Miért mennek pokolra a nők?

<p>Czeizel Endre nevéhez fűződik a mondás, miszerint a nők két dologért hajlandók pokolra menni: azért, hogy legyen, és azért, hogy ne legyen gyermekük.</p>

Téma

 

Szöveg Vrabec Mária

Az utóbbi tíz évben jóval többen kényszerülnek pokoljárásra meddőség, mint nem kívánt terhesség miatt: ma a párok több mint húsz százalékra szorul segítségre, hogy gyermeke foganjon. Szlovákiában az orvostudomány csak az utóbbi húsz évben foglalkozik komolyan a meddőséggel, ezt megelőzően a fogamzásgátlás volt a vezető téma.

 

Már nem tabu a lombikbébi

De már olyan kevés gyermek születik, hogy a lombikbébiknek demográfiai jelentőségük is van. A nem is olyan régen még tabutémaként, kizárólag női dologként kezelt meddőségről ma nemcsak orvosi konferenciákon beszélnek nyíltan, hanem szerencsére a családokban is. Ennek köszönhető, hogy egyre több pár keresi fel a mesterséges megtermékenyítő központokat. Szlovákiában kilenc ilyen működik, többségük Pozsonyban, és a beavatkozást a nők 39 éves koráig térítik az egészségbiztosítók. Persze így sem teljesen ingyenes, a hormonkezelést, amelynek az ára akár 500 euróra is rúghat, meg kell fizetni, és számolni kell azzal, hogy a pár a kezelés alatt mindent a peteérés ritmusának vet alá. Kb. egy hónapig tart a folyamatos ellenőrzés, gyógyszerkúra, levétel és megtermékenyítés. Némi szerencsével már az első próbálkozás után terhességgel végződik a dolog. Ha nem, háromszor lehet próbálkozni biztosítói támogatással, utána már a beavatkozás teljes árát – kb. 2000 eurót – meg kell fizetni. Nagyon sokan erre is vállalkoznak, vannak olyan párok, amelyeknél csak a 10-12. beültetés hozza meg a kívánt eredményt. Ez az idegeket, pénztárcát és nem utolsósorban házastársi összetartást próbáló procedúra azonban csak azoknak való, akik végig támogatni, bátorítani tudják egymást, s a gyermekért vívott küzdelem során sem feledkeznek meg női, férfiúi mivoltukról, de legfőképp arról, hogy egymás számára gyerek nélkül, önmagukban is értékesek. Ha ugyanis a gyermek utáni vágyakozásban és hajszában elvész az összetartozás érzése, azt sokszor már a sikeres terhesség sem hozza vissza.

 

Legtöbbször a férfi terméketlen

Szlovákiában ma minden hetedik pár meddő, vagyis a nő egy évig tartó rendszeres szexuális élet és legalább heti kétszeri, védekezés nélküli együttlét után sem képes gyermeket foganni. Ha a szexuális együttlétek ritkábbak, például a férj külföldi munkavállalása miatt, akkor hosszabb ez az időszak, de három-négy évi eredménytelen próbálkozás után mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni. A múltban ezt elsőként és szinte kizárólag csak a nő tette meg, fel sem merült, hogy a férfinál is lehet valami gond. Sok kultúrában ma is jogában áll a férfinak elválnia, ha felesége nem szül neki gyermeket, pedig ma már tudjuk, hogy az esetek 85 százalékában épp a férfi terméketlen. Ezért, na meg azért is, mert ez a művelet egyszerűbb, először a férfi ondóját vizsgálják ki. Ha az ivarsejtek mennyisége, minősége és mozgékonysága megfelelő, a nőt vetik alá különböző vizsgálatoknak. Az elsődleges cél mindig az, hogy a pár külső segítség nélkül tudjon gyermeket nemzeni; a mesterséges megtermékenyítés csak akkor jöhet szóba, ha ez objektív okok miatt nem lehetséges. Ilyen ok lehet a férfinál a spermigram rossz eredménye, nőknél hormonális zavarok, ciszták, elzáródott petevezetékek vagy endometriózis – olyan kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható. Egyáltalán nem mellékes szempont az sem, hogy ma már sokan csak jóval 30. életévükön túl, inkább a 40-hez közelítve vállalnának gyereket, amikorra a test hormonális működése lelassul, s a fogamzás nem olyan egyszerű, mint 20-30 között. Ezért a 37 évesnél idősebb nőknek legfeljebb fél év természetes próbálkozást ajánlanak az orvosok, a 40 éven felülieknek és párjuknak pedig azonnal át kellene esniük a megfelelő vizsgálatokon, ha gyermeket szeretnének.

