<p>Megkezdődtek az alapiskolai beíratások, s a hatévesek és családjuk élete szeptembertől nagyot változik. Tankötelesek mindig lesznek, s mindig elindul valaki az iskola felé vezető úton. De azt megelőzőleg bizony nem egy szülőben kételyek merülnek fel: vajon megérett-e már a gyerek a váltásra, ne várjanak-e még egy évet, hova írassák, melyik tanító nénihez kerül, stb.</p>
Cikkünkben ezúttal iskolaérettséggel és beíratással kapcsolatos kérdésekre próbálunk választ adni.
A beíratást végző pedagógus az alapvető készségeket, ismereteket méri fel a tanköteles kicsiknél: ismerik-e a színeket, a fontosabb geometriai alakzatokat és a számokat, le tudják-e írni nyomtatott betűvel a nevüket, mennyire önállóak, tudják-e a lakcímüket, ismernek-e meséket, verseket, dalocskákat. Persze a tanító néni nem állít fel diagnózist – megbízik a szülőkben, mivel náluk jobban senki sem ismerheti a gyermeket.
Mit ajánl a pszichológus?
Az új környezet és az életritmus megváltozása sem a leendő elsős, sem a szülei számára nem lesz egyszerű, ezért készülni kell rá. A gyerkőc rengeteg ismeretet sajátít majd el az iskolában, de a legnagyobb változás számára szociális jellegű lesz: új környezet, új osztálytársak, tanító nénik és bácsik… Még az is lehet, hogy néhány héten belül kiábrándul az egészből, és tiltakozik, ha suliba kell mennie. Ilyenkor a fenyegetőzésnél vagy a zsarolásnál sokkal többet ér a pozitív motiválás. De másra is érdemes odafigyelni, még a tanköteles kor előtt.
„Figyeljük meg, milyen a kicsi kiejtése, szókincse, hogyan reagál az idegenekre, az új helyekre, hogyan fogadja a stresszhelyzeteket, mennyire tud együtt játszani más gyerekekkel, képes-e egy dologra összpontosítani – tanácsolja mgr. Langermann Silvia pszichológus. – Ha kételyeink támadnak, beszéljük meg őket az óvó nénivel. Ne essünk kétségbe, ha arról tájékoztat, hogy a gyerkőc túlságosan játékos, nem kapcsolódik be a közös foglalkozásokba, vagy nem tud elmondani egy verset. Van még idő a pozitív stimulálásra, egy kisgyerek 1-2 hónap alatt is óriásit fejlődhet.”
Szakmai segítség és tanácsadás
A gyermekorvos ellenőrzi a gyerek egészségi állapotát, mozgáskészségét, s esetleges betegségeinek (asztma, allergia stb.) az iskolai érettségre való hatását. Ha az ő ajánlása mellett is maradnának fenntartásaink, még mindig van hova fordulnunk: az állami pszichológiai tanácsadóhoz. Minden járásban van pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ (centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie – CPPPaP), amelynek szakembere feltárja előttünk, hogy a kicsinek mely területen van lemaradása, s hogyan lehet behozni azt. Ha szükséges, halasztást ajánl, vagy elküld más szakemberhez – logopédushoz, szem- vagy fülorvoshoz stb. A központba bárki bejelentkezhet a gyermekével, nincs szükség az óvoda vagy a gyermekorvos ajánlására; a konzultációs órák ingyenesek. Minden kételyekkel küzdő szülőnek hasznos lenne a központ felkeresése a gyermek iskolába való beíratása előtt.
A készségfejlesztés hatásos módja
Fontos, hogy az iskolába készülő apróság testileg, lelkileg és mentálisan is iskolaérett legyen, ez azonban nem azt jelenti, hogy a szülőknek felkészítő maratonba kell kezdeniük. A 2–6 éves gyermek hihetetlenül fogékony, rendkívüli gyorsasággal képes új készségek és ismeretek elsajátítására. Az angol Institute of Child Health (Gyermek-egészségügyi Intézet) munkatársai bizonyították, hogy a kisgyerek agya teljesen spontán módon sokkal több új információt képes befogadni, mint egy felnőtté. A tanulásban mérföldes léptekkel halad előre, mivel az nem teher, hanem szórakoztató időtöltés számára. Minél többet tanul, annál több idegpálya képződik az agyában, és ennek jótékony hatása a fejlődése egészén megmutatkozik.
