Archívum

Hetény, a gólyás falu

Az utóbbi években több riportot írtunk Hetényről. Valahányszor konstatáltuk, hogy a Komárom közelében fekvő település igazán barátságos község, ahol hamisítatlan nyugodt környezetben laknak az emberek, akik törődnek a környezetükkel, és valódi közösséget alkotnak.
Vasárnap

2016. április 1. 02:10

Bár a politika megosztó hatása itt is megjelent, azért az önkormányzatban és a falu vezetőségében ez nemigen játszik szerepet. A pár nappal ezelőtti parlamenti választásokon a hetényiek nagyobb bizalmat szavaztak az MKP-nak, de a Most-Híd is jól szerepelt. A fordított arány (nagyrészt MKP-s testület, hidas polgármester) mégsem nyomja rá bélyegét a falu ügyeire. Ha az ország helyzete és a nagypolitika figyelme lehetővé tenné, akár virágzó községről is beszélhetnénk. Hogy ez nem ilyen egyszerű, tudjuk, hiszen Dél-Szlovákia szinte fehér folt az ország térképén. Így aztán a hetényiek is a „magad uram…” közmondás szerint igyekeznek épülni-szépülni.

Bár Hetényben negyedszázad előtti leégése óta nincs művelődési ház, a településen pezsgő kulturális élet zajlik. A nagyobb közösségi rendezvényeket a községháza nagytermében tartják. Miután az utóbbi években erről több ízben szóltunk, és felsoroltuk a nevezetességeket is, az új polgármestert, Magyari Ferencet, aki 2014-ben Lucza Sárát váltotta, inkább arról kérdeztük, merre halad a község szekere. Hol szorít a cipő, és milyen tervei vannak?

 

Küzdelem a gyerekekért

Bár másfél év kevés a bizonyításra, azért a polgármester kisebb sikerekről be tud számolni. Ezek közt említendő, hogy tavaly új (fafűtéses) kazánt kapott a községi hivatal, az egyik utcában, ahol nyolc éve vártak rá, sikerült kiépíteni az ivóvízvezetéket. Előrelépés, hogy a Tarczy Lajos Alapiskolában ablakcserét végeztek, de a Bethlen Gábor Alapnak és a Vidéo Alapítványnak köszönhetően kaptak egy iskolabuszt is, amely a bejáró gyerekeket szállítja. A kisebb beruházások közt megemlíti, hogy új kerítést építettek kovácsoltvas kapuval a katolikus temető köré, s leköveztek egy kis piacteret. Ennél fontosabb, hogy az iskolában nemcsak az ablakokat sikerült kicserélni, hanem kerámiatáblákat is vásároltak. A tornaterem, bár nemrég (2000-ben) épült, szintén tatarozásra szorulna. Akárcsak a többi, a község tulajdonában levő épület. Nincs olyan köztük, amelyhez ne kellene hozzányúlni – mondja Magyari Ferenc.

Aki amúgy nem panaszkodó típus, inkább a tervek foglalkoztatják. Kiterít egy tervrajzot, rajta 80 új családi ház tervével. Ezek a község tulajdonában levő, olcsón adandó telkeken épülnek majd. Az új lakónegyedre azért van szükség, mert bár az utóbbi években takaros bérlakások készültek a faluban, s a lakosság nem fogy számottevően, a megoldás a fiatal családok számára a saját ház. Ezzel a „veszélyes zónába került” alapiskola fejlődését is meg lehetne alapozni, hiszen a több család több gyermeket jelent. A polgármester nem rejti véka alá, hogy a község számára stratégiai terv az iskola megtartása, amihez csak az első lépés volt az iskolabusz, viszont a születési arányt tekintve elengedhetetlen a családok helyben maradása. „Az alaphelyzet az, hogy kevesen vagyunk – mondja. – Hogy az iskolát fenntarthassuk, gyerekek kellenek.

Azt is megtudjuk tőle, hogy az önkormányzat vállalkozó szellemű. Egyik épületében boltokat ad bérbe, de van saját juhnyája is. Pontosabban: a község határában lévő védett területen legelésző birkák a környezetvédőkéi, de a szaporulat a falut illeti. Az intenzív legeltetéssel az állatok „karbantartják” a területet, s némi hasznot hoznak a községnek. Magyari Ferenc elve, hogy minden községnek törekednie kellene az önellátásra. Hiába gyönyörű és kiépült egy település, ha el van adósodva. „Szerintem mindenkinek bele kellene vágnia valamibe, mert az uniós támogatások egyszer csak elfogynak. S mi lesz utána? Miből fogjuk felújítani bármelyik épületünket? A helyi adókból és az államtól kapott részadóból biztosan nem! Az innen befolyt összeg épphogy elég a szükséges javításokra.”

 

A jövő nemzedéke

Ha már a gyermekek alkotják ennek a riportnak a gerincét, természetesen elidőzünk az óvodában és az iskolában is. Az óvodában 28 apróság tölti a napjait. Ottjártunkkor kevesebben voltak, de játékos csivitelésükkel megteltek az otthonos termek. Lehetnének többen is – mondja Gábor Gizella óvó néni, de kevés gyermek születik. Az óvodáskorú gyermekek összlétszáma már több éve harminc körül mozog.

