Kóborló kutyánk kalandjai

<p>Örökbe fogadtunk egy kutyát. A somorjai temető mellett találtuk, a kukák mellett keresgélt élelmet. Megkérdeztük a menhely üzemeltetőit, ismerik-e, van-e gazdija. Miután senki nem jelentkezett, hazavittük. &bdquo;Valamilyen jó név kellene neki!&rdquo; &ndash; mondta egy ismerős, és mi Ödinek kereszteltük. Ödi havonta egyszer-kétszer lelépett tőlünk. Amikor figyelmetlenül nyitottuk ki a kapuajtót, egyszerűen kicsusszant a lábunk alatt.</p>

Három-négy napig a hírét sem hallottuk, aztán mindig megjelent az ajtó előtt, és ugrándozott örömében, amint észrevett bennünket. A kimenők után pár napig regenerálódott: sokat evett és aludt, szinte az egész nappalt szunyókálással töltötte. „Irigykednénk, ha mesélni tudna” – mondta barátunk, amikor Ödi visszatért az egyik partitúráról.

Egyszer a kutyus nem jött haza, hiába vártuk. Teltek a napok, szüleim résnyire nyitva hagyták a kocsibeállót, hátha akkor jönne, amikor épp nem vagyunk otthon. Egy hét után kutyánknak még mindig se híre, se hamva nem volt. „Biztos elütötte egy autó, a szomszéd kutyájával is az történt. Hiába keresték heteken keresztül, kilapítva találták meg az országúton” – jegyezte meg az egyik pozitívan gondolkodó ismerősünk. „Megették a hajléktalanok. Kinn a Pomléban tényleg megfőzik a kutyákat, sok drága, fajtiszta kedvenc végezte kondérjukban” – mondta a másik. Rémhírekkel traktált minket a fél város, de csak legyintettünk. Feltettük a képét a Facebookra pontos leírással és telefonszámmal, vártuk a hívásokat. Persze hiába.

 

Ödiből Lucky lett

Egyik ismerősünk látta meg Ödit, ahogy egy idős néni az állatorvos rendelője felé vezeti. „Ödi!” – kiáltott utána. A kutya megfordult, és ugatni kezdett, a néni viszont húzta tovább, és nem állt szóba ismerősünkkel, hiába kiabált utána. „Megvan! Megtalálták, örökbe fogadták, mert azt hitték, kóbor kutya” – hívott az egyik rokon, aki akkor már több órája folytatott nyomozást a Facebookon. Sikerrel járt. Ödit valóban örökbe fogadták, az új tulajdonos Luckynak keresztelte, és egy egész albumot töltött fel róla a közösségi oldalra. A családunk könnyes szemmel nézte a képeket. Kutyánknak be volt kötve a hátsó lába, a feje körül meg egy nagy tölcsér volt. Kapcsolatba léptünk az új gazdival, kiderült, hogy miután megtalálta Ödit, felvitte magához, megmosdatta, nevet, kosarat és játékokat adott neki. Elvitte az állatorvoshoz. Az nem vette észre, hogy a négylábú már az ő páciense. „Ó, hiszen ez a kutya alultáplált, meg van fázva, biztosan sok időt töltött kinn a hidegben” – mondta a doki. Az állatorvos nagy játékos hírében áll, az öreg nénik utolsó tíz euróját is elveszi azzal, hogy a macskának kell a vitamin, különben az utolsókat fogja rúgni. Bárki bármilyen gonddal viszi a házi kedvencét hozzá, az biztos, hogy még három nyavalyát felfedez, csak azért, hogy nagyobb összeget tudjon kicsalni. Az új gazdi kifizette az oltás díját, és hazavitte Ödit (Luckyt). A kutya a panelház elé érve kiugrott az autóból, átszaladt az úton, és egy szembejövő autó elütötte. Pozsonyi készültségre kellett vinni a magatehetetlen állatot, és ott újraélesztették. Ki kellett cserélni a hátsó lába forgóját, így nagy műtét várt a többszörösen szerencsés kutyára. Az új gazdi ezt is kifizette, majd otthon ápolta Lucky-Ödit.

 

Kié a kutya?

„Ki ez az ember? És miért pont a ti korcs kutyátok kellett neki? Biztosan drogot akar a bundája alatt csempészni” – gyártották az összeesküvés-elméleteket ismerőseink.

Az új tulajdonossal felvettük a kapcsolatot, megegyeztünk, hogy találkozunk, megnézzük, valóban a mi kutyánkról van-e szó. Az új gazdi rokona vezette Ödit a találkozóra. Miután családunk képviselője felismerte, nevén szólította kutyusunkat. Odalépett hozzá, és megsimogatta. Azt hitték, hogy le akarja csatolni nyakörvét a pórázról, ezért az új gazdi rokona, nevezzük Margarétának, elrántotta a kutyát, és kiabálni kezdett családunk képviselőjével, akit hívjunk Johannának. A heves, hangos vita közben mindenki kikérte magának, mindkét fél szerette volna Ödit, a másikat hibáztatták, és a somorjai Mónika-show közben Margaréta behúzott egyet Johannának, felkapta a kutyust, majd hazaiszkolt vele. Johanna ott állt vérző orral, és nézte, hogy törpül a kutya és a támadó sziluettje.

 

Rendőrségi ügy

Lucky-Ödi az új tulajdonosánál maradt, de mi vissza akartuk szerezni. „Olyan értékes? Valamilyen drága fajta?” – kérdezgették, mi pedig csóváltuk a fejünket, hogy „nem értékes, de mi megszerettük”. Érdeklődtünk jogász ismerősünknél, és ő azzal a hasonlattal élt, hogy ha valaki talál egy gyereket az utcán, nem viheti haza s tehet úgy, mintha az övé volna. Így megkerestük a helyi rendőrséget, és feljelentést tettünk. Pár nap múlva hívtak, hogy mehetünk a kutyáért. „Prevzatie veci” – állt a dokumentumon, amelyet alá kellett írni, amikor átvettük a ketrecben békésen alvó kutyát.

A komoly műtéten átesett kutyus a nappaliban aludt, a tölcsér még mindig a nyakán volt, hogy fogával ne tudja a varratokat kitépni. Zavarta őt nagyon, de mókás volt figyelni, ahogy Ödink tölcsérestül nekimegy az ajtófélfának. Néhány hét múlva egy bírósági feljelentést találtunk a postaládában. Az előző gazdi beperelt minket: ha a kutya a miénk, akkor a műtét költségei is. A pár hónappal későbbi tárgyaláson a sikkasztásos perek, rablás, erőszak, gyilkosság mellé bekerült kutyánk ügye is, de az előző gazdi nem jelent meg.

 

Ödi újra a miénk

Ödi azóta is két-három havonta kimenőre megy. Ilyenkor pár napig nem hallunk felőle semmit, de végül mindig hazajön.

Az ideiglenes gazdik szíve óriási lehet, hogy egy sötétben, egyedül kószáló, kivertnek hitt kutyát befogad, de nagyon kérünk minden somorjait és környékbelit, hogy a mi kis bolond kutyánkat a kimenői alatt ne zavarják. Hadd tegye azt, amit minden rendes falusi kan kutyának kéthavonta el kell végeznie.

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!