Archívum

Mi várható a királynőtől?

A mágikus 2020 egy újabb ötkarikás csúcs éve. A XXXII. nyári olimpiai játékokat július 24. és augusztus 9. között rendezik Tokióban 33 sportág 324 versenyszámában. Közöttük lesz a sportok királynője – az atlétika is.
Urbán Klára

2020. február 4. 09:15

sz

Bár az olimpia jelentősége megkérdőjelezhetetlen, az atlétikában jelenleg nemcsak az ötkarikás játékok jelentik a szenzációt. Idén ugyanis nagyon sok változást terveznek a vezetők. Ezek egy része kedvező fogadtatást kapott, de akadnak olyanok is, amelyek miatt sok kritika hangzott el. Itt van például a Dinamikus Új Atlétika (DNA), amely a bakui Európa-játékokon nagyon leszerepelt. Nemrégiben Pozsonyban járt az atlétika első embere, Lord Sebastian Coe, az egykori kétszeres olimpiai bajnok brit középtávfutó, így első kézből kaptunk választ a kérdéseinkre.

A gyaloglókat „száműzik”

Tavaly a dohai atlétikai világbajnokságon éjfél után indult a maratoni mezőny, amely így is 30 fokban és magas páratartalom mellett teljesítette a 42 195 métert. S végigszenvedték távjukat az 50 km-t a gyaloglók is: többen nem is látták meg a célt, kidőltek útközben. Köztük volt Szlovákia olimpia bajnoka, Matej Tóth is, aki addig soha nem adott fel nagy versenyt. Kemény szavakkal illette a szervezőket és az IAAF vezetőségét, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság későbbi döntésétől sem volt elragadtatva, amelynek értelmében a várható hőség miatt a maratont és a gyaloglószámok versenyeit nem Tokióban, hanem a 800 kilométerre északra fekvő, hűvösebb Szapporóban rendezik meg. Az eredeti tervek szerint Tokióban hajnali 5.30-kor rajtolt volna az 50 kilométeres gyaloglás és 6-kor a maraton, hogy az atléták ne legyenek kitéve a 30 fok feletti kánikulának.

Több versenyzővel és szakvezetővel beszéltem a döntésről, egy sem repesett az örömtől. S jómagam még kevésbé, amikor meghallgattam Sebastian Coe válaszát kérdésemre, hogy az IAAF miért nem szólt bele a dolgok alakulásába, miért nem vétózta meg a határozatot, hogy a fővárosban maradhassanak a hosszú távú atlétikai versenyek, kora reggeli kezdettel. Nem is szólva arról, hogy az ember nemigen tudja kideríteni, mi az igazság, hiszen Doháról úgy tudósított a média, hogy a mentők nem győzték elszállítani az atlétákat, többen önkívületi állapotban voltak közülük. Azokat a golfkocsikat is igénybe kellett venni, amelyekkel az emírek érkeztek a klimatizált lelátóra. Hírügynökségi jelentés számolt be arról, hogy július végén, augusztus elején egy hét alatt Japánban a hőség következtében 57 ember halt meg. További 18 ezret szállítottak kórházba.

„Értesültem róla, hogy a gyaloglók nem örülnek a változásnak. A döntést, amely végleges, a NOB hozta, az olimpia az ő hatáskörébe tartozik, de a döntéshozóknak nem volt valós képük a helyzetről, arra hivatkoztak, hogy a Dohában történtekre reagáltak” – magyarázta diplomatikusan Lord Coe, s ami utána következett, még inkább alibinek hatott. „Dohához még annyit: nem minden, ami az ottani feltételekkel kapcsolatban napvilágot látott vagy elhangzott, fedi százszázalékosan a valóságot. Dohában a női maratonfutásban többen értek célba, mint 2017-ben Londonban, s egyetlen versenyzőt kellett kórházba szállítani, azt is csak félórás megfigyelésre. Orvoscsoportunk dr. Stéphane Bermon vezetésével gondosan elemezte a helyzetet, és ennek alapján Tokióra is kidolgozta a stratégiát. Az IAAF mindig az atléták érdekét tartja szem előtt, ezért az előállt helyzetből kiindulva most azt tekintjük legfontosabbnak, hogy a versenyzőknek, edzőknek, orvosaiknak, mindazoknak, akiknek 800 kilométerre kell majd utazniuk Tokióból és vissza, a lehető legkedvezőbb körülményeket teremtsünk meg.”

Elhiggyük?