 

Ikrek csak ritkán születnek

Az a pár, amelyik eldönti, hogy vállalja a mesterséges megtermékenyítést, bármelyik hazai központhoz fordulhat, orvosi ajánlásra nincs szükség, viszont a biztosító jóváhagyására, hogy téríti a kezelés költségeit, igen. A központban minden szükséges vizsgálatot elvégeznek, és a menstruációs ciklus első napján megkezdik a nő hormonális kezelését. Amint az ellenőrző vizsgálaton úgy találják, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű petesejt termelődött, a párt pontos időpontra rendelik be, és vagy méhen belül, vagy a méhen kívül megtermékenyítik. A pár férfi tagjának mindkét esetben ott helyben kell ondósejtet szolgáltatnia – erre egy kellő intimitást biztosító helyiség áll rendelkezésre. Ha a megtermékenyítés sikeres volt, a sejtek speciális inkubátorban, ahol stabil a hőmérséklet és a pH-érték, sötétségben osztódni kezdenek. Öt napon belül már száz sejtje van az embriónak. Méhen kívüli megtermékenyítés esetén ilyenkor helyezik vissza a méhnyakon keresztül a méhbe, ahol megtapad, és továbbfejlődik. Az anya továbbra is hormonális kezelést kap, gyakran a terhesség végéig. „Annak az esélye, hogy a nő már az első próbálkozásra teherbe esik, 50 százalékos, de ezzel nincs vége a dolognak, mert a babát ki is kell hordani. Általában azt ajánljuk a mesterségesen megtermékenyített nőknek, hogy kerüljenek minden megerőltetést, de ez sem garancia semmire. Volt, aki pár nappal az embrió behelyezése után Amerikába repült, és sikeresen kihordta a magzatát; más alig kel fel az ágyból, mégis elvetél. Recept nincs, itt már a természet válogat és rendez” – mondja Peter Krajkovič, az egyik pozsonyi megtermékenyítő központ nőgyógyásza. Kérdésünkre, hogy nagyobb-e a művi megtermékenyítés után az esélye annak, hogy valakinek ikrei születnek, azt válaszolja: ma már az esetek többségében csak egy embriót helyeznek be. Legfeljebb kettőt, ha a nő már idősebb, és nem valószínű, hogy később még szülne. „De gyakran megtörténik az is, hogy a sikeres művi megtermékenyítést és szülést követően a nők spontán módon is teherbe esnek. Ez a hormonkezelésnek, a terhesség alatt a testben képződött hormonok jótékony hatásának és a megnyugodott pszichikumnak is köszönhető. Amit nem erőltetnek, az egyszerűen könnyebben, néha magától is megy. 

-----------------------------

 

KÜLÖN

Gond van a férfi ivarsejtekkel

Európában minden negyedik pár terméketlen, és az esetek felében a férfiaknál van a probléma. A legutóbbi felmérések szerint a 37. évig terjedő korosztályban csak a férfiak 48 százalékának egészségesek az ivarsejtjei. Az orvosok szerint erről a genetikai adottságok mellett a sok stressz, a környezeti ártalmak és az élelmiszerben található női hormonok tehetnek. Tíz évvel ezelőtt még 80/120 millió spermium volt a határérték egy milliliter ejakulátumban, ma a 15 milliós határt is kevesen érik el. És ez még csak a mennyiség, mert fennáll a veszély, hogy az ondósejtek nem elég mozgékonyak, nem megfelelő alakúak, nem is élnek, vagy pedig egyáltalán nem találhatók az ejakulátumban. Az orvostudomány az utóbbi esetre is tud már megoldást, a herékből is képes ondósejtet nyerni. Az Egészségügyi Világszervezet szabványai szerint 2010 előtt az számított még elfogadhatónak, ha az ondósejtek 70 százaléka mutatott patologikus jegyeket. Ma már 96 százalék is elfogadott – azaz mindössze 4 százaléknyi spermiumra hárul a megtermékenyítés feladata.

 

Ingyenes spermigram

A spermavizsgálatot a biztosítók térítik, és ajánlják is mindenkinek, aki több mint egy éve hiába próbálkozik a gyermeknemzéssel, vagy olyan munkahelyen dolgozik, ahol sugárzásnak, fokozott hőhatásnak van kitéve. Andrológus, urológus, sőt némelyik nőgyógyász is elvégzi, mindössze „alapanyagot” kell szolgáltatni hozzá. A leadás előtt öt napon át nem szabad szexuális életet élni, hogy a minta reprezentatív legyen, és ügyelni kell arra, hogy egy órán belül testhőmérsékletűen eljusson a laboratóriumba. Annak sem kell csüggednie, akinek rossz a spermigramja, azaz az ondósejtek mennyiségi és minőségi mutatója, mert ezek az értékek folyton változnak. Néhány heti egészséges, alkohol- és dohányzásmentes életvitel, sok mozgás, E- és C-vitaminban, valamint szelénben és cinkben gazdag étrend csodákra képes.

 

Kiből lehet spermadonor?

