Dinamikusan változik a csaknem négyezer lelket számláló, a Mátyusföld és a Csallóköz határán, a Kis-Duna és a Fekete-víz ölelésében fekvő Nádszeg arculata.
Hajdanán nem volt egyszerű kijutni a faluból. Ahhoz, hogy valaki átkerüljön a Csallóközbe, két vízen, két hídon kell átkelnie. Talán ezért van az, hogy a nádszegiek különleges kis szigetvilágot alakítottak ki, amelyben talán minden megvan, csak a vasútállomás hiányzik. Kacz Éva polgármesterrel beszélgetve rádöbbenek, hogy nemcsak az.
Elsőként arra kértem, foglalja össze a lassan lezáródó évtized legfontosabb történéseit. „Új köntöst kapott a katolikus templom. Kívülről-belülről megújult, másik tetőt, homlokzatot kapott, új a fűtés, csempét raktak le; a padok a régiek, de megszépültek. Ez volt a legnagyobb vállalkozásunk. A felújítást egy polgári társulás kezdeményezte, támogatta az önkormányzat is, de elsősorban magánvállalkozók és a hívek adományaiból s kétkezi munkájával sikerült megvalósítani; sem uniós, sem állami támogatást nem kaptunk rá. Nem volt olcsó, és hosszú évekig tartott.” De fontos, mert a Szent István királynak szentelt templom tölti be a központi helyet a község életében.
Szorgalmasak, dolgosak
Összefogott a falu – summázom. „A politika itt is befurakodik a mindennapokba, de ha van egy cél, eszme, amelyért össze tudnak fogni, akkor megteszik. Ha komoly, az egész közösséget érintő dologról van szó, a gyerekekről, a templomról, az árvízveszélyről, egy emberként megmozdul a falu.”
Nádszegen nagyon erős a vallási közösség, a lakosság mintegy 95 százaléka római katolikus. És többségében magyar. Bár az arány itt is változik, az 1991-es népszámláláskor a csaknem 4000 lakos 94 százaléka volt magyar ajkú, 2011-ben 86–87 százalék. „Erős a magyarságtudat, a földműveléshez és a munkához való ragaszkodás, meg a szorgalom. Ha egy kicsit is megismeri a nádszegieket, akkor ez egyértelművé válik. És látszik is, ha végigmegy a falun: a házak eleje rendezett, mögöttük az udvar is, és a kertben megtermelik a konyháravalót. Ha reggel ötkor kiállna a falu szélére, látná, hogy mennyi autó tart a városok irányába. Az emberek nem restek eljárni Pozsonyba, aztán visszatérnek a családhoz. A legnagyobb hagyománya itt a Nádszeghez és a munkához való hűségnek van. S ezért is tudtunk megmaradni ekkora falunak.”
Királyrév irányából érkezve magunk is láttuk, hogy szorgosan dolgoznak az emberek, a mezőgazdasági gépek. Vállalkozók összefogtak – tudjuk meg később a polgármestertől –, építik az utakat, ipari zónát hoznak létre, hogy a raktárak ne a falu közepén legyenek. Az építkezés befejeztével a falu egy euróért visszakapja az utat, s a körülötte lévő termőterületeket a vállalkozók hasonló értékűre cserélhetik, amelyen tevékenykedhetnek. A község nem veszít mezőgazdasági területet, viszont nyer egy utat.
Milyen a nádszegi ember?
Úgy mondják, hogy mentalitásban más, mint a vízen túliak. És még mindig erős itt a nyelvjárás: állítólag Mátyusföldön belül is hallatszik, hogy valaki nádszegi. „Nagyon kemény, íző a nádszegi beszíd – ad ízelítőt Kacz Éva. – Ide sokáig még út sem vezetett, körbe voltak határolva. Lápos, mocsaras terület volt, az árvíz vagy a tűzvész többször tönkretette a házakat, a két folyó, a Fekete-víz és a Kis-Duna folyamatosan veszélyeztette a falut, ezért az itteni őslakosok kénytelenek voltak megtanulni a túlélés művészetét.”
