeretett felesége már nem volt hajlandó, a barna mellé, megajándékozni. Anyja frigidségét Szabó Magda csak felnőttként érti meg, bár magyarázatot rá sosem talál, hisz apját a legnagyszerűbb apának, férjnek, közéleti embernek tartja egész életében. Cili egyike Trianon gyerekáldozatainak, akiknek szülei eltűntek vagy meghaltak, és így a Magyarországon létrehozott Központi Trianoni Árvabizottság vállal értük felelősséget. A Bogdán szülőket Zentáról menekülve, a demarkációs vonalon éri a halál, mikor pajzsként, elölről-hátulról a lövésektől védik, majd holtan rázuhanva az életét mentik meg kislányuknak. Az átélt sokktól Cili megnémul, lassan kitisztuló agyában kevés marad meg az otthonból: néhány szó, menekülő nőket ábrázoló rajzok, egy francia gyermekdal – ezen indul el Szabóék felé. „Menjen a fenébe, nem kell, ki innen” – a kiváltságait féltő négyéves Magdolna ordítva így fogadja testvérét, aki, ráérezve az elutasításra, menekülni akar. Előtte azonban még hozzásimul, s ezzel megtörténik a csoda: „ordítozás helyett elkezdtem sírni, és átöleltem Cilit. Életem négy tartóoszlopának egyike lett, ha Cili nincs, én át nem élem, ami átélésére kiválasztott a sors.” A regény a két teljesen különböző kislány közös iskoláséveit mutatja: a mindenki által szeretett, védett Cili, és a különcsége miatt gyakran büntetett, meg nem értett, elégtételt csak az érettségin kapó Dódi szemszögéből. S hogy mégis Magdolna él meg hosszú, sikeres életet, a gyönyörű hangú, világhírnév előtt álló Cili pedig alig 25 évesen meghal, ez a sors fintora. Ha a kedves olvasó meg akarja ismerni Szabó Magdát, kezdje ezzel a csodálatos regénnyel.
Jövő héten Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című könyvét mutatjuk be
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.