Irodalmi lakoma: Radnóti Miklós és a falatnyi sütemények

Sorozatunkból irodalmunk nagyjainak új arcát ismerhetik meg, kedvenc ételreceptjeik mellett igazi ínyencségként szövegtöredékeket kínálunk önöknek.

Radnóti Miklós és a falatnyi sütemények

Nem tudhatom, Himnusz a békéről, Két karodban, a Bori notesz az eklogákkal, a Razglednicákkal, az Erőltetett menettel és a Levél a hitveshez című ódával – esztétikailag és formailag is tökéletes művészi alkotások, mintha Radnóti (1909–1944) velük szerette volna ellensúlyozni a hihetetlenül zűrzavaros világ, a pénztelenségben és állandó szorongásban, rettegésben töltött élet kuszaságait. Amikor szívszorítóan lenyűgöző verseit hallgatom az internetes hangoskönyvekből – ezt olvasóinknak is jó szívvel ajánlom –, vagy mikor feleségének, Gyarmati Fanninak a naplóját olvasgatom, engem is szinte megérint a fájdalom, a mérhetetlen aggodalom és a kiszolgáltatottság érzése, amit a sors költőnkre mért, és ami elvezetett korai, tragikus halálához, a Győr melletti Abdán eldördült puskalövéshez.

Radnóti alakját sokunk képzeletében mítosz lengi körül, az irodalomkönyvekből nem sok minden derül ki abból, hogyan élt, nélkülözött, küzdött, szeretett, örült vagy épp aggódott, s hogy gyarló emberként ő sem volt teljesen hibák nélkül. Glatter néven született – a Radnóti nevet először 1927-ben használta –, s világrajövetelét édesanyja és ikertestvére halála kísérte. Nagybátyja gyámsága alatt nevelkedett, aki kereskedelmi pályára szánta őt. Nagy csalódást okozott neki, amikor a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára iratkozott be, és végül bölcsészoklevelet szerzett.

A feleségét, Gyarmati Fannit 1926-ban ismerte meg, s a gyermekszerelemből 1935-re házasság lett. A fiatalok rengeteget veszekedtek, Fifit zavarta férje sovány és görbe testalkata, Radnóti pedig megsértődött, ha felesége nem állt mindenben a rendelkezésére. A zavaros idők okán nem akartak gyereket, Fanni többször is megszakíttatta a terhességét, s emiatt állandó bűntudat gyötörte. Mivel származása miatt a férfi soha nem dolgozhatott tanárként, csak alkalmi munkái voltak, Fanni vállalta a családfenntartó, az állandó pénzkereső szerepét. Még akkor is kitartott férje mellett, mikor az beleszeretett Beck Judit festőművészbe – tudott a viszonyról, s bár igyekezett titkolni, sokat szenvedett és féltékenykedett miatta. A szerelemnek végül a munkaszolgálat vetett véget, Judit pedig férjhez ment Major Tamás színészhez.

Fanni és Mik a halál árnyékában végig kitartottak egymás mellett, sőt Fifi a költő halála után sem dobta el az özvegyi fátyolt: így válhatott korántsem felhőtlen házasságuk szinte mitikus erejű kapcsolattá az utókor szemében. „Fanni harminckét éves volt, amikor a férjét egy erőltetett menet során megölték, de a sorstól még hetven évet kapott e földi világban. Köztiszteletnek örvendett, többször kitüntették tanári munkájáért és a Radnóti-hagyaték gondozásáért, de ő teljes visszavonultságban élt a Pozsonyi úti lakásban.” 102 évesen, 2014-ben hunyt el.

Radnótiék puritán, szegényes körülmények között éltek. Budapesten, a Pozsonyi út 1. számú ház második emeletén béreltek egyszobás lakást; a költő a harmadik (vagyis utolsó), 1944. májusi bevonulásáig, Gyarmati Fanni pedig egészen haláláig itt lakott. A lakás egy nagy ablakos szobából, balkonból, kis konyhából és fürdőszobából állt; ablakából a Dunát, a budai hegyeket és a Margit-szigetet lehetett látni. A kis lakásban sűrűn megfordultak a barátok, elsősorban Vas István, a legközelebbi munkatárs, de pl. Ortutay Gyula, Hont Ferenc, Reitzer Béla, Buday György, Tolnai Gábor, Baróti Dezső, Bálint György, Schöpflin Gyula, Major Tamás is, és a szegedi mester, Sík Sándor. Ilyenkor általában bor, szóda, zöldséggel rakott vajas kenyér, olcsó aprósütemény került az asztalra, nekik maguknak gyakran csak vajas kenyérre vagy borsófőzelékre futotta.

