„Dianka, áruld el, hogy voltál képes megtanulni szlovákul? Épp most olvastam az interneten, hogy a szlovák a világ legnehezebb nyelve!” Ismerőseim reagálnak így időnként a szlováktudásomra. Jólesik a bók, de el kell utasítanom a túlzott dicséretet: egyáltalán nem vagyok nyelvzseni.
A szlovákot ennek ellenére elég jó színvonalon elsajátítottam, mert bár (szerintem) gyönyörű, semmiképpen sem tartozik a világ legnehezebb nyelveinek sorába.
Az állítólagos legnehezebb nyelveket felsoroló hoax (álhír) 2007 óta hódít a világhálón. Elgondolkodtató, milyen szívósan tartja magát, és tűnik fel újra meg újra különböző internetes oldalakon annak ellenére, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója már régen megcáfolta állításait.
Hogyan lehetséges, hogy művelt emberek képesek elhinni ilyen badarságokat? Az ok talán abban keresendő, hogy az iskolában nem tanítanak kritikai gondolkodást. A kritikusan gondolkodó ember ugyanis, ha olyat olvas, ami egy nyelvész cikkének álcázza magát, de tele van helyesírási hibákkal, rögtön gyanakodni kezd.
A cikk régi, de a jelenség ma is aktuális. Térségünk emberének szüksége van valamire, amivel kérkedhet. Amiben a legjobb, vagy legalábbis jobb, mint a környező népek. Vajon milyen hasznuk lenne a szlovákoknak abból, ha a szlovák tényleg a világ legnehezebb nyelve lenne? Jobb emberek lennének? Okosabbak? Érzékenyebbek? Sikeresebbek? Vagy talán könnyebben tanulnának idegen nyelveket?
Miért van az, hogy mi, kis nemzetek fiai állandóan szükségét érezzük, hogy bizonygassuk, mi vagyunk a legősibbek, legjobbak, legszebbek, legokosabbak a világon? És miért tölt el olyan jó érzéssel bennünket, ha nagyságunk bizonygatása közben a többieket lefitymálhatjuk? Miért kutatunk folyton „elhallgatott, titkos tények” után, hogy bebizonyítsuk, mai kicsiségünkről csak a csúnya, vesztünket akaró, ellenünk szövetkező titokzatos gonoszok tehetnek? Nehogy azt gondoljuk, hogy ez csak a szlovákok sajátsága! Nyugodtan söprögethetünk a saját házunk táján is.
Nemcsak nyelveinkről keringenek ábrándos elméletek a virtuális térben, hanem például a génjeinkről is. Többször kaptam már szlovák barátaimtól „tudományos” cikkeket arról, hogy a tudósok rájöttek, génjeik tanúsága szerint a szlovákok Európa legősibb nemzete. Ugyanezen cikkek rendszerint nem felejtik el megemlíteni, hogy a magyarok mint nemzet már régen nem léteznek, szintén a gének tanúsága szerint. Elvitatkozgathatnék az ismerőseimmel arról, mi is szerintük a nemzet, mint olyan, definíciója, de minek? Nekem teljesen mindegy, ki az ősibb, a szlovákok vagy a magyarok, kinek nehezebb a nyelve, kinek szebb az orra, kinek görbébb a lába, kinek hosszabb a bajsza stb. Teljesen mindegy, mert mindez semmit nem mond számomra az adott nemzet fiainak értékéről és méltóságáról. Egészében azt gondolom, hogy egy nemzet kivételességét bizonygatni a másik rovására eléggé veszélyes. Valószínűleg sohasem tanulunk a történelemből.
Pozsonyi szlovák sógorom mesélte, hogy meglepve olvasta az egyik felső tagozatos szlovák földrajzkönyv elején az alábbi mondatot: „Szlovákia a világ legszebb országa.” Én soha nem írnám le, hogy a magyar a világ legszebb nyelve. Nem írnám le, mert nem ismerem a világ összes nyelvét, így nem tudom objektíven megítélni, hogy igazam van-e. Másképpen írnám: a magyar nyelv az én szívemnek a legkedvesebb nyelv a világon, mert az anyanyelvem. Ezen a nyelven teljesen szabadon tudok gondolkodni, s képes vagyok kifejezni egészen finom nyelvi árnyalatokat is. És így írnám: a szlovák nyelv szerintem gyönyörű, kedves és játékos. Soha nem fogom anyanyelvi szinten beszélni, de örömömre szolgál, hogy képes vagyok szlovák nyelvű szépirodalmi műveket olvasni és átérezni nyelvi szépségüket. De: ez szigorúan az én szubjektív véleményem, amelyet senkire sem fogok ráerőltetni.
Szeretem a magyar kultúrát és a szlovák kultúrát, de mélyen tisztelem a világ többi kultúráját is. Nem akarom állandóan bizonygatni, hogy nekem jobbak a génjeim. Az ember értékét valami mással mérik. A nemzet értékét pedig, ha egyáltalán van ilyen absztrakt kategória, úgyszintén.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.