Archívum

Helyi föld helyi kézben

Hetény a Kisalföldön fekszik, a járási székhelytől, Komáromtól tíz kilométernyire. Bár a maga 1400 lakosával a kisebb települések közé tartozik, nem ezt a benyomást kelti. Rendezett, takaros utcáival, szép parkjával, kis tavával békés szigetként hat, ahol jó lehet élni.
Vasárnap

2014. szeptember 5. 14:50

Az itt tapasztaltak arról árulkodnak, hogy a hetényiek igazi lokálpatrióták, megbecsülik az ősök örökségét. Ez abban is megnyilvánul például, hogy a Dél-Szlovákia-szerte szinte általános földeladás az ő falujukat elkerülte; az itteni termőföldeket a szövetkezet széthullása után helyi gazdák vették kézbe. Idén fejeződött be a teljes tagosítás, amely tiszta vagyonjogi viszonyokat teremtett. „Nagy sikernek tartom ezt, és nagyon büszke vagyok rá – mondja Lucza Sára polgármester, aki harmadik választási időszakát fejezi be idén. – Köszönettel tartozunk a földhivatalnak, hogy minket választott, hiszen ez nagyon drága projekt volt. Most már mindenki megnyugodhatott, mindenki megkapta a saját területét.”

 

Négy év óta

Négy éve, amikor utoljára Hetényben jártunk, írtunk a jelentős beruházásnak számító földrendezésről. Ennek a projektnek, amelyre a falu az állami földhivatal által kiírt európai uniós pályázat révén kapott lehetőséget, a költsége mintegy egymillió eurót tett ki. A tagosítás talán az egyik legfontosabb lépés volt a község életében, hiszen fontos, hogy az alapok rendben legyenek. Volt egy megegyezés, mely szerint a község földjeit az az öt nagygazda kapja bérbe, akik kizárólag földműveléssel foglalkoznak, és abból élnek. „Amikor tizenkét éve polgármester lettem – folytatja Lucza Sára –, leghőbb vágyam azt volt, hogy a régió fejlődésnek induljon. S mivel a községnek volt az állomásnál hatvan hektáros szabad területe, ipari parkot szerettünk volna ott kialakítani. Nem a mi hibánkból alakult másképp. A Fico-kormánytól ígéretet is kaptunk, ennek ellenére nem sikerült. Mindamellett nem ért nagy kár bennünket, hiszen ezek szántóföldek, szétosztottuk őket a mezőgazdászok között.”

Elmondja azt is, hogy akkoriban senki sem volt a segítségükre. Ráadásul azzal szembesültek, hogy ha Komáromnak nem lehet ipari parkja, Heténynek miért legyen? Pedig egy ilyen befektetés nem egy község vagy város ügye, hanem az egész térségé. Ez a szűk látókörű politika (vagy ki tudja, milyen érdek) mára azt okozta, hogy az egész tágabb régióba nem érkezett befektető. Azt pedig, hogy mi mindent zártak be, fölösleges volna sorolni. Ez már a múlté.

 

Kisebb pályázatok

Azóta pedig „nagyon sok pályázatot megírtunk, volt köztük sikeres, volt, ami kevésbé. Nem rajtunk múlott, hiszen pályázatíró irodákat bíztunk meg, amelyeknek ez a dolguk. Én a kis eredményekkel is elégedett vagyok, mert azért minden évben nyertünk valamit, ami a hetényi embereket szolgálja. Többek közt a „Tisztítsd ki a Duna mentét” akcióra. Most fejeztük be a futballpálya mellékhelyiségeit, ahol a mozgássérültekre is tekintettel voltunk. A Templom utcában gyermekparkot létesítettünk. Aminek nagyon örülünk: megnyertünk egy településfejlesztési európai uniós pályázatot (ottjártunkkor írták ki a közbeszerzést), 262 ezer eurós értékben. Lehet, hogy nem én fogom befejezni – mondja a polgármester asszony –, de nem ez a lényeg, hanem hogy a községnek haszna lesz belőle. A projekt a főutca elévült járdáinak felújítását, a tópartra tervezett szabadtéri színpad megépítését, a közvilágítás kicserélését és a községháza előtti utca felújítását célozza.”

Külön említést érdemel, hogy a falunak nincs adóssága, amit nagyon kevesen mondhatnak el magukról. „Természetesen ha valamilyen nagy pályázatot nyertünk volna, mondjuk, egy ipari parkot tudtunk volna létrehozni, ahhoz kölcsönt vettünk volna fel, de csak azért, hogy kis befektetéseink legyenek, nem érdemes hitelt felvenni. Lehet, hogy akik esetleg elégedetlenek a munkámmal, nem látják a dolgok hátterét. Nagyon szerettük volna például a szennyvízcsatornát megépíteni. Elődeink munkájának köszönhetően Hetényben az elsők közt épült ki a gázvezeték, a közvilágítás, a járdák, ezekkel már nem kellett foglalkoznunk.” A faluban huszonnégy bérlakás készült, ezekben azonban nagy a „forgalom”, így az önkormányzat nem szándékozik újakkal foglalkozni. Egyébként sem panelházakra van a legnagyobb szükség.

