Archívum

Hogy a kakas csípje meg!

A baromfitartással kapcsolatos népszokások és hiedelmek. A baromfitartás a múltban kizárólag női munkának számított. A parasztgazdaságokban főleg tyúk és csirke volt. Kacsát és libát inkább eladásra neveltek. A gazdasszony feladata volt a baromfi etetése, a tojások összegyűjtése és tárolása, az ültetés, keltetés, a kakasok ivartalanítása, a lúdtépés és -tömés, a baromfibetegségek orvoslása, valamint a baromfi, a tojás és a toll értékesítése.
author
Vasárnap

2013. november 29. 13:00

 

A baromfitartás haszna is őt illette. Az eladásból származó pénzt saját és lányai ruházkodására, kelengyéjére fordította.

 

Tyúktartás

Tyúk valaha minden falusi háztartásban volt. A tojás és a csirke- vagy tyúkhús fontos szerepet töltött be a népi táplálkozásban. A baromfiudvarban általában húsz-harminc csirke és tyúk szaladgált, a tavaszi szaporulattal ötven-hatvan is.

Baromfinapok

A jó szaporulatot, a baromfi egészségét, a tojáshozamot a gazdasszony különféle mágikus cselekvésekkel igyekezett befolyásolni, melyek főleg az ún. baromfinapokra (advent első napja, Luca, karácsony, újév, vízkereszt, húshagyó kedd, Szent György napja, holdtölte, újhold péntekje) összpontosultak.

Ilyenkor tilos volt minden női munka, a varrás, fonás, szövés, mosás, kenyérsütés. A gazdasszony semmit sem adhatott kölcsön, nehogy a tyúkok hasznát kiadja a házból. Asszonynak tilos volt látogatóba mennie. Úgy tartották, elviszi a tyúkhasznot. A férfilátogatónak viszont örültek, mert termékenységet, férfierőt hozott a házba.

A gazdasszonynak egész nap otthon kellett tartózkodnia, és sokat kellett feküdnie, ülnie. Az ebédhez is elsőként ült le, és utolsóként állt fel az asztaltól. Az ebéd alatt nem volt szabad felállnia és elmennie az asztaltól, hogy a kotlós jól üljön a tojásokon.

Az értékes tojók

A legtöbb mágikus cselekmény a tojóhoz és a tojáshozamhoz kötődött: hogy a tyúkok jó tojók legyenek, otthon egy helyre tojjanak, ne járjanak át a szomszédba tojni, dögvész el ne vigye őket, időre megkotoljanak. A tyúkok összetojására szolgált a tojóhelyen tartott csalitojás, palozsnya, kukkony.

Ha tyúkot vettek, tollát a kemence oldalához sározták, hogy el ne bitangoljon. A jérce első apró, vékony héjú tojását, a kártojást nem volt szabad felhasználni. A háznak háttal állva, fejen keresztül át kellett dobni a tetőn, nehogy szerencsétlenség érje a családot. Szerencsétlenségnek tartották azt is, ha a tyúk kis tojást tojt. A Mátyás-napi tojást ellopták alóla.

Kotlóültetés, keltetés

Kotlóültetésre a legmegfelelőbbnek általában karácsony napját, újhold péntekjét és húshagyó keddet tartották. Pénteken, nagypénteken napfelkelte előtt kellett ültetni. Helyenként Keresztelő Szent János hetét vagy két Boldogasszony közét is jónak tartották. Tyúkot csakis a hold növekvő szakaszában és csak tiszta időben ültettek, hogy a csirkék gyorsabban nőjenek. Ügyeltek arra, hogy az ültetés és a kelés napja ne essen ugyanarra a hónapra.

Kikelésre jónak tartották a két Boldogasszony közét. Vigyáztak azonban arra, hogy rózsanyílásra, gabonavirágzásra, bodza- és akácfahullásra ne keltessenek.

Az ültetésnek tiltott napjai és időszakai is voltak. Ilyen volt Bálint és Hugó hete, a húsvéti ünnepkörben a guzsalyhét és a feketehét, néhol egész május és augusztus, továbbá a keddi és pénteki napok (kivéve újhold péntekjét és nagypénteket), helyenként karácsony napja is.

Tojásválogatás – jérce vagy kakas?

A gazdasszony a tojást az asztal mellett állva válogatta ki. Ágyon, tűzhelyen, kémény alatt tilos volt ezt a munkát végeznie. A tojásokat alaposan átnézte, hogy egészségesek és fiasak-e, hiszen ettől függött a kikelő kiscsirkék száma és egészsége.

Ilyenkor igyekezett befolyásolni az aprójószág nemét. Ha kakasokat akart, a tojásokat férfikalapba, ha jércét, akkor a kötényébe vagy az ingébe rakta, majd rájuk köpött. Úgy tartották, hogy sok kakas kel akkor is, ha a tojásokat férfi rakja a fészekbe, és a szerdán tyúk alá tettekből is csupa kakas lesz.

Mitől jó egy kotlós?

