Jogvédő vagy sóhivatal?

A jogsértésnek, megalázásnak, törvényszegésnek a munkafelügyelőségek szabhatnak gátat, de vajon tudnak és akarnak-e? Igazi jogvédők, vagy csak afféle sóhivatalok, ahol mindenki kedvére panaszkodhat, de megoldást hiába vár?

Papok panasza az érsek ellen

Legutóbb a Nagyszombati Egyházmegye papjainak beadványa kapcsán hallottunk a munkafelügyelőségről, amely az ügyben vizsgálatot indított hátrányos megkülönböztetés és a munka törvénykönyve rendelkezéseinek megszegése miatt. Papok egy csoportja azért fordult az állami hatósághoz, mert Ján Orosch érsek névtelen levelekre hivatkozva becsületbeli nyilatkozat aláírására kényszeríti őket, hogy nem homoszexuálisok, nincs kapcsolatuk nővel, esetleg gyermekük, elítélik a gay-kultúrát, a genderideológiát és a nemek egyenlőségét. A papok ezt nemcsak megalázónak, hanem törvénybe ütközőnek is tartják, mert noha az érsekség alkalmazottai, az állam fizeti őket, és rájuk is vonatkoznak az állami törvények, amelyek tiltják a munkaadónak, hogy az alkalmazott politikai nézeteit, vallási hovatartozását vagy szexuális irányultságát firtassa. A munkafelügyelőség elfogadta a beadványt, és kivizsgálja a történteket, de ez még nem jelenti azt, hogy olyan bizonyítékot is talál, amelynek alapján komoly bírságot szabhat ki. Nem azért, mert az egyház külön világ a maga szabályaival és szőnyeg alá söpört konfliktusaival, hanem azért, mert a félelem és kiszolgáltatottság cégektől-intézményektől független általános jelenség. Lehetetlenné teszi, hogy a megalázott, jogaikban sértett alkalmazottak a saját nevükben, konkrét adatokkal tegyenek feljelentést és vallomást, akkor se visszakozzanak, amikor konfrontációra kerül sor, és a munkatársak is kiálljanak mellettük. Szlovákiában ezért hallani ritkán olyan vizsgálatról, amely a munkaadó elmarasztalásával zárul, pedig a szupermarketek elárusítónői, a külföldi tulajdonban lévő összeszerelőcsarnokok munkásai vagy a túlórákra kényszerített egészségügyi nővérek tudnának miről beszélni.

Feljelentés, majd felmondás

Tudnának, és mégsem beszélnek, mert már senkiben nem bíznak meg – nem ok nélkül. Ha a vizsgálat aláírt, konkrétumokat tartalmazó bejelentés alapján indul, a munkaadó könnyen azonosíthatja a rebellist, ha pedig névtelenül, akkor mindenkin bosszút állhat. Ez az általános tapasztalat; csak ritkán, nagy nyilvánosságot kapó esetekben szokott előfordulni, hogy valóban megszűnik a jogsértés, és mint a mesében, minden jóra fordul. Egy tavaly végzett felmérés szerint a feljelentést tevők 60 százaléka azután sem szokott a munkahelyén maradni, hogy a munkafelügyelőség neki adott igazat. Vagy éppen azért volt bátorságuk feljelentést tenni, mert már volt más munkahelyük, vagy mert utána megkeserítették az életüket. A többi 40 százalék viszont arról számolt be, hogy a munkafelügyelőség vizsgálatát követően megváltozott a munkaadó viselkedése, jobban ügyelt az alkalmazottak jogainak megtartására. Ezért érdemes jogsértés esetén szót emelni, feljelentést tenni, hogy a 40 százalékból 50, 60, majd még több legyen, és a munkavállalók végre komolyan vegyék alkalmazottaikat. „Az tapasztaljuk, hogy ha a munkavállalók összefognak, és megvédik jogaikat, a munkaadók is kénytelenek komolyan venni ezeket a jogokat” – mondja Slavena Vorobelová, a Nemzeti Munkafelügyelőség szóvivője. A kiszolgáltatottság és a mindent behálózó korrupció közepette azonban épp ez a legnagyobb gond: sokan azt sem tudják, kihez fordulhatnának, ha sérelem éri őket, és ha tudják, akkor is azt hiszik, hiába lenne minden. Pedig lassan meg kell tanulnunk, hogy ha mi nem vállalunk kockázatot jogainkért, nem állunk ki egymásért, senki sem fogja megtenni helyettünk. És ez éppúgy érvényes nagy társadalmi kérdésekben, mint olyan banális ügyekben, hogy hányszor mehetünk ki munkaidőben a vécére.