A fiatalok maradnak
Talán mindennek és az átörökítésnek köszönhető, hogy Nádszeg nem néptelenedik el, nem menekülnek innen a fiatalok. Pedig nem volt és ma sincs errefelé vasút, csak busz jár. Földrajzilag és közigazgatásilag is a régió utolsó települése, így ha aszfaltoznak, vagy optikai kábelt fektetnek le, utoljára érnek el ide, mert mindkét járási székhelytől, Dunaszerdahelytől is, Galántától is messze esik a falu.
Demográfiai szempontból kifejezetten fontos, hogy a fiatalok maradnak Nádszegen. Szünidő lévén nem lehet benézni az óvodába, iskolába, de a polgármester asszonytól megtudtuk, hogy az alapiskolában magyar és szlovák nyelvű oktatás egyaránt folyik. A magyar tagozatra évente 20-25 elsőst íratnak be, s az itt tanulók szeptembertől összesen 216-an lesznek. A szlovák nyelven tanulók pedig 115-en, az elsősök száma 10-15. Az óvodában 150 körül mozog a létszám.
Galéria
A megvalósítás küszöbén
Kacz Éva mindössze fél éve polgármester, előtte ő is Pozsonyba ingázott, az oktatási minisztériumban a honosítási osztályt vezette. Tehát nem volt még sok ideje megvalósítani az elképzeléseit a község első embereként, az idő dönti el, azok mennyire reálisak. „A kampány során meghatároztuk a kollégákkal, mik a legfontosabb teendők: a középületek felújítása és hatékonyabb fenntartása. Ehhez ki kell cserélni az ajtókat-ablakokat, szigetelni a falakat, felújítani a tetőt, mert a mai árak mellett nem pazarolhatunk az energiával. Prioritás még az útjavítás, ezt sokáig elhanyagolták; minden év költségvetésében komoly összeget szánunk rá. Személyes ügyem, hogy a falut turistaúttal összekössük a Kis-Dunával, még keresem a lehetőségeket. Szeretjük a Kis-Dunát, örülnék, ha közelebb kerülnénk hozzá, és újra szervesen hozzátartozna Nádszeghez.”
Fontosnak látja továbbá, hogy a gyerekek minden korcsoportját megszólító játszóteret hozzanak létre, s legyen kültéri edzőterem, valamint egy nyilvános tér, amely tartalmas időtöltést biztosít a fiataloknak. „Szeretnénk kihasználni az EU-s forrásokat, de ha nem sikerülne a pályázat, akkor kis lépésekben saját erőből vágunk neki. Idén kicseréltük a rendelőn az ajtókat-ablakokat, s kialakítottunk mellette egy parkolót. Gyermek- és fogorvos is rendel a faluban, van gyorsmentő, működik gyógyszertár is. Az egészségügyi központ községi épület, ezért karbantartása a mi feladatunk. Felújításra vár a művelődési ház és a községháza is.”
Mindenkit várnak!
A község kulturális életét a művelődési ház és a polgári társulások szervezik, a falu támogatja is az összes civil kezdeményezést, amelynek értelmét látja. Hosszú évek óta tevékeny a Zsálya énekkar, százesztendős a fúvószenekaruk, tíz éve működik egy tánccsoport, és szerep jut a Magyar Megmaradásért Társulás mátyusföldi szervezetének, a Csemadoknak s a Vöröskereszt helyi szervezetének; de szerveződnek a cserkészek, a nyugdíjasok, van sport- és galambászklub is.
Augusztus 23–25-én tartják Nádszegen a Szent István-napokat. „Idén búcsúkor rendezzük, amely fontos a helyiek életében. Az utóbbi időben azonban sokan inkább elmentek kirándulni, kiürült a falu, nem volt meg az a jellege, hogy rokonokat hívtunk, ünnepi ebédet főztünk, sétáltunk a faluban. A Szent István-napokkal próbáljuk itthon tartani az embereket.” Mindhárom napon lesz szentmise, pénteken fényképkiállítás megnyitásával kezdődik az ünnepségsorozat, este az Ifjú Szivek lép fel a művelődési házban. Szombaton délután a magyar történelmi kötődésű harcművészet, a baranta művelői tartanak bemutatót, megnyílik a történelmi tanösvény, este néptáncbemutató és táncház, majd koncert lesz. Vasárnap este az LGT-emlékzenekar és Sipos Dávidék zárják a programot.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.