HÍRES MÁRIA-BÚCSÚHELYEK

A szocializmus évtizedeiben nemigen lehetett hallani róluk, de a zarándokok áradatát még az ateista diktatúra is kénytelen volt eltűrni, mert tudta, hogy a Mária-napi búcsút úgyis hiába tiltaná be. A fájdalmas Szűzanyát ábrázoló híres sasvári kegyszobrot 1564-ben Bakics Angelika, gróf Czobor Imre felesége állíttatta hálából, hogy Szűz Mária meghallgatta az imáját, és megszelídítette indulatos, hirtelen haragú férjét. A hagyomány szerint a házaspár épp úton volt, amikor a gróf valami miatt megharagudott a feleségére, és dühében kilökte őt a robogó hintóból. Amikor a fogat eltűnt, az asszony sírva kérte a Szűzanyát, hogy segítsen rajta, változtassa meg a férjét, hogy elviselhetőbb legyen mellette az élet. Megfogadta: ha imája meghallgatásra talál, Mária-szobrot állít azon a helyen.

 Rossz férjből jó férj

Kis idő múlva visszatért a kocsi, a férje bocsánatot kért tőle, és megígérte, hogy soha többé nem lesz hozzá durva. A szobrot már együtt állíttatták, mert Angelika elmondta neki, hogy a sugallat, amelynek engedelmeskedve visszatért érte, és javulást fogadott, égi eredetű volt. Czobor Imre megtartotta a szavát, példás férj lett. Az eseménynek hamarosan híre ment, állítólag az asszonyát kísérő szolgáló révén, aki tanúja volt a gróf dührohamának és hirtelen változásának. A környék lakói, főleg a férjüktől sokat tűrni kényszerülő asszonyok zarándokolni kezdtek a fából faragott, festett Pietához, amely eleinte a szabad ég alatt, kőtalapzaton állt. Az 1660-as években a török támadások miatt a morvaőri (Stráže) várkápolnába vitték, majd visszaállították a régi helyére. Ott azonban a fácánoskert bővítésekor, 1718- ban a bérlő közbotránkozásra bekeríttette. 1732 májusában a Nepomuki Szent János ünnepén tartott körmenet alkalmával a tömeg áttörte a kerítést, és a szobor elé vonulva imádkozott. A legenda szerint a következő hetekben több csodás gyógyulás történt a szobor előtt, ezekről a sasvári plébános levélben értesítette egyházi feletteseit. Esterházy Imre esztergomi érsek kánoni vizsgálatot rendelt el. A bizottság a több száz kivizsgált eset közül húszat ismert el csodának, és még 1732 őszén engedélyezte a szobor nyilvános tiszteletét. Az eljárás gyors lefolyásában és abban a nagyfokú támogatásban, amelyben az új kegyhelyet a hercegprímás és az uralkodó részesítette, jelentős szerepet játszott a rekatolizáció, a protestantizmus visszaszorításának szándéka. Mária Terézia és Esterházy Imre nagy összeggel járult hozzá a pompás templom építéséhez, a főoltárt a királynő személyes megrendelésére Nicolaus Paccassi császári főépítész és Franz Anton Hillebrandt kamarai építész tervezte, a freskókat Jean-Joseph Chamant udvari festő készítette. Az ünnepélyes felszentelés óriási pompával, az uralkodópár és gyermekeik jelenlétében zajlott. Sasvár hamarosan a történelmi Magyarország leglátogatottabb kegyhelye lett, elhomályosította az addig legnépszerűbb Máriavölgyet. Mária Terézia családjával rendszeresen felkereste a csodatevő szobrot. Ki tudja, milyen gondolatokkal térdepelt előtte az ifjú József, a későbbi kalapos király? Lehet, hogy a Sasváron látott sokezres tömegre, a rengeteg osztrák, morva, cseh zarándokra gondolt, mikor trónra kerülve megtiltotta a több napig tartó zarándokutakat, mint amelyek a munkát akadályozzák? Feloszlatta a sasvári kegyhelyet gondozó pálos rendet is. 1927-ben XI. Pius pápa a Hétfájdalmú Szűzanyát a szlovákság patrónájának nyilvánította, és így Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyévé vált. 1964-ben VI. Pál pápa a templomot basilica minor rangra emelte. A nemzeti zarándoklat szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén zajlik.

Legrégibb kegyhelyünk

A történelmi Magyarország legrégibb búcsújáró helye Máriavölgy (régebben a magyarok is gyakran használták német megnevezését, a Máriatalt). A legenda szerint még Szent István királyunk korában remeték telepedtek meg a völgyben, és egyikük fából egy szép madonnát faragott, előtte imádkoztak. A pogányok elől a szobrot egy fa odvába rejtették, és hosszú időre ott is maradt. Később egy rablógyilkos lakott a környéken. Felesége nyomorék gyermeket szült. Az asszony Isten büntetésének tartotta a gyermek betegségét, és gyakran imádkozott Szűz Máriához segítségért. Egy éjjel megjelent előtte a Szűzanya, és utasította, hogy a völgyben, egy odvas fa tövénél, a forrás vizében mossa meg a gyermeket. Az asszony úgy tett, és a kicsi meggyógyult. Amikor a rablógyilkos hitetlenkedve vizsgálgatta a forrást, az alján megpillantotta a Mária-szobrot. Kivette, és kis fakápolnát emelt köréje. Egy másik legenda szerint pálos szerzetesek bukkantak a faragott Madonnára a völgy sűrű növényzete között. Királyok búcsújáró helye Eredetlegenda több is van, például a vak koldusról, aki a kútban megmosva arcát visszanyerte a szeme világát, és meglátta a kút mélyén a faragott Máriát. Tény, hogy Máriavölgy valamikor II. Endre uralkodása (1205–1235) idején vált zarándokhellyé. Nagy Lajos is felkereste, ő az egyetlen magyar alapítású rendnek, a pálosoknak adományozta, templomot és kolostort is emeltetett számukra. Szinte nem volt magyar uralkodó, aki ne járt volna itt, és ne gazdagította volna a templom kincstárát. A háborús idők Máriavölgyet sem kímélték meg. 1618-ban Bethlen Gábor, 1626-ban Wallenstein hadai fosztogatták a monostort, 1683-ban Thököly katonái felgyújtották a templomot. A török kiűzése után, 1687-ben I. Lipót itt mondott hálát és ajánlotta fel a felszabadult országot a Magyarok Nagyasszonyának. A templom újjáépítésére nagy összeget ajándékozott. A főbúcsú szeptember 8-án van, Kisboldogasszony napján. Havonta búcsút minden második szombaton tartanak.