Fontos volt a jó kotlós. Hogy majd jól megüljön a tojásokon, a gazdasszony kenyérsütéskor kovásszal, tésztakészítéskor a kezéről lemorzsolt tésztával, savanyú káposztával, ecetes korpával, karácsonyi morzsával, húshagyó keddi fánkkal etette. Ültetés előtt a tyúk farát a kemenceajtóhoz dörzsölte, vagy háromszor a kemence hátuljához ütötte. A fészekbe pedig más házából lopott szénát, nyírfagúzst tett, vagy a fészek szalmáját szentelt vízzel hintette meg.

A kotlóstyúk alá „egy tyúkalja”, általában 25, de mindig páratlan számú tojást helyezett. Ültetés és keltetés alatt minden edénynek szájával felfelé kellett állnia. Nem volt szabad az edényeket lefedni, nehogy a csirkék a tojásba fulladjanak.

Mielőtt a tojásokat a fészekbe helyezte volna, a fészek szalmájára köpött, majd felemelve a szoknyáját ráült a fészekre. Addig ült a szalmán, míg az át nem melegedett, csak utána helyezte bele a tojásokat. A kotlóst háromszor átvette a lába között, majd ráültette a tojásokra – fejével északnak, hogy sok kakast, vagy délnek hogy sok jércét költsön. A fészek mellé ült, gatyát vagy kötényt borított a tyúkkosárra, ezzel is a csirkék nemét óhajtotta befolyásolni.

Keltetés, kikelés

A keltetést is különböző tiltott cselekvések kísérték. Tilos volt a zajkeltés, sípolás, fütyülés, labdázás, lármázás, hogy a kotlós nyugodtan üljön a tojásokon.

A kikelt kiscsirkéket a gazdasszony rostára helyezve a fészekben maradt tyúktollal megfüstölte, vagy vasdarabra tette, hogy erősek legyenek. Szokás volt csizmába is tenni, hogy szét ne széledjenek, vagy hogy a kánya el ne vigye őket. A kotlós első tojását megfőzve, apróra darabolva a kiscsirkéknek adta, hogy a kotlós közelében maradjanak, s egészségesek, jó tojók legyenek. A ragadozók ellen is védték őket. A kányák ellen húsvéti tojást vittek ki a határba, sarlót helyeztek a padlásgerendára. A húshagyó kedd éjjelén levágott tyúk tollait pedig a háztól messze dobták el.

 

Jóslások

* Éjféli misén harangozáskor ha a lány belerúg a tyúkólba, és a kakas megszólal, akkor férjhez megy.

* A kakas kukorékolásakor vendégre számítottak.

* A tyúk kukorékolása szerencsétlenséget jelentett.

* Halálra jósoltak, ha valaki fehér tyúkkal álmodott, ha a tyúk felrepült a ház tetejére, vagy ha karácsony böjtjén délben kakas kukorékolt.

* Ugyancsak halált jelentett a sárgája nélküli tojás.

 

Ha lúd, legyen kövér!

A libákat a parasztgazdaságokban húsukért és tollukért nevelték, a nagygazdák egyszerre akár öt-hatszázat is. Hizlalásuk a kukoricatermesztés növekedésével terjedt el. Libatenyésztő falvak és vidékek is kialakultak.

Libalegeltetés, -pásztorok

A libákat vízhez közeli legelőkön általában nagyobbacska, az iskolából kiállt tizenkét-tizennégy éves lányok őrizték kora tavasztól egészen késő őszig, addig, amíg tömőbe nem fogták őket. A kisebb lányok vasárnap, ünnepnapokon és szünidőben segítettek az őrzésben.

Libatépés, lúdhizlalás

A fiatal ludakat évente háromszor, az egyévesnél idősebbeket évente négy-öt alkalommal tépték meg, azaz szedték ki a tollukat. Ahol sok libát neveltek, ott a gazdák tépőasszonyokkal végeztették a munkát.

A ludakat ősszel fogták hízóba. Szűk helyen, bezárva tartották őket, és naponta kétszer tömték vízben ázott, sózott kukoricával. Egy hónap alatt meghíztak.

Piacozás, kereskedelem

Az élő vagy levágott és megtisztított baromfit (tyúk, csirke, kacsa, lúd) és tojást az asszonyok a közeli városok piacain értékesítették.

Egyes vidékek az önellátáson kívül eladásra is termeltek. Az élő baromfit és a tojást a piacokon kofaasszonyok árusították, a külföldre szántat pedig a tyúkászok vették meg.

Ahol több száz ludat tartottak, a hízottakat nagykereskedők vásárolták fel. A liba mája, zsírja és tolla fontos kereskedelmi, kiviteli cikké vált.

 

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
élelmiszer

Eltűnhet az üzletekből a hazai csirkehús

Igor Matovič

Csak kedden szavaznak Matovič leváltásáról

Boris Kollár

Kollár elítéli az újabb négy ukrán terület Oroszország általi annektálását

António Guterres

Guterres: veszélyes eszkalációt jelentene az ukrán régiók orosz elcsatolása

Dobosy Pál

Ketten indulnak a polgármesteri pozícióért Felsőszeliben

Új Szó

Miről ír a pénteki Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.