Nincs okunk kételkedni Lord Coe szavaiban. Pedig megalapozott volna a kétely, már csak azért is, mert jelenleg az atlétika legnagyobb csillagainak egy része saját sportszervezet létrehozását fontolgatja válaszul az utóbbi idő történéseire. Köztudott ugyanis, hogy a tokiói olimpiát a legmelegebb hónapban rendezik, de tény, hogy a játékok időpontját nem az IAAF szabja meg. És nem titok, hogy az atlétikai világ nem lelkesedik a közeljövőre tervezett új szabályokért, amelyek értelmében a Gyémántligában a jelenlegi 32 helyett már csak 24 versenyszámban lehet majd a fődíjért küzdeni. Hiányozni fognak olyan népszerű és hagyományos versenyszámok, mint a 200 m, a hármasugrás, diszkoszvetés vagy az akadályfutás. Nemcsak a versenyszámok, hanem a viadalok száma is csökken: az idei 14 helyett jövő évtől már csak 13 Gyémántliga-versenyt rendeznek, és a sorozatban kettő helyett egy döntő lesz. Nem csoda, ha a versenyzők szeretnék, ha nekik is lenne beleszólásuk abba, mi és hogyan történjen az atlétikában. A most formálódó társaságban a négyszeres világ- és olimpiai bajnok amerikai Christian Tayloron kívül jó néhány neves atlétát találunk, mások mellett Renaud Lavillenie, Tianna Bartoletta, Omar McLeod, Sandra Perković, Brittney Reese és Dina Asher-Smith is tagja az új közösségnek.

„Tíz nappal azután, hogy Taylor szándéka ismertté vált, felhívtam, és felkínáltam a segítséget, tapasztalataimat, mert én voltam a NOB sportolói bizottságának első elnöke. Világos számomra, hogy az atléták vannak az első helyen, de a döntések rendszerében sok egyéb fontos dolgot is figyelembe kell venni” – magyarázta Lord Coe.

A tévéközvetítés kérdése

„A szövetség a Gyémántliga tervezett változásaival kapcsolatban egyeztetett a versenyzőkkel, edzőkkel, szurkolókkal és a televíziós közvetítések jogait birtokló televíziós társaságokkal is, a cél az, hogy élvezetesebb és népszerűbb legyen a sorozat. Az eddigi kétórás közvetítések helyett csupán egy 90 perces főprogramot sugároznának a televíziók, a rövidebb időkeretbe pedig úgy férnek bele, hogy a hosszútávfutás kikerül a viadalokról, a leghosszabb futószám a 3000 méter lesz. A tervek között van továbbá, hogy a lehető legtöbb ugró- és dobószámot az atlétikai stadionokon kívül rendezik meg a Gyémántliga állomásain, így a nézők közelebb kerülhetnek az eseményekhez.”

Lord Coe nem titkolta, hogy a legnagyobb súllyal a tévéközvetítés és a vele összefüggő marketing nyomott a latban: tíz év múltán végre sikerült a Gyémántligának főszponzort találni. Ez pedig főleg annak köszönhető, hogy jobb „terméket” kínál, még akkor is, ha ez nem a főszereplők javát szolgálja. „A célunk egy pörgős, izgalmas verseny, amely jó reklámja lehet a sportágunknak. Egy olyan program, amely tetszik a tévétársaságoknak is, és amelyet szívesen néznek a szurkolók” – mondta Coe. Persze, nem minden atléta van vele egy véleményen: „Ez ostoba lépés – nyilatkozta Yohan Blake, a 100 méter korábbi világbajnoka. Coe-nak erősítenie kellene a sportágat, ehelyett megöli.”

Ki Lord Sebastian Coe?

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a 2012-es londoni olimpiai játékok szervezőbizottságának elnöke 1956. szeptember 29-én született Londonban. 12 évesen kezdett atletizálni, edzője édesapja, Peter volt. Közgazdaságtant tanult az előkelő Loughboroughi Egyetemen. Másodszor nős, első házasságából két lánya és két fia van.

Sebastian Coe aktív versenyző volt, kétszeres olimpiai bajnok: 1980-ban Moszkvában győzött 1500 méteren, 800-on ezüstérmes volt, négy évre rá Los Angelesben megvédte mindkét érmét. Ez egyetlen középtávfutóként sikerült neki. 800 méteren 1986-ban Stuttgartban Európa-bajnok lett, előtte már volt egy ezüst- és egy bronzérme.

Pályafutása során 12 világcsúcsot állított fel, 9-et szabadtéren, 3-at csarnokban. 800 méteren az 1:41,73 perces rekordját 16 éven át (1981–1997) nem tudták megdönteni. 1979-ben és 1981-ben egyszer sem legyőzték le 800 és 1500 méteren, valamint 1 mérföldön, s a Track & Field magazin a világ legjobb atlétájává választotta.

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/5. számában jelent meg!

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Jaroslav Naď

Naď: Az ingázók ne a legelső határ menti községben teszteltessenek

tesztelés

Sok a megválaszolatlan kérdés

Beke Ádám

Beke Ádám: „Nagyon-nagyon féltem a debütáláskor”

koronavírus

Ezekben a járásokban nőtt a fertőzöttek száma

Tajvan

A sziget, ahol már kétszáz napja nem regisztráltak új koronavírus-fertőzést

Tragikus baleset – fának ütközött egy munkásokat szállító autóbusz

Tragikus baleset – fának ütközött egy munkásokat szállító autóbusz

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.