Híres magyar bálok

bál

Bálok ezreit tartották és tartják évente, a legsűrűbben éppen a farsangi időszakban. Egymást érik a városi és falu-, vadász- és sportbálok vagy épp azok, amelyek névnaphoz kötődnek. Így megy ez már néhány száz éve, mégis van néhány bál, amely valamiért emlékezetes, így bevonult a magyar történelembe.

Magyarországon a 19. század első felében lett széles körben népszerű és elterjedt szokás a bálozás, de korántsem egy csapásra. A bál társasági esemény, melynek célja az élet élvezete, vagyis profán társadalmi aktus, mindennemű szakrális vagy egyházi töltet nélkül.

A kalapos király engedélyével

Ahhoz, hogy az ilyesmi az arisztokrácia kiváltságából lefelé szivároghasson a társadalom szövetén, meghatározó löketet adott a 18. század második felében Mária Terézia idején megindult polgárosodás, majd fia, II. József 1781-es türelmi rendelete, amely némileg visszaszorította a katolikus egyház befolyását. Fennmaradt egy okirat 1785-ből, amelyben II. József a budaiak folyamodványára engedélyezte, hogy a budai várban levő országházban kialakított termet a budai lakosok felhasználhassák a farsangi bálok céljára. Akkoriban ugyanis probléma volt megfelelő nagyságú termet találni, és külön engedély kellett ahhoz, hogy egy-egy város álarcosbált rendezhessen. Maga II. József egyébként nem volt egy bulibáró, puritán életet élt, és a bálokat sem kedvelte, mert unalmasnak találta őket.

Nyári, de nem egynyári

A balatonfüredi Anna-bál talán a legismertebb és legnagyobb hagyományú magyar bál, mégis kivétel, mert nem a farsangban, hanem nyáron tartják. Az elsőre 1825. július 26-án került sor, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János adta házában lánya, Anna tiszteletére. A reformkori Magyarország társasági életének sok fontos szereplője tette ott tiszteletét, Kossuth Lajost és Széchenyi Istvánt is beleértve. A bál az érintett Anna szempontjából is eredményes volt, hiszen itt ismerte meg későbbi férjét, Kiss Ernőt. Más kérdés, hogy a szabadságharc leverése után Kiss Ernő altábornagy is az Aradon kivégzett tizenhárom vértanú közt halt mártírhalált. A füredi Anna-bálokat viszont évente megrendezték, csupán 1914 és 1954 közt volt a hagyományban egy negyvenéves szünet. 1954-től osztják ki az Anna-bál szépe címet is.

Bál csata közben

1849. február 5-én zajlott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb ütközete, a branyiszkói áttörés, mely által Görgei feldunai hadteste egyesülni tudott a Tiszántúlon állomásozó magyar főerőkkel. Magát a branyiszkói csatát Guyon Richárd hadosztálya vívta, közben a harminc kilométerrel arrébb, Lőcsén állomásozó Görgei bált rendeztetett, hogy katonáit kicsit megpihentesse. Mikszáth Kálmán a Vasárnapi újság 1908. évi 23. számában a következőképp állított emléket az esetnek. „Talán épen abban a pillanatban, mikor a futár indult, kezdődött Lőcsén a bál, amelyet a nyalka honvédtisztek adtak a szép lenhajú lőcsei kisasszonyoknak. Görgei szívesen adott engedélyt az efféle mulatságokra, mert ezek nem csak a tiszteknek okoztak élvezetet (megérdemelték a szegény fiúk), hanem a honvédségnek a lakossághoz való hozzátartozandóságát domborították ki. Görgei azonban nem igérte mag a bálon való megjelenését. Szótlan volt ezen az egész napon, talán ideges, ha ugyan voltak idegei a lángeszű magyar vezérnek.” Végül aztán éjfélkor megjelent, odament a zenekarhoz, az abbahagyta a cotilliont, és rázendített a „nyergelő”-re. „Halotti csönd támadt e meglepetésre. Kivülről a gyülekezésre szólító dob riadása hangzott. A tánczosok meghajlottak tánczosnőik előtt, hirtelen kardot kötöttek s egy pár percz mulva ott álltak a gyülekező hadak közt, az utczán. Huszárok lova nyugtalanul toporzékolt a csikorgó havon, nehéz ágyú-szekerek dübörögve sorakoztak egymás végibe. A tisztek harsányan vezényeltek: Előre Branyiszkó felé! Egy félórával elébb kapta a Guyon győzelmi jelentését Görgei, a szegény lőcsei leányok nagy szomorúságára… Hiszen nem esett volna ki a világ feneke, ha csak reggel hozta volna is be az a bolond futár! De hát ilyen kegyetlen dolog a háború.”

