Nem tudtam, hogy gyermeket várok

Amíg nem kezdtem kutatómunkába, kétgyermekes anyaként számomra is hihetetlennek tűnt, hogy létezik ilyen: egy mentálisan egészséges nő vagy fiatal lány nem tudja, hogy babát vár? Várandóssága csupán akkor derül ki, amikor már nőni kezd a hasa, de létezik olyan eset is, hogy még a pocak növekedése is csekély mértékű, és a szülés pillanatáig nem tudja, hogy terhes.

„A 24. héten derült ki, hogy terhes vagyok. Végig rendesen menstruáltam, nem voltam kívánós, hányingerem sem volt, és nem is híztam. A 7. hónapban kezdett csak el nőni a hasam, és összesen 3 kg-ot szedtem fel. Sportoló vagyok, ezért nem volt súlygyarapodásom. Végigedzettem a terhességemet (heti 5 alkalommal 3 óra), fáradékony sem voltam soha. A babámnak semmi baja nincsen, egészségesen jött a világra 3200 grammal és 48 centiméterrel. Szóval előfordul ilyesmi, hiszen velem is megtörtént. Azt hittem, hogy bélmozgásom van, mikor ilyen fura csiklandozást éreztem a hasamban, de a baba volt. Mivel még nem voltam terhes, nem tudhattam, mit kellene éreznem, ha mozog egy baba. Vannak különleges esetek. Az enyém is ilyen volt.”

Bármennyire furán hangzik is, egyáltalán nem egyedi eset, hogy egy nő nem tud a terhességéről. Nemcsak azért, mert nagyon fiatal és tájékozatlan, s nem kapott megfelelő felvilágosítást. Számos oka lehet annak, ha valaki várandóssága utolsó szakaszában tudja meg – vagy még akkor sem, és komoly sokk éri, amikor a szülés napján kiderül számára –, hogy anya lesz.

Milyen veszélyekkel járhat?

Ha egy nő nem tudja, hogy terhes, nem figyel oda sem az étkezésére, sem az életvitelére, s nem szedi a szükséges vitaminokat sem. Amúgy egészségesen élő, táplálkozó nő esetében ez talán nem volna feltétlenül probléma, de dohányzó, rendszertelen életet élő és vitaminhiányosan táplálkozó hölgynél elég kockázatos lehet. Mind az anyára, mind a fejlődő babára nézve. Ráadásul a kilenc hónap alatt szükséges laborvizsgálatokat sem végzik el. Ez különösen olyan nők esetében veszélyes, akiknek valamilyen idült betegségük van, 40 felettiek, s rendszeresen és több évtizede szednek fogamzásgátlót vagy más gyógyszert.

Az említett hiányosságok mellett pszichés problémát is okozhat, ha egy nő sem testben, sem lélekben nem tud felkészülni az anyaságra. A nők, akik nem tudják, hogy terhesek, várandósságuk hónapjai alatt nem tudnak testileg és lelkileg fokozatosan alkalmazkodni a bennük végbemenő változásokhoz. Így felkészülni sem tudnak az új feladatra, s elképzelhető, hogy nem megfelelően fogadják az anyaságot. Problémák adódhatnak a gyermekükkel való kapcsolat kialakításában. Szélsőséges esetekben anyai teendőiket sem tudják ellátni, esetleg elutasítják magát az anyaságot is vagy a gyermeket.

A megfelelő tájékoztatás

Nem feltétlenül a szexuális felvilágosítást jelenti. Ennél sokkal komplexebb és átfogóbb tudással kell a leendő anyákat ellátni, különösen azokat, akik bármilyen krónikus betegségben szenvednek, esetleg hormonális problémákkal küszködnek már tinédzserkoruk óta. Egyes betegségek, mint például a PCOS-szindróma esetében a legtöbb nő úgy véli, hogy soha nem lehet terhes. Pedig számos ellenpélda létezik már erre is.

Kinek a felelőssége?

Egyrészről a nőé, hiszen mindenki saját maga felelős egészségéért. Azzal is, hogy az évente esedékes nőgyógyászati vizsgálatokat elvégezteti. Másrészről az orvos felelőssége, hogy megfelelő tájékoztatást adjon minden páciensének, hogy mindig előfordulnak meddőséget okozó betegségek esetében is „csodák”, amire az orvostudomány sem talál magyarázatot. Ez a tudatos és részletes tájékoztatás különösen fontos akkor, ha a betegének valamilyen női nemi szervet vagy hormonháztartást érintő problémája van. A nő környezetében élő családtagok, barátok, ismerősök is hatással lehetnek arra, hogy egy nő tudatosabban figyelje a legapróbb változásokat is, amelyeket a testében észlel. De legalábbis odafigyeljen arra, amit a környezetében élők mondanak, mert előfordulhat, hogy ők külső megfigyelőként jobban meg tudnak ítélni egy adott helyzetet, s észrevesznek olyasmit, amit a leendő anya nem, vagy amire nem gondol.

Fontos azt is tudni, hogy a patikában kapható terhességi tesztek nem adnak pontos eredményt, így ha a legkisebb gyanú is felmerül, mindenképp ultrahangos orvosi vizsgálat javasolt.

A segítség

Mit tehet egy segítő szakember, coach, pszichológus, pszichiáter, ha a páciense nem tud mit kezdeni a váratlanul jött anyaságával?

Először is minden esetben meg kell vizsgálni, hogy mentális, pszichés betegségről vagy átmeneti érzelmi válságról van-e szó. Hiszen, mi, coachok nem foglalkozunk mentális betegségekkel. Ilyen esetekben kiegészítő támogatást adhatunk a pszichológus kolléga páciensének, ha szükséges.

Amit első körben ki lehet és ki is kell deríteni, az az, hogy nyilvánvaló ok mellett (a váratlan anyaság ténye) mi okozhatja az érzelmi és egyéb blokkot a nőben, amiért nehezen fogadja el, vagy éppen elutasítja a váratlanul jött anyaságot. Ha ez a tehetetlen, közömbös vagy cselekvőképtelen állapot nem átmeneti mélypont vagy elakadás, hanem tartós mentális zavar miatt jött létre, mindenképp pszichológushoz kell őt iránytani. Ugyanis az anyaság szélsőséges elutasítása nem életvezetési feladat. Amikor egy eset kapcsán valamilyen mentális betegséggel szembesül egy coach, azonnal pszichológus segítségét kell kérnie. Különösen, ha pszicho- vagy szociopata anyáról van szó, akinek semmilyen önreflexiója nincs, és nem ismeri az empátiát. Az anyát ilyenkor, gyermeke védelmében is, megfelelő terápiás kezelésben kell részesíteni. Egyéb, kevésbé súlyos esetekben egy coach is megfelelő támogató segítség lehet, hogy a kétségbeesett, átmenetileg szorongó nő megnyugodjon, megtalálja a lelki egyensúlyát, és felébredjen benne az anyai ösztön. Visszaszerezze a magabiztosságát, és megtalálja a kapcsolatot a gyermekével, s az utat a saját anyaságához.

Montorffy Letti író, coach, tréner

A teljes cikk a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!