Vigyük a kicsit a természetbe, játsszunk, rajzoljunk vele, és minél korábban tanítsuk idegen nyelvre. A gyerek kinesztetikus alkat, vagyis mozgással, érintéssel, hangok, zene segítségével, azaz érzékeivel tanul. Az angol amúgy is fontos helyet fog elfoglalni az életében, tehát az anyanyelv mellett érdemes már egészen apró, 2-3 éves korban elkezdenie a tanulását. A kétnyelvű gyermekek agya nagyobb teljesítményre képes, gyorsabban asszociál, tervez, von le következtetést, old meg problémákat, egyszóval magasabb intellektuális szinten van, mint az egynyelvűeké.
Agytorna az iskolaérettségért
„Az idegen nyelvet is úgy kell tanulni, mint az anyanyelvet – vagyis teljesen természetes módon, dalocskákkal, mondókákkal, versikékkel. A modern angolórák kreatív játékkal telnek, amelybe a gyermek összes érzéke bekapcsolódik, miközben az idegen nyelv rögzülését sok-sok szöveghallgatás és ismétlés segíti. A nyelv elsajátításának a kulcsa a játékkal, szórakozással történő megerősítés” – magyarázza Helen Doron nyelvész, a világszerte ismert angoltanítási módszer kidolgozója. Elmondja: bónuszként bevezették a Brain Jog, vagyis agytornagyakorlatokat is, amelyek mind az öt érzékszervre támaszkodnak. A kommunikációs készségek fejlesztésén túl a kicsik táncolnak, másznak, ugrabugrálnak (mozgáskészség); matricákat ragasztanak, színeznek, figurákat vágnak ki, színes tankártyákkal játszanak (az íráshoz szükséges grafomotorikus készségek fejlesztése). A 45 perc alatt mintegy játszóházban érzik magukat, mit sem tudatosítva abból, hogy tanórán vettek részt, és hatalmas léptekkel haladnak az iskolaérettség felé.
10 készség, amely az iskolaérettséghez szükséges
1 Szociális érettség – érzelmi stabilitás, a gyerkőc nem sír apróságok miatt, bizonyos időt eltölt a szülei nélkül, stb.
2 Grafomotorika – finommozgások és íráskészség, pl. helyesen tartja a ceruzát, stb.
3 Vizuális motorika – a látott dolgok felidézése, felismerése stb.
4 Hallási motorika – a hallott információk felidézése, feldolgozása, leírása vagy lerajzolása.
5. Alapvető matematikai ismeretek – számolás 10-ig, a kisebb és a nagyobb közötti különbség.
6. Kommunikációs készség – helyes kiejtés, mondatalkotás, mese tartalma stb.
7 Tájékozódási képesség – nemcsak térben, hanem pl. a saját testrészein, a könyv és a füzet lapjain stb. is.
8 Intermodális készség – képes többféle eszközt és módot kombinálni.
9 Szerialitás – tevékenységek, feladatok sorrendisége és ismétlődése.
10 Koncentrálóképesség és tanulási szokások – nem csapong több feladat között, hanem képes egyre összpontosítani.
Beírassuk – ne írassuk?
Ha nem iskolaérett: Gondok lehetnek az olvasás, írás és matematika elsajátításával – a tanítók beskatulyázzák a gyereket, rossz tanulóként könyvelik el, és kisebbrendűségi érzés alakulhat ki benne. Nem gyakran fordul elő, hiszen az éretlenek általában fennakadnak a beíratási rostán.
Ha túlérett: Az utóbbi évek modern szokásává vált a júniusi–augusztusi gyerek beíratását automatikusan elhalasztani, mondván, „hosszabb lesz a gyermekkora”. Teszik ezt akkor is, ha a kicsi iskolaérett. A pszichológusok túlnyomó többsége ilyen esetben nem ajánlja a halasztást. Az iskolaérett gyerek aktívan érdeklődik a betűk iránt, igen gyakran megtanul írni-olvasni, aztán az iskolában unatkozik, és problémák lesznek vele – felmerülhet nála a figyelemzavar és hiperaktivitás gyanúja.
Képek archívum
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.