Napjaink egyik legaktuálisabb – egyben legszomorúbb – témája az egyre szaporodó mozaikcsaládok kérdésköre. Az új család alapítása és sokszor a mostohaszerep azonban nem kerülte el az embereket a múltban sem. Íme néhány híres mostoha a magyar történelemből
Horvát Árpád történész
A 19. századi magyar történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának neve minden bizonnyal a történelem homályába veszett volna, ha nem köt 1850 júliusában házasságot Szendrey Júliával, Petőfi Sándor özvegyével. Így lett a nemzet hőse fiának, az alig másfél éves Petőfi Zoltánnak a mostohaapja. Bár Szendrey Júliával kötött házassága automatikusan kiváltotta az ország egyöntetű rosszallását, négy gyermekük – két lányuk és két fiuk – született. Igaz, ma már azt is tudjuk, hogy férj és feleség viszonya közel sem volt felhőtlen, nélkülözte a szerelmet, legjobb esetben is legfeljebb barátságon alapult, és teljes elhidegülésbe torkollott. Horvát Árpád mostohafia sajnos szinte alig érte meg a felnőttkort: 22 évesen tüdőbajban elhunyt. Ezt édesanyja már nem érte meg, ugyanis Szendrey Júlia 39 évesen méhrákban meghalt. A források szerint Petőfi Zoltán életmódja nagymértékben hozzájárult halálához: a vándorszínésznek álló fiatalember nem vetette meg a nőket, az alkoholt és az éjszakai életet: gyenge fizikuma ellenére habzsolta az életet, amíg tudta.
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Mátyás királyunk tragikusan rövid első házassága után – amelyből nem született élve maradt gyermeke – 10 évig tartó özvegységét követően 1474-ben eljegyezte magát a nála 14 évvel fiatalabb Aragóniai Beatrixszal. 1476 telén pedig meg is köttetett a mindkét fél számára igencsak sok reménnyel kecsegtető házasság. A magyarul is beszélő királyné azonban nem tudta utóddal megajándékozni szerelmes férjét, így Mátyás dinasztiaalapításról szőtt álmai szertefoszlottak. Ezért mindent megtett házasságon kívül született fia, Corvin János törvényes örökösként való elismertetéséért. Mondanunk sem kell, hogy a király ez irányú törekvései csöppet sem tetszettek Beatrixnak, a mostohaanyának, aki Mátyás halála után magát tekintette a király jogos örökösének. Meg is tett mindent, hogy megakadályozza mostohafia trónra kerülését. A hatalomért folytatott küzdelemben végül mindketten elbuktak, viszonyuk pedig végérvényesen megromlott.
Thököly Imre
A kuruc hadvezér neve elsősorban erdélyi és felső-magyarországi fejedelemként vonult be a történelemkönyvekbe, amelyekben hosszan olvashatunk uralkodásáról, korát meghaladó gondolkodásáról, a protestantizmus támogatásáról és a Habsburgok ellen folytatott harcairól. Ritkán gondolunk rá úgy, mint II. Rákóczi Ferenc mostohaapjára. Pedig az özvegyen maradt Zrínyi Ilona, karján az alig hatéves II. Rákóczi Ferenccel, 1682-ben hozzáment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imre grófhoz, és a források tanúsága szerint a körülményekhez képest boldog, szerelmi házasságban éltek. Frigyükből három gyermek született, azonban egyik sem érte meg a felnőttkort, így örökségének egyetlen várományosa mostohafia maradt. II. Rákóczi Ferenc viszonya mostohaapjával azonban meglehetősen rossz volt, szinte gyűlölettel gondolt rá, csupán hozományvadászt látott benne. Thököly a hadjárataira is magával vitte az akkor még csak hétéves fiút, aki bár külön sátrat kapott tanítójával együtt, nehezen viselte a tábori élet viszontagságait, és megalázónak érezte a nemes apródi szolgálatát. Thököly utolsó, végzetes útjára is magával akarta vinni akkor kilenc éves mostohafiát, de feleségének sikerült lebeszélnie tervéről. Úgy tűnik, II. Rákóczi Ferenc ellenszenve egyirányú volt, mostohája ugyanis végrendeletében szeretetteli sorok közepette mindenét ráhagyta, és ő méltó utódja is lett a Habsburgok elleni küzdelem folytatásában.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.