Részletek Fanni, azaz Radnóti Miklósné naplójából:

Este Gachot-éknál, hivatalos vőlegény-bemutatás. Nagyon későn jövök haza, nem tudok már elmenni, és ruhám sincs hozzá. (…) Mik egyedül vonul el, én meg végre-végre, hosszú hetek óta megint először lefekhetek korán, és boldogan, hogy visszavárhatom, hogy itt van még, amikor már jóformán alig maradt valaki körülöttünk, úgy felszippantott mindenkit megint ez a mostani behívásáradat. Jaj, de boldogító végre megint ágyban olvasni, korgó hassal, az igaz. Egyetlen kis tányér borsófőzelék volt a vacsora, üresen, és pár szem meggy, de hát meg kell szokni, meg kell szokni.

Mik vásárol be, és meglepetésül meghámozza a karalábét és sárgarépát, amiből vacsorát csinálok uborkasalátával. Kb. 10 pengőt tesz ki az a gyatraság, amit összehoztunk a vendégeknek, tudniillik este megbeszélés szerint Major, Feri, Ili jönnek, meg talán a Gobbi Hilda a tanulni való újabb műsorukat megbeszélni. Csak bort, szódát és valami szörnyűséges süteményt adunk, amit még kapni lehet. (…) Mik felolvas a sajátokból, a Majornak láthatólag igen tetszik.

A nagy nyüzsgésnek itt megvolt a gyakorlati haszna is, mert mindenki hozott valamit. Drágák voltak az emberek. Szegény Komor Bandiék például nagy darab szalonnát és kekszet, amiket egyáltalában nem lehet kapni. Meg Judit hozott még rengeteget, vajat, feketekávét, szalonnát stb. Vera is szardíniát, Huber Pistáéktól mézeskalács jött, szóval alig fért, nem is tudtam mindent beletenni a táskájába, amit így összehordtak. – Olvasmánynak csak a kis Aranyokat vitte megint Mik, amit legutoljára is.

Vas István: Azután

(részlet)

Radnótinak egyik munkahelye volt az úgynevezett kis Ilkovics, amelyik a Szent István körúton volt, közel a Margit hídhoz (…) És éppen a barátságunk tetőpontján én is gyakran megfordultam ott, különösen, amikor együtt csináltunk könyveket, az Apollinaire-t, a Szerelmes verseket, ott kerestem föl, és néha órák hosszat ültünk együtt.

Ő ilyenkor feketét rendelt, és hozzá egy minyont, én egy feketét. Sokáig ültünk ott, akkor hosszas lelki vívódás után, egy idő múlva rendelt még egy minyont. Nagyon ritkán fordult elő, hogy harmadik minyont is rendelt volna.

Radnóti Miklós: Ikrek hava

(részlet)

Várom a koromsötét állomáson a vonatot.

nem gondolok semmire, s hirtelen egy mozdulat villant elém,

anya mozdulata, zöldborsót tisztítunk a parkban…

Radnóti nem volt ínyenc, hiába is keresnénk életművében erre utaló sorokat. Amikor a háború nélküli világról, a békés otthonról álmodott, annak idilli jelenetét a verandán hűlő szilvalekvár, a nyár érlelte gyümölcsök és szeretett felesége szívszorító víziójával rajzolja meg – ezekkel a sorokkal veszünk búcsút tragikus sorsú költőnktől:

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, –

de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Nem tudhatom tészta

Hozzávalók: 40 dkg száraztészta, 2 dl paradicsompüré, 1 fej vöröshagyma, 3-4 cikk fokhagyma, 1 dl olaj, ízlés szerint só, bors, kakukkfű, oregánó, bazsalikom, 1-2 ek. cukor.

A tésztát kifőzzük. Közben a felkockázott vöröshagymát az olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, ráöntjük a paradicsompürét, és ízlés szerinti fűszerekkel ízesítjük.

Radnóti-minyon

Hozzávalók: 22 dkg liszt, 15 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 10 dkg reszelt étcsoki, 6 tojás, 1 csomag sütőpor, csipet só; krém: 20 dkg étcsoki, 3 dl tejszín, 5 dkg cukor; máz: 25 dkg porcukor, 6 ek. víz, 2 ek. kakaópor, 1 tk. citromlé.

A vajat kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tojássárgákat, beleforgatjuk a sütőporral és csokireszelékkel vegyített lisztet, aztán (fakanállal) hozzádolgozzuk a csipet sóval kemény habbá vert fehérjét. A tésztát kivajazott, kilisztezett tepsiben, 170 fokos sütőben (kb. 20 perc alatt) megsütjük.

A krémhez a tejszínt a cukorral és a kis darabokra vágott csokival forráspontig hevítjük; levesszük a tűzről, és kihűtjük. A piskótát kettévágjuk, megtöltjük a csokis krémmel, egy-két órára hűtőbe tesszük, majd kis kockákra vágjuk.

A mázhoz a porcukrot, vizet és citromlevet kis lángon, kevergetve forráspontig melegítjük. Amikor jó sűrű és fényes, hozzáadagoljuk a kakaóport, és lapos késsel gyorsan bevonjuk vele a minyonokat. Olvasztott csokival még tovább díszíthetjük őket, majd hagyjuk, hogy megdermedjenek.

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/8. számában jelent meg!