Ha a munkaadó nem fizet

A legtöbb bejelentés azért érkezik a munkafelügyelőségekre, mert a munkaadók nem folyósítják idejében vagy egyáltalán nem fizetik ki az alkalmazottak bérét. Ilyen esetben a munkavállaló először ajánlott levélben felszólíthatja munkaadóját, hogy a szerződésük értelmében meghatározott időn belül fizesse ki a bérét. Ha ez nem történik meg, felszólítást intézhet a munkaadójához, amelyben figyelmezteti, hogy a munka törvénykönyvének 130. paragrafusa értelmében büntetőjogi feljelentést tesz ellene. Hogyha a munkaadó ezt követően sem fizet, az alkalmazott feljelentést tesz, és kéri, hogy a bíróság büntetőparancsban rendelje el bére kifizetését. A törvény értelmében az alkalmazott jogosult azonnal megszüntetni munkaviszonyát, ha a munkaadó a szerződésben foglalt határidőt meghaladó tizenöt napon belül nem fizeti ki a bérét, útiköltségét és más járandóságát. Az a munkavállaló, aki a fent említett okból azonnali felmondással szüntette meg munkaviszonyát, jogosult kéthavi felmondási időre és az erre az időszakra őt megillető átlagbérre. Az alkalmazott csak egy hónapon belül mondhat fel attól kezdődően, hogy az őt erre feljogosító okról tudomást szerzett.

Korrupció a munkafelügyelőségen

Szlovákiában egyetlen állami hatóság, így a munkafelügyelőség esetében sem lehet kizárni azt, hogy suba alatt egyezséget köt azzal, akit ellenőriznie kellene. A borítékok átadása rég nem divat, ehelyett megrendeléseket egyeztetnek a felek, és „legálisan” ezekért folyósítják a pénzt. Tavaly ősszel a Nyitrai Kerületi Munkafelügyelőség egyik alkalmazottja próbált így üzletet kötni egy aranyosmaróti szállítócéggel, ahol többrendbeli szabálysértést tapasztalt. Az egyezkedést rögzítő videofelvétel eljutott a sajtóhoz; így került nyilvánosságra, hogy a felügyelet munkatársa a szerződés fejében a bírság csökkentését és további háborítatlan működést ígért a cégvezetőnek. A felvételen tisztán hallatszik, hogy a munkafelügyelőség ellenőre azt mondja a cégvezetőnek: minden sofőrért 200 eurós büntetést kapnak a szokásos 350 helyett, de cserébe a cégnek azt ajánlja, rendeljen tőle munkavédelmi előírásokról szóló tanfolyamot. Arról, hogy mennyit kell majd fizetnie érte az ellenőr magáncégének, nincs szó, a felvételen csak annyi hangzik el: „Megegyezünk, hogy ön is elégedett legyen, és én is.” A törvény szerint a munkafelügyelőség ellenőrei magáncégekkel is együttműködhetnek és tarthatnak előadásokat, de erről értesíteni kell a feljebbvalójukat, és ellenőri munkájuk során nem ajánlhatják a szolgáltatásaikat. A munkafelügyelőség belső szabályzata szerint az az ellenőr, aki egy bizonyos cégnek tanfolyamot tart, nem végezhet ott ellenőrzést, de mindez csak akkor működik, ha a főnökség tudomást szerez róla. Ha nem, akkor vígan folyik tovább az üzletelés a felek kölcsönös megelégedésére. Szlovákiában több száz olyan cég működik, amely a biztonsági előírásokról tart előadásokat. Mivel ezek kötelezőek és elég drágák, a cégek nagy része a munkafelügyelőségek ellenőreinél rendeli meg őket, mert így pluszszolgáltatásokat is kapnak.

Miben illetékes a munkafelügyelőség?

* Munkafelügyelőség (inšpektorát práce) minden kerületi székhelyen van. A beadványokat a munkahely székhelye szerint illetékes hatósághoz kell címezni.

* A polgárok levélben és e-mailben, névvel és név nélkül egyaránt elküldhetik őket.

* A munkafelügyelőség ellenőrzi a munkajogi előírások és munkaszerződések megtartását, az alkalmazottak munkavégzési feltételeit és bérezését, a nők, fiatalkorúak és csökkent munkaképességű személyek munkavégzési feltételeit, valamint a kollektív szerződések megtartását.

* Illetékes az állami alkalmazottak jogainak védelmében.

* Ellenőrzi a munkahelyek biztonságát és a balesetvédelmi előírások megtartását.

* Ellenőrzi a munkavállalás legalitását.

* Ellenőrzi a nyugdíj- és szociális biztosítások kifizetését.

* Bírságot róhat ki a munkajogi előírások és kollektív szerződések meg nem tartása esetén.

* Ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújt a munkaadóknak és munkavállalóknak a munkajogi előírások terén.

Mit kell tartalmaznia a beadványnak?

* A feljelentő nevét és címét. A munkaügyi felügyelőségen névtelenül is lehet feljelentést tenni, de ebben az esetben a felügyelőségen múlik, hogy indít-e vizsgálatot az ügyben, és a feljelentőt természetesen nem értesítheti az eredményről.

* A munkaadó vagy a cég nevét, címét.

* A jogsértés pontos leírását, esetleg konkrét előírásokra, törvényekre való hivatkozással.