A legtragikusabb kimenetelű bál

1910. március 27-én, a szatmári Ököritófülpösön rágyulladt a csűr a húsvéti bál résztvevőire. Háromszáztizenkét ember vesztette életét a szerencsétlenségben, kilencvenkilencen megsérültek. Az okozta a tüzet, hogy a csűr hatalmas terét lampionok világították meg, amelyek akkor főként disznóhólyagból készültek, bennük pedig gyertya világított. Egy ilyen kiszáradt hólyag fala azonban valahogy tüzet kapott a benne levő gyertyától. A tűz gyorsan terjedt, a tetőszerkezet égő darabjai kezdtek a menekülőkre hullani. Az emberek pánikba estek, az egyetlen használható kijáratnál azonban gyorsan összetorlódtak. A csűr másik végében levő kapu használhatatlan volt, mert ott állt a zenekarnak állított nagy dobogó, a harmadik kijárat elé pedig nehéz lócák voltak téve, azért nem lehetett használni. Az 1910-es években a Titanic 1912-es katasztrófája mellett (ahol 1517-en vesztek oda) ez volt a legtöbb európai áldozatot követelő tragédia. Aztán persze jött az első világháború...

Széki bál – a táncházak ötletadója

Az utóbbi évtizedekben a hagyományőrző csoportok tagjai és a témával rokonszenvezők gyakori bálozási formája a táncházlátogatás. A magyar táncházmozgalom az 1970-es években kezdődött, az ezredfordulón pedig már gyakorlatilag minden nagyobb városban rendeztek táncházakat, szinte az év minden szakában. Azóta is egyre gyakoribbak. A táncházmozgalom elindításánál az erdélyi Mezőség egyik magyar faluja, a 2500 lakosú Szék báljai inspirálták a népzene- és néptáncgyűjtőket, hogy az ott látottakat dokumentálják és népszerűsítsék (mellesleg a táncház kifejezés is széki eredetű). Novák Ferenc koreográfus (közismertebb nevén a Tata) 1957-ben látogatott el Székre, hogy megfigyelhesse az ott szinte érintetlen formájában megőrzött archaikus szokás- és viseletkultúrát, amelynek pontos szabályai voltak. Korniss Péter fotóssal tíz év múlva dokumentálni is tudták a széki bálokat, amelyeket az egyes falurészek (Felszeg, Forrószeg és Csipkeszeg) külön-külön rendeztek. Ezek alapján hirdették meg 1972-ben az első táncházat Budapesten. Széken ma is tartanak hagyományos bálokat (és máshol is székieket), de már nem annyira archaikus szokások szerint – aki például a másik falurészből meghívó nélkül téved oda, azt nem feltétlenül veréssel fogadják, mint régen. De a „pár”, vagyis a táncrend sem tart majd másfél óráig (persze attól még ma is illik ugyanazzal a személlyel végigtáncolni).

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/5. számában jelent meg!

Érdekes

Kis báli etikett

Bálba bárki mehet, de nem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan kell ott viselkednie. Íme néhány dolog, ami századok óta érvényes a báli viselkedésre, ezért érdemes rá figyelni.

– A ruha visszafogott eleganciát sugározzon, nem lehet túl harsány és kihívó

– Bálról nem illik késni

– Kerülendő a harsány beszéd és hangos nevetés, vagyis a feltűnő viselkedés

– A férfinak az asztalánál ülő valamennyi hölgyet illik felkérnie

– Másik asztaltól csak partnere engedélyével kérhet fel hölgyet

– Ha a hölgy nemet mond, abban a körben másnak már nem mondhat igent

– Amint a hölgy jelzi, hogy elfáradt, táncpartnere visszakíséri az asztalhoz

– A férfiaknak illik a hölgyeket szórakoztatni

– A fogyasztásban a fő szabály: mindent mértékkel

– A távozással illik megvárni az éjfélt

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?