Képzeljék csak el, hogyan kanalazza Petőfi a túrós csuszát, Jókai a bablevest, hogyan ízlelgeti Deák Ferenc a kuglófot, Arany a marcafánkot…
Sorozatunkból irodalmunk nagyjainak új arcát ismerhetik meg, kedvenc ételreceptjeik mellett igazi ínyencségként pedig szövegtöredékeket kínálunk önöknek.
Móra Ferenc és rostélyos
Íróink, költőink között aligha akad olyan, aki ne érdeklődött volna a gasztronómiai kultúra iránt – a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi, az Aranykoporsó vagy a Hannibál föltámasztása (Hannibál tanár úr címen filmesítették meg) regények szerzője, Móra Ferenc érdeklődése viszont igencsak áttételes volt.
Köztudott róla ugyanis, hogy nem szeretett enni, az asztal örömei egyáltalán nem hozták lázba, s messze volt attól, hogy ínyencnek lehetne titulálni. Ha választania kellett, akkor az egyszerű ételeket részesítette előnyben, mint amilyen a fokhagymás rostélyos vagy a sonkás pogácsa. Mégis sok finomságot kellett megkóstolnia, hiszen a két legfontosabb nő az életében „gasztronómus” volt: a Kiskunfélegyházán született író édesanyja kenyérsütőként járult hozzá a család megélhetéséhez, felesége pedig, Walleshausen Ilona híresen nagy konyhát vitt – örömét lelte a vendéglátásban, ünnepi alkalmakkor akár harmincféle ételt is képes volt felsorakoztatni az asztalon. Receptkönyveivel is óriási sikert aratott, nem csoda hát, hogy a kulinarista magyar írófeleségek* ősanyjának is tartják. Tipikus házi tündér volt, habár férje sokszor inkább a főzőkanálon lovagló boszorkányt látta benne – folyamatosan elfüstölte a családi megtakarítást a tűzhely kéményén.
Móra Ferencről, a Kincskereső kisködmön írójáról és a szegedi múzeum könyvtárosáról, majd múzeumigazgatójáról ismert anekdota, hogy inkább elment „kincset” keresni, minthogy otthon nézze, ahogy felesége tüsténkedik a konyhában.
A dédunoka, Vészits Andrea szerint a család egyáltalán nem nézte jó szemmel a szegedi konyhában űzött konyhaművészeti bemutatókat:
„Volt egy kis háború, forradalom, miegymás, az ország összement, rendszerek jöttek és mentek, Ilonka meg rendületlenül sütött-főzött. És el is sütött-főzött mindent. Kimegy a kéményen, amit összeverejtékezek, panaszkodott a férje, s ez így volt igaz. Ilonka elzsúrozott egy egész írói életművet.”
Vészits Andrea: Apapa regénye
Étkezési szokásai után keresgélve még az is kiderült Móra Ferencről, hogy a Szegedi Goldstein és Hajdú vendéglőben a rostélyost az ízlése és kedve szerint készítették, ezenkívül gyakran betért Gedó Márton nyári vendéglőjébe, s a rakparton Onozó Poldiné halászcsárdájában is szívesen látott vendég volt egy-egy szolid ebédre vagy egy pohár borra.
„Se sok gondot, se sok gyönyörűséget az evés nem okozott soha nekem. Amit elém raktak, azt leginkább csak azért igazgattam a gallér mögé, hogy fölkelhessek az asztal mellől és rágyújthassak.”
Móra gasztronómiai önvallomása
„Szeretném, ha valami olyan könyvet írnál, ami biztos egzisztenciát jelent számodra még a mai világban is”– mondta egyszer az írónak a kiadója. „El tudsz te ilyet képzelni? – így Móra. –…három olyan könyv van, aminek mindig van keletje, akármerről fúj is a szél: szakácskönyv, szerelmes regény és kalendárium.”
Móra sok mindenfélét írt, még iskolai tankönyveket is, de a fentiek egyikének megírására nem vállalkozott.
Részlet Barta László előadásából
Fokhagymás rostélyos
Hozzávalók: 4 db marharostélyos, 15 dkg zsír, késhegynyi só, 2-3 gerezd fokhagyma.
A szép rostélyosszeleteket jól kiverjük, megsózzuk, és forró zsírban hirtelen kisütjük ki. Ha kisült, beszórjuk a húst pirított fokhagymával.
(Móra Ferencné szakácskönyvéből)
Móráné sonkás pogácsája
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 15 dkg áttört burgonya, 15 dkg finomra vágott füstölt sonka, 1 tojás, 15 dkg margarin, késhegynyi só, 3 dkg élesztő.
Az élesztőt felfuttatjuk. A hozzávalókat közepes keménységű tésztává gyúrjuk. Letakarjuk, és negyed órát állni hagyjuk. Kisujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, majd a tésztából apró pogácsákat szaggatunk. Tetejüket a felvert tojással megkenjük, és közepes hőmérsékleten kisütjük. A pogácsák tetejére reszelt sajtot is szórhatunk.
Tipp: Van, aki a sonkát a tésztára szórja, és nem belegyúrja. A pogácsaszaggatót időnként mártsuk lisztbe, hogy ne ragadjon. Ha nincs pogácsaszaggatónk, használhatunk megfelelő méretű poharat is.
Parmezános ropogós
Hozzávalók: 12 dkg vaj, 12 dkg liszt, 1 tojássárgája, fél késhegynyi só, 4 dkg parmezán, fél késhegynyi paprika.
12 dkg vajat 12 dkg liszttel, 1 tojássárgájával és sóval tésztának gyúrunk. Egy óráig állni hagyjuk. Fél kisujjnyi vastagra nyújtjuk. Paprikával kevert parmezánnal megszórjuk, és egyenletes kockákra vágjuk. Gyors tűznél sütjük.
(Móra Ferencné szakácskönyvéből)
* Pl. Örkény István neje, F. Nagy Angéla vagy Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine is írt szakácskönyvet.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.