 

Kemény kihívások

Elég megemlíteni a magyarországi Nokia elbocsátásait, ahol sok hetényi dolgozott, az elöregedést, a szegényedést, ráadásul a Tarczy Lajos Alapiskola is veszélybe került, hiszen kevés a gyermek. (A létszám ugyan az utóbbi négy évben nem csökkent.) Az egész önkormányzat kiemelten kezeli az iskola megtartását, hiszen nagyon szép eredményeket felmutató intézményről van szó, párját ritkítja a környéken. „A mi gyermekeink, a jó pedagógiai munkának köszönhetően, országos versenyeket nyernek. Az oktatás színvonalában is állják a versenyt a komáromi iskolákkal. Ezt bizonyítja többek között az, hogy a környező településekről is vannak tanulóink” – teszi hozzá Lucza Sára, aki maga is pedagógus volt három évtizedig, és alapítója a Csokonai irodalmi színpadnak.

Ha már Csokonai, megjegyzendő, hogy itt élt a költő szerelme, Vajda Júlia, akinek nevét ma is őrzi a Lilla Galéria a falu főutcáján. Kéthavonta nyitnak meg egy-egy új kiállítást. Itt lakott egyébként 13 évig Nagy János szobrász, akinek a község parkjában áll a Széchenyi István-szobra, s a községi hivatal emeletén is látható egy domborműve. Mellette Feszty Árpád Kárvallottak című, az 1882-es hetényi tűzvészről készült festményének reprodukciója. A falu szellemiségét tükrözi a pezsgő kulturális élet is, a hagyományőrzés, melynek szerves része, hogy az egykori gályarab prédikátor, Szentpéteri Márton vagy az iskola névadója, Tarczy Lajos (Petőfi és Jókai tanítója) emlékét híven ápolják a hetényiek. A református falu lelkésze, Palcsó Attila és felesége ugyancsak sokat tesz a kultúráért. Écsi Gyöngyi például bábszínházat, egyházi és folklórcsoportot vezet, de a fiatalokkal való foglalkozást is szívügyének tartja: bábcsoportot és gyermekénekkart is igazgat. Itt lakik Kiss Szilvia és Gál Tamás színész házaspár. A Hetényi estékre művészeket, politikusokat, közéleti embereket hívnak, s a falunap, sportnap, újborünnep, szüreti mulatság egymás után sorjázik. Az anyák napi, karácsonyi ünnepélyeken a gyerekek viszik a prímet, akikkel főleg a pedagógusok és a lelkész házaspár foglalkozik. Ők a község szellemi motorja az iskola tanítóival együtt.

 

Mit tartogat a jövő?

A kultúra témájában elég sok kritika érte a polgármester asszonyt az utóbbi években. A község művelődési háza több mint húsz éve leégett. „A mai gazdasági helyzetben újat építeni szinte lehetetlen vállalkozás. Ráadásul ma már nem is az a kérdés, hogy tudunk-e kultúrát hozni bele, hanem hogy meg tudjuk-e tölteni emberekkel. Itt van a szomszédban a Jókai Színház: oda se mennek el, hiába hirdetjük. Nincs pénzük a kultúrára. Úgyhogy egyelőre maradunk a Lilla Galériánál, amelyet az egész régióból látogatnak, a nagyobb rendezvényeket pedig a községháza nagytermében tartjuk.”

Ha már a hely szellemét említettük, látogatásunk végén kiruccanunk a szépen gondozott szőlők mentén, a falu teljes hosszában húzódó pincesorra is. Egy-két kivételt leszámítva úgy látszik, a hetényi borászoknak sikerült megküzdeniük az idén igen sok kárt okozó lisztharmattal, a dús fürtök szép termést igérnek. A Szuh-pincészet kiterjedt parcelláján pedig látnivalóan új tőkék sorakoznak. Vagyis az idő nem állt meg Hetényben, a munkanélküliek aránya is alatta van az országos átlagnak. Kérdés persze, mit hoz a jövő, s hogy az országos politika mikor veszi észre, hogy az egész régiót cserbenhagyta.

 

 

 

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint a kormány számára elfogadhatatlan, hogy valaki érzelmi kötődés alapján felvegye egy másik ország állampolgárságát ⋌(TASR-felvétel)

Biztonsági kockázat a kettős állampolgárság?

igor matovič szputnyik
Frissítve

VIDEÓ+GALÉRIA: Megérkeztek Kassára a Szputnyik-vakcinák

a

VIDEÓ: Mire ügyeljünk a népszámlálási kérdőív kitöltésekor?

FFP2

Melyik jobb: a szájmaszk vagy a reszpirátor?

Tomáš Valášek

Újabb képviselő távozik a koalícióból, ezúttal a Szputnyik-vakcinák megvásárlásának körülményei miatt

koronavírus-vakcina Pfizer

Brit tanulmány: egyetlen dózis Pfizer- és AstraZeneca-oltás is nagyon hatékony a megbetegedés megelőzésében

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.