Ha a férj vagy partner ondósejtje végképp használhatatlan, a párok döntése alapján a megtermékenyítő központok spermabankból nyert ondósejttel is megtermékenyíthetik a nő petesejtjét. Itt csak garantáltan jó minőségű ondósejteket fagyasztanak le, az adományozóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Spermát csak olyan 18 és 32 év közötti férfi adhat le, akinek nincs genetikailag öröklődő, pszichikai vagy szexuális betegsége, s legalább érettségije van. A jelentkezőket először spermavizsgálatnak vetik alá. Ekkor minden második ki is hullik a rostán. Akik maradnak, azokra genetikai vizsgálatok, vértesztek és a családi kórkép felvétele vár. Az eredményekre legalább két, legfeljebb hat hónapig kell várni. Aki még ekkor is eltökélt, az végre adományozhat spermiumot – feltéve, hogy azóta nem tetováltatott, vagy nincs piercingje, mert ezek a C típusú májgyulladás kockázatával járnak. A személyzet figyeli a donor viselkedését, kommunikációját, és mi tagadás, a testi adottságait is – a kifejezetten csúnya férfiakat tapintatosan eltanácsolja. Egy levételért a donor 30–50 eurót kap, de mindenhol hangsúlyozzák, hogy ez nem a spermium ára, csak az útiköltségre és az adományozásra szánt időért van.

 

Legfeljebb három gyermek

Mivel nálunk nem vezetnek központi nyilvántartást a spermadonorokról, mindegyiküknek becsületbeli nyilatkozatot kell tennie, hogy más központban nem adott le és nem is fog leadni ondót. Egy személytől legfeljebb tízszer vesznek mintát, és legfeljebb három gyermek apja lehet, utána kiiktatják a nyilvántartásból. Arra, hogy a pár családi körből hozzon spermadonort, nálunk nincs lehetőség, az adományozónak névtelennek kell maradnia. Némely EU-tagállamokban a gyermek, miután betöltötte 18. életévét, megtudhatja, ki a biológiai apja; nálunk ez a lehetőség fel sem merült. A szülők sem kívánják, és nyilván a donorok sem örülnének, ha évek múltán sorra bejelentkeznének náluk a gyermekeik. Az ilyen helyzetek ugyanis csak vígjátékokban mulatságosak, a való életben családi katasztrófákhoz vezetnek. De mivel Szlovákia kis ország, viszonylag kevés lakossal, a donorok központi nyilvántartását hamarosan el kell kezdeni – ellenkező esetben megtörténhet, hogy egyazon apától származó fiatalok gyanútlanul házasságot kötnek. 

 

* a művi megtermékenyítő központokban kezelt nők átlagéletkora 32 év

* a beavatkozás ára 1000–2000 euró; ezt 39 éves korig téríti a biztosító

* a hormonkezelés – injekciók, gyógyszerek – kb. 500 euróba kerül; ezt már fizetni kell

* az embriók lefagyasztásának ára 150 euró

* a magzat nemének megválasztása nálunk csak abban az esetben lehetséges, ha fennáll a csak az egyik nem által öröklődő betegségek veszélye – ilyen pl. a vérzékenység, amely kizárólag a fiúkat érinti

 

Nobel-díj a lombikbébik atyjának

Az angol Patrick Steptoe a hatvanas évek végén kezdett foglalkozni azzal, hogyan tudná megtermékenyíteni azokat a nőket, akiknek elzáródott a petevezetékük. Robert Edwards fiziológussal együtt dolgozták ki azt a módszert, melynek lényege a petesejt méhen kívüli megtermékenyítése. A két tudós 1969-ben bejelentette, hogy tizenhárom petesejtet termékenyített meg in vitro, azaz a nők testén kívül. Kilenc évvel később, 1978-ban született meg az angliai Oldhame-ben az első lombikbébi, a 2608 grammos Luise Brown. Édesanyjának nem volt petevezetéke, ezért kilencévi házasság után sem fogant meg természetes módon. Ugyanezzel a módszerrel négy évvel Luise születése után még egy kislánynak adott életet. Robert Edwards 2010-ben Nobel díjat kapott a mesterséges megtermékenyítés módszerének kifejlesztéséért. Kutatótársa, Patrick Steptoe azért nem részesülhetett az elismerésben, mert 1988-ban meghalt.

 

Az első csehszlovák lombikbébi ismeretlen

A volt Csehszlovákia a mesterséges megtermékenyítés tekintetében Közép- és Kelet-Európa éllovasa volt: az első lombikbébi négy évvel az angol kislány után, 1982. november 4-én született Brünnben. Milan Dvořák professzor és csapata átjárhatóvá tették az anya petevezetékét, elhelyezték benne a petesejtet, és a spermiumot, a többit pedig a természetre bízták. A beavatkozás eredménye egy egészséges, 51 cm hosszú és 3650 grammos kisfiú lett, akinek a kiléte titokban maradt, mert az édesanyja ragaszkodott a névtelenséghez.

Csehországban évente mintegy 12 ezer megtermékenyítést végeznek, Szlovákiában csak 2500-at; ezen a téren a konzervatívabb országok közé tartozunk.

 

Magyarországon öt beültetés ingyenes

  • Magyarország a hozzáférhetőség tekintetében vezető helyen áll Európában, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden egyes párnak öt alkalommal támogatja ezt a kezelést.
  • Az első ottani lombikbébi, egy 3850 grammos kislány 1988. augusztus 24-én a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján született. Azóta az eljárás rutinbeavatkozásnak számít.
  • Ma Magyarországon évente 5 ezer mesterséges megtermékenyítést végeznek, közülük 1200-1500 jár gyermekáldással.

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?