Czibor Angelika, a Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója elmondja, hogy jelenleg 98 tanulójuk van. Évek óta körülbelül ennyi a gyerekek száma, ugyanakkor négy éve nem tud száz fölé emelkedni. Idén nyolcan érkeznek első osztályba az óvodából, s előreláthatólag 1-1 jön Virtről és Dunaradványból. Ez azt jelenti, hogy nincs meg az elfuserált oktatási törvény szerint szükséges 12 gyermek. Pedig az iskolába húszan utaznak naponta a környező településekről. „A Dunamocs–Hetény vonalon tizenhat tanulót iskolabusz szállít, Komáromból egy, Gyulamajorból kettő érkezik, és további kettő a hetényi állomásról. A tíz-tizenkettes elsőslétszámot minden évben tudnánk tartani, de ennél többre nincs kilátásunk, az pedig nem reális, hogy tizenöt gyermek legyen a felső tagozaton.” Pedig nívós tanintézményről van szó, ahol az iskolai programokat élvezettel végzik a gyerekek. A szülőkkel és egyéb partnerekkel pedig élő, jó kapcsolatokat ápol az iskola. Erőssége az oktatási és versenyeredményeken túl a neveléshez való hozzáállás is. Mindezért szívesen hozzák ide a szülők a gyermekeiket, s mindössze egy-két szlovák családéi járnak a marcelházi szlovák iskolába. „Van olyan tanulónk is – árulja el az igazgatónő –, akinek a testvére szlovák iskolába jár, de ő már ide készül. A szülők tudják, hogy itt jó helyen vannak a gyermekeik, nem viszik őket a komáromi nagy iskolába.

A sikert nem adják ingyen, keményen meg kell dolgozni érte – mondja Czibor Angelika, s azt is hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a gyermekben kialakuljon a szülőfaluja, a közösség iránti kötődés. Ha a gyökerek erősek, a mostani gyerekek felnőttként is visszavágynak és visszajönnek. Jártak már itt látogatóban Pápáról, Sopronból, de Argentínából is gyerekek, s amikor megtapasztalták, milyen a légkör nálunk, azt mondták, szívesen járnának ebbe az iskolába.” Hely híján csupán annyit tegyünk hozzá, hogy a hetényi alapiskolában saját munkafüzetet készítettek, amelyből a tanulók a tantárgyakba építve játékosan megismerik szülőfalujukat. Azóta más iskolák is követik a példát. A tanintézetben irodalmi csoport és sok szakkör működik. Az egyik tanteremben például éppen húsvéti tojásokat készítettek a gyerekek Keszeg Ildikó nevelőnő vezetésével, aki az iskolai klubban hímző szakkört vezet, és nagy szeretettel beszél a munkájáról. Van mire építeni: a hetényi azsúr és varrottas messze földön híres, így kézenfekvő, hogy át kell adni ismeretét és szeretetét a felnövő nemzedéknek. Ebben nagy segítséget kapnak a mozgássérültek alapszervezetének hölgy tagjaitól, akik kiveszik részüket minden egyes rendezvény szervezéséből.

 

Hit és kultúra

Hetény nevét hallva sok szebbnél szebb hagyomány, történelmi emlék juthat eszünkbe. Ezeket a helyiek féltve őrzik és ápolják. Itt élt például Csokonai Vitéz Mihály szerelme, Vajda Júlia, akinek nevét a Lilla Galéria őrzi, amely ma már falumúzeumként is működik. Itt lakott egyébként Nagy János szobrász, a galéria alapítója több mint egy évtizedig: Széchenyi Istvánt megörökítő szobra a község parkjában áll. A falu kegyelettel őrzi Szentpéteri Mártonnak, a hetényi református gyülekezet gályarab lelkipásztorának emlékét is, s ugyancsak emléktáblával tiszteleg Tarczy Lajosnak, a község szülöttének emléke előtt. Tarczy a pápai főiskola professzoraként többek közt Petőfit és Jókait is oktatta. És még sokáig sorolhatnánk. A lényeg, hogy a kilenc és fél évszázados, több mint 85 százalékban magyarok lakta, közel 1400 lakosú kisalföldi község talpon akar maradni.

 

Kövesdi Károly

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint a kormány számára elfogadhatatlan, hogy valaki érzelmi kötődés alapján felvegye egy másik ország állampolgárságát ⋌(TASR-felvétel)

Biztonsági kockázat a kettős állampolgárság?

igor matovič szputnyik
Frissítve

VIDEÓ+GALÉRIA: Megérkeztek Kassára a Szputnyik-vakcinák

FFP2

Melyik jobb: a szájmaszk vagy a reszpirátor?

Tomáš Valášek

Újabb képviselő távozik a koalícióból, ezúttal a Szputnyik-vakcinák megvásárlásának körülményei miatt

koronavírus-vakcina Pfizer

Brit tanulmány: egyetlen dózis Pfizer- és AstraZeneca-oltás is nagyon hatékony a megbetegedés megelőzésében

szabálysértő

Ennyi szabálysértést még a rendőrök